Zöldinfó
Romániában 15 százalékkal csökkent az első negyedévben a lakosság villamosenergia-fogyasztása
Románia villamosenergia-fogyasztása 8,8 százalékkal (12,7 millió megawattórára) csökkent 2023 első három hónapjában a tavalyi év azonos időszakához képest, ezen belül a lakossági fogyasztás 15,1 százalékkal (3 millió MWh alá) csökkent – közölte hétfőn az országos statisztikai intézet.
Az első negyedévben a gazdaság áramfogyasztása 6,4 százalékkal (9,59 millió MWh-ra) csökkent, a közvilágításra pedig 29,1 százalékkal kevesebb (0,105 millió MWh) villamosenergiát használtak el. Románia villamosenergia-termelése 5,4 százalékkal (15,68 millió MWh-ra) nőtt a tavalyi első negyedévhez viszonyítva. A villamosenergia-import 20,5 százalékkal (1,69 millió MWh-ra) csökkent, a kivitel 113,3 százalékkal (3,11 millió MWh-ra) nőtt az első három hónapban. A berendezések üzemeltetése és a hálózati veszteség 1,56 millió MWh-t tett ki. Az elsődleges energiaforrások tekintetében Románia mintegy 41,5 százalékban importra szorult. A hasznosuló energia alapján kőolajmennyiségre átszámolva Románia az első negyedévben 7,94 millió tonna kőolaj-egyenértékű (tonne of oil equivalent – toe) energiamennyiséget használt fel, ebből 4,64 millió toe származott hazai termelésből, a többit importálta.
Románia kőolaj-termelése 3,7 százalékkal csökkent, kőolaj-importja 28,6 százalékkal nőtt. Románia az első három hónapban felhasznált 2,8 millió tonna kőolaj csaknem 75 százalékát importálta. A földgáz területén fordított a helyzet: a saját termelés 7,2 százalékkal nőtt, az import pedig a tavalyi első negyedév szintjének 33,7 százalékára (66,3 százalékkal) csökkent. A felhasznált 2,16 millió toe földgáz 88,9 százaléka származott hazai termelésből, 11,1 százaléka importból.
Zöldinfó
Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig
Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.
Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.
Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől
