Zöldinfó
A biztosítóknak is fel kell készülniük a környezeti kockázatokra
Ajánlást adott ki az MNB a hazai biztosítóknak az éghajlatváltozási, környezeti kockázatok azonosításáról, kezeléséről és közzétételéről, illetve üzleti tevékenység során a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséről.
A piac szereplői az aszálybiztosításoktól a felelősségi kárviselésen át egészen a befektetések átértékelődéséig számos módon kitettek a klíma- és környezeti kockázatoknak, így a zöld fordulat esetükben is kiemelten fontos. Az ajánlás összhangban van az MNB Zöld Programjával és a tavaly megújított felügyeleti stratégiájával is.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) ajánlást adott ki a magyarországi székhelyű biztosítók számára az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokról, illetve a környezeti fenntarthatósági szempontok érvényesítéséről tevékenységük során. A felügyeleti szabályozás célja, hogy a piaci szereplők azonosítsák, mérjék, kezeljék, kontrollálják és tegyék közzé az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokat, üzleti tevékenységükben pedig érvényesítsék a környezeti fenntarthatósági szempontokat is. Mint emlékezetes, az MNB tavaly újította meg a hitelintézeti szektornak kiadott zöld ajánlását.
Intézményi befektetőként a biztosítók – pl. az ESG, zöld (állam)kötvények jegyzésével – keresleti oldalról is hozzájárulhatnak Magyarország karbonszegény, fenntartható gazdaságra való átállásához. Emellett nekik is fel kell ismerniük saját tevékenységük esetleges káros környezeti hatásait és a működésükkel kapcsolatos fenntarthatósági kockázatokat. Ezek nyomán tudnak – a környezeti hatásokat is figyelembe vevő – megalapozott stratégiai, üzleti döntéseket hozni.
A szektornak akut – pl. viharok, áradások, tüzek – és krónikus – csapadékmennyiség csökkenése, hőmérséklet emelkedése – fizikai kockázatokra kell felkészülnie, akár saját biztosítási szerződései kapcsán. Átállási kockázatot jelentenek (a stratégiát, üzleti modellt érintően) a karbonszegény, éghajlatváltozással szemben ellenálló gazdaságra való átállás érdekében tett politika-szabályozási, technológiai vagy piaci változások. A biztosítási piac speciális kockázata ezek mellett az éghajlatváltozás okozta felelősségbiztosítási károkból fakadó rizikó. Utóbbi nem megfelelő kezelése akár a biztosítókkal szembeni fellépésekkel, perekkel is járhat.
Az ajánlás elvárja a biztosítóktól, hogy vállalatirányítási rendszereik átalakítása nyomán igazgatási, irányító és felügyelő testületeik kellően fel tudják mérni a klímaváltozási és környezeti kockázatokat. Ajánlott, hogy a biztosítók hozzanak létre az éghajlatváltozással, környezeti kockázatok kezelésével és kontrolljával foglalkozó szervezeti egységet („ESG központ”) vagy/és nevezzenek ki felelős vezetőt („fenntarthatósági vezető”) a téma kapcsán.
Az MNB elvárja, hogy a biztosítók alakítsanak ki belső irányelveket, melyek szabályozzák, hogy az éghajlatváltozáshoz köthető és környezeti kockázatok értékelése és nyomon követése hogyan épül be a biztosítási folyamatba. Értékelniük kell emellett (rövid-, közép- és legalább 10 éves távlatban is) a klímaváltozáshoz köthető és környezeti kockázatoknak való – pl. szektorális, földrajzi, egyes termékekre vonatkozó – kitettségüket, valamint a befektetési döntéseik meghozatalánál is figyelembe kell venniük a környezeti kockázatokat.
A nyilvánosságra hozatallal kapcsolatos felügyeleti ajánlás, hogy a biztosítók az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokat illetően materiális információkat, illetve kulcsfontosságú adatokat tegyenek közzé. Meg kell kezdeniük továbbá a felkészülést a már bejelentett, de még nem hatályos közzétételekre vonatkozó jogszabályok teljesítésére is.
Az ajánlást 2025. január 1-jétől kell alkalmazniuk a biztosítóknak, úgy, hogy ezt megelőzően – még a szabályozás hatályba lépése előtt – önértékelést kell elvégezniük az ajánlásban megfogalmazott elvárások tekintetében.
Forrás: Magyar Nemzeti Bank
Zöld Energia
Támogatott lakossági tárolók: mi az optimális méret, és mik a kulcskérdések?
A támogatás önmagában nem garancia a jó üzletre: a tároló mérete, a szaldó/bruttó elszámolás időzítése és az aszimmetrikus hibrid inverter sokkal többet számít, mint a legtöbben gondolnák.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
Az Otthoni Energiatároló Program (OETP) 2,5 millió forintos támogatása látványosan felkavarta a lakossági piacot – írja az alternativenergia.hu. Sok háztartás most először számol reálisan azzal, hogy a napelem mellé akkumulátoros energiatárolót telepítsen. A kérdés azonban nem az, hogy jó-e az akkumulátor, hanem az, hogy kinek, milyen műszaki összeállításban és milyen időzítéssel lesz belőle pénzügyileg is racionális beruházás. A Deep Dive Solutions friss elemzése erre ad gyakorlati választ: valós, negyedórás fogyasztási idősorokkal, többféle tájolású PV termelési becsléssel és nettó jelenérték alapú megtérülési vizsgálattal.
Mit akar elérni a program, és miért nő ekkora az érdeklődés?
Az OETP célja az önfogyasztás növelése. A háztartás a nappal megtermelt energiát ne a hálózatnak adja át, hanem helyben tárolja és később felhasználja. A támogatás legfeljebb 2,5 millió forint, ami kedvező konfiguráció esetén akár a teljes beruházási költséget is lefedheti, innen a tömeges érdeklődés. A program nemcsak a meglévő napelemeseknek szól, hanem azoknak is, akik most építenének új, kombinált rendszert.
Hogyan számoltak: valós fogyasztási profil, PV becslés, 10 éves NPV
Az elemzés 5000 és 10 000 kWh közötti éves fogyasztású háztartásokat vizsgált, valós, negyedórás terhelési görbékkel, hogy a napi csúcsok és völgyek is megjelenjenek. A napelemes termelést historikus meteorológiai adatokból becsülték különböző tájolás és dőlésszög mellett. Tipikus lakossági inverterteljesítményekkel számoltak, a PV oldali kapacitást az inverterhez képest enyhe felülméretezéssel kezelték. A tárolóknál 10 és 20 kWh közötti tartományt elemeztek. A megtérülést 10 évre, 7 százalékos diszkontrátával vizsgálták, a költségoldalt piaci, középkategóriás telepítői ajánlatok alapján becsülve.
Meglévő napelemesek: miért a legkisebb még értelmes tároló a nyerő?
A program elsődleges célcsoportja az, aki már napelemes, de kikerült vagy hamarosan kikerül a kedvező szaldóelszámolásból, és bruttó elszámolás mellett az önfogyasztás növelésével szeretne villanyszámlát csökkenteni. A modell egyik legfontosabb üzenete, hogy a legjobb nettó jelenértéket sok esetben nem a nagy akkumulátor adja, hanem az a legkisebb tárolóméret, amelynek beruházása belefér a 2,5 milliós támogatásba. Ennek oka egyszerű: a támogatás plafonja nem nő a rendszer méretével, miközben a tároló fajlagos költsége gyakran gyorsabban emelkedik, mint a belőle nyerhető többletmegtakarítás.
10 kWh feletti tároló akkor tud igazán jól kijönni, ha az összköltséget nem tolja a támogatási limit fölé, például mert a háztartásnál már eleve van megfelelő hibrid inverter, és nem kell drága csere.
Szaldósoknak a kulcsmondat
A jelenleg még szaldós elszámolásban lévők esetében a hálózat kvázi virtuális akkuként működik. Amit betáplálnak, később azonos áron visszavehetik. Ilyenkor az akkumulátoros tárolás a veszteségek miatt üzemeltetésben rontja a pénzügyi képet. Ugyanakkor, ha néhány éven belül bruttó elszámolás jön, a tároló szerepe hirtelen felértékelődik. Az önfogyasztás növelése ekkor már azonnali pénzügyi előnyt jelenthet. Irányadó ökölszabályként 1 kWp beépített napelem Magyarországon nagyjából 1100–1200 kWh éves termelést ad. Ha a rendszer nincs jelentősen túlméretezve a fogyasztáshoz képest, a támogatás még későbbi bruttósodás mellett is javíthatja a megtérülést.
Inverterkérdés: a hibrid kevés, az aszimmetria gyakran döntő
A tárolótelepítés sok háztartásnál invertercserét hoz. A régebbi inverterek többsége nem akkuképes, ezért hibridre kell váltani. De nem mindegy, hogy szimmetrikus vagy aszimmetrikus a működés. Szimmetrikus üzemnél hiába egyezik a teljes termelés és fogyasztás, fázisonként eltérő terhelés esetén egyszerre keletkezhet vételezés és betáplálás, ami pénzügyi veszteséget okoz. Az aszimmetrikus működés ezt mérsékelni tudja, ezért sok esetben közvetlenül javítja a beruházás eredményét, különösen egyfázisú domináns fogyasztásnál.
Új rendszert építők: miért a 4 kW és 10 kWh a biztonsági konfiguráció?
Új telepítésnél a pályázat szigorúbb műszaki keretet ad. Legfeljebb 5 kW-os inverter építhető be, és a PV csúcsteljesítmény korlátozottan méretezhető felül. A modellezés szerint a 4 kW-os PV és 10 kWh tároló kombináció sok esetben a legkedvezőbb nettó jelenértéket adja, miközben az 5 kW-os rendszer is általában pozitív megtérülést mutat, különösen magasabb éves fogyasztásnál. Minél nagyobb és jobban időzített a helyben felhasználható fogyasztás, annál kedvezőbb a pénzügyi eredmény.
Önellátás: nagy ugrás 10 kWh-ig, utána csökken a határhaszon
A tároló energetikai hatása jól mérhető. Egy tipikus példában a 10 kWh-s akkumulátor a tároló nélküli nagyjából 33–35 százalékos önellátási és önfogyasztási szintet körülbelül 63–67 százalékra emelheti. E fölött a további bővítés egyre kisebb javulást hoz. A pluszkapacitás ritkábban termel új megtakarítást. A hosszabb egybefüggő önellátó időszak valódi előny lehet, de jellemzően a nyári hónapokban jelentkezik, télen a hálózati kitettség tartósan megmarad.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó18 óra telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
