Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Javítják a naperőművek a talaj minőségét?

Egy kínai kutatás szerint a Qinghai tartományban található 1 GW-os naperőmű kedvezően befolyásolta a mikroklímát és a talaj állapotát, míg a környező területek rosszabb minősítést kaptak.

Létrehozva:

|

A vizsgálatot egy 1 GW-os naperőműben végezték Kína északkeleti Qinghai tartományában, a Talatan sivatagos területén található Qinghai Gonghe fotovoltaikus parkban, írja a pv-magazine.com. A Xi’an Műszaki Egyetem kutatói az európai környezetvédelmi ügynökség (EEA) által ajánlott DPSIR modell alapján elemezték a napelempark környezeti és ökológiai hatásait. A modell öt fő tényezőt vizsgál: a környezeti változások kiváltó okait, a rájuk gyakorolt nyomást, az aktuális állapotot, az emberi egészségre és biodiverzitásra gyakorolt hatásokat, valamint a válaszokat a problémák kezelésére. Az elemzés során 57 mutatót vizsgáltak, és a kutatók megállapították, hogy a napelempark mikroklímára, talajra, valamint a növény- és mikrobiális közösségek sokféleségére gyakorolt hatásai jellemzően pozitívak voltak. Az eredmények szerint a fotovoltaikus park által érintett terület környezeti állapota „általános” minősítést kapott, míg a környező területek „gyenge” minősítést értek el. A kutatás eredményeit a Scientific Reports folyóiratban publikálták. A tanulmányban a Qinghai Fotovoltaikus Ipari Innovációs Központ kutatói is részt vettek.

Zöld Energia

Nem minden felhő egyforma: új modell segíti a napenergia pontosabb előrejelzését

Egy kutatócsoport azt elemezte, hogy a különböző felhőtípusok miként hatnak a napsugárzás-előrejelzésekre.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Egy nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogy miként befolyásolják a különböző felhőtípusok a napenergia-termelés előrejelzésének pontosságát – számol be a PV Magazine. A felhők köztudottan jelentős kihívást jelentenek ezen a területen, mivel eltérő makro- és mikrofizikai, valamint optikai tulajdonságaik hatással vannak az elnyelt, illetve a visszavert napfény mennyiségére. Ez a komplexitás komoly bizonytalanságot okoz az előrejelzésekben, különösen gyorsan változó felhőformációk esetén. A kutatás az amerikai Energiaügyi Minisztérium ARM (Atmospheric Radiation Measurement) programjának 2001-2014 között gyűjtött adataira épült. A szakemberek nyolc fő felhőtípus hatásait elemezték az előrejelzések vonatkozásában, a vizsgált fajták a Cumulus, a Stratus, az Altocumulus, az Altostratus, a Cirrostratus, a Cirrus, a Congestus és a Cumulonimbus voltak – a felhőket a szakemberek az élőlényekhez hasonlóan gyakran nemekbe és fajokba sorolják.

A tudósok fizikainformált, adatvezérelt modelleket alkalmaztak, amelyek figyelembe veszik a felhők és napsugárzás közötti kölcsönhatásokat. Ezeket az ARM South Great Plain Central Facility nevű, az USA középső részénél fekvő létesítményénél végzett mérések alapján tesztelték. A vizsgálat során a modellek pontosságában világos trend rajzolódott ki: a legjobb eredményeket a vékony, gyenge konvektív felhők (például Cirrus) esetén kapták, míg a legrosszabbakat az erős konvektív, bonyolult térszerkezetű felhőknél, ilyenek többek között a Cumulonimbus nembe sorolt formációk.

A tanulmány kimutatta, hogy a felhőtípusok explicit figyelembevétele 12–33%-os javulást eredményezhet az előrejelzések pontosságában, szemben azokkal a modellekkel, amelyek nem dolgoznak ilyen részletes adatokkal. A kutatók kiemelték: az ilyen fejlesztés kulcsfontosságú a napenergia rendszerbe történő hatékonyabb integrálása szempontjából, különösen a növekvő arányú megújuló energiaforrásokkal működő villamosenergia-hálózatok esetében.

A további finomítás érdekében a kutatócsoport a felhőinformációk közvetlen integrálását, a felhő-sugárzás kölcsönhatások pontosabb fizikai modellezését, valamint fejlettebb gépi tanulási módszerek alkalmazását javasolja.

 

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák