

Zöld Energia
Magyar találmány forradalmasíthatja az energiatermelést
Az Energiacsatornás Vízerőmű Robot és a hibrid szél- és vízerőmű innovatív megoldások a megújuló energiák hatékonyabb kihasználására, amelyek hozzájárulnak az energiafüggetlenséghez és az árvízvédelemhez.
A lassú folyású folyók mozgási energiáját hasznosító Energiacsatornás Vízerőmű Robot és a hibrid működésű szél- és vízerőmű mind a megújuló energiaforrások hatékonyabb kihasználására épülnek, és jelentős előrelépést kínálnak a fenntartható energiahasználat terén, írja az nrgreport.com. A lassú folyású folyók energiájának kihasználására Oroszi kifejlesztette az Energiacsatornás Vízerőmű Robotot, amely a megújuló energiák egyik leginnovatívabb megoldásaként alkalmas egy terület energiafüggetlenségének biztosítására. A vízerőmű lehetőséget nyújt arra, hogy a folyók mozgási energiáját folyamatosan átalakítsa villamos energiává, amit aztán tárolni lehet a későbbi csúcsidőszakokra. Ez különösen előnyös olyan helyeken, ahol gyakori az áramlások ingadozása, mivel a rendszer képes a folyó vízszintjének szabályozására is, ezáltal csökkentve az árvízveszélyt.
A találmány az árvízvédelmet és az energiatermelést is szolgálja, hiszen magas vízállás esetén lehetőség nyílik a folyók túláradó vizét tározókba vezetni, majd azt energiává alakítani. Ezzel a rendszerrel nemcsak az árvizek megelőzése válik lehetővé, hanem tiszta villamosenergia termelése is. Ez a megoldás alkalmas nagyobb folyók, például a Duna melletti települések folyamatos energiaellátásának biztosítására.
Oroszi másik újítása, a hibrid működésű szél- és vízerőmű, kiegészíti ezt a technológiát. A találmány alapját egy csillaghajtóműves rendszer adja, amely mind a szél, mind a víz energiáját képes hatékonyan kihasználni. Ha a szél erősebb, a szerkezet a szélenergiát alakítja villamos energiává, gyengébb szél esetén pedig a vízenergia kerül előtérbe. Ez a hibrid megoldás garantálja a folyamatos áramtermelést, függetlenül az időjárási viszonyoktól.
Mindkét találmány hozzájárulhat a megújuló energiák széleskörű alkalmazásához, és képes lenne támogatni a magyarországi szivattyús-tárolós erőmű projektek hatékonyságát. Az Energiacsatornás Vízerőmű Robot és a hibrid erőmű kombinációja lehetőséget nyújtana arra, hogy a lassú folyású folyók energiáját maximálisan kihasználjuk, miközben az energiatárolási problémákat is megoldjuk. Ezek az újítások a megújuló energiaforrások terén komoly lépést jelentenek a zöld jövő felé, miközben segítenek a klímaváltozás káros hatásainak csökkentésében.
Fotók: Oroszi László

Zöld Energia
Nem minden felhő egyforma: új modell segíti a napenergia pontosabb előrejelzését
Egy kutatócsoport azt elemezte, hogy a különböző felhőtípusok miként hatnak a napsugárzás-előrejelzésekre.

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Egy nemzetközi kutatócsoport azt vizsgálta, hogy miként befolyásolják a különböző felhőtípusok a napenergia-termelés előrejelzésének pontosságát – számol be a PV Magazine. A felhők köztudottan jelentős kihívást jelentenek ezen a területen, mivel eltérő makro- és mikrofizikai, valamint optikai tulajdonságaik hatással vannak az elnyelt, illetve a visszavert napfény mennyiségére. Ez a komplexitás komoly bizonytalanságot okoz az előrejelzésekben, különösen gyorsan változó felhőformációk esetén. A kutatás az amerikai Energiaügyi Minisztérium ARM (Atmospheric Radiation Measurement) programjának 2001-2014 között gyűjtött adataira épült. A szakemberek nyolc fő felhőtípus hatásait elemezték az előrejelzések vonatkozásában, a vizsgált fajták a Cumulus, a Stratus, az Altocumulus, az Altostratus, a Cirrostratus, a Cirrus, a Congestus és a Cumulonimbus voltak – a felhőket a szakemberek az élőlényekhez hasonlóan gyakran nemekbe és fajokba sorolják.
A tudósok fizikainformált, adatvezérelt modelleket alkalmaztak, amelyek figyelembe veszik a felhők és napsugárzás közötti kölcsönhatásokat. Ezeket az ARM South Great Plain Central Facility nevű, az USA középső részénél fekvő létesítményénél végzett mérések alapján tesztelték. A vizsgálat során a modellek pontosságában világos trend rajzolódott ki: a legjobb eredményeket a vékony, gyenge konvektív felhők (például Cirrus) esetén kapták, míg a legrosszabbakat az erős konvektív, bonyolult térszerkezetű felhőknél, ilyenek többek között a Cumulonimbus nembe sorolt formációk.
A tanulmány kimutatta, hogy a felhőtípusok explicit figyelembevétele 12–33%-os javulást eredményezhet az előrejelzések pontosságában, szemben azokkal a modellekkel, amelyek nem dolgoznak ilyen részletes adatokkal. A kutatók kiemelték: az ilyen fejlesztés kulcsfontosságú a napenergia rendszerbe történő hatékonyabb integrálása szempontjából, különösen a növekvő arányú megújuló energiaforrásokkal működő villamosenergia-hálózatok esetében.
A további finomítás érdekében a kutatócsoport a felhőinformációk közvetlen integrálását, a felhő-sugárzás kölcsönhatások pontosabb fizikai modellezését, valamint fejlettebb gépi tanulási módszerek alkalmazását javasolja.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Döntést hozott az Alkotmánybíróság a napelemes szaldósok ügyében!
-
Zöldinfó13 óra telt el a létrehozás óta
Az Auchan áruházaiban május 22-ig lehet leadni a használaton kívüli kisméretű elektronikai eszközöket
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Inkább a szomszéd, mint a napsütés számít, amikor napelemet telepítünk a tetőnkre
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Kitiltják az ultrafeldolgozott élelmiszereket és energiaitalokat az iskolákból
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Szaharai porvihar hazánk felett – kutatók a jelenségről és a terjedő álhírekről