

Zöld Energia
Magyar találmány forradalmasíthatja az energiatermelést
Az Energiacsatornás Vízerőmű Robot és a hibrid szél- és vízerőmű innovatív megoldások a megújuló energiák hatékonyabb kihasználására, amelyek hozzájárulnak az energiafüggetlenséghez és az árvízvédelemhez.
A lassú folyású folyók mozgási energiáját hasznosító Energiacsatornás Vízerőmű Robot és a hibrid működésű szél- és vízerőmű mind a megújuló energiaforrások hatékonyabb kihasználására épülnek, és jelentős előrelépést kínálnak a fenntartható energiahasználat terén, írja az nrgreport.com. A lassú folyású folyók energiájának kihasználására Oroszi kifejlesztette az Energiacsatornás Vízerőmű Robotot, amely a megújuló energiák egyik leginnovatívabb megoldásaként alkalmas egy terület energiafüggetlenségének biztosítására. A vízerőmű lehetőséget nyújt arra, hogy a folyók mozgási energiáját folyamatosan átalakítsa villamos energiává, amit aztán tárolni lehet a későbbi csúcsidőszakokra. Ez különösen előnyös olyan helyeken, ahol gyakori az áramlások ingadozása, mivel a rendszer képes a folyó vízszintjének szabályozására is, ezáltal csökkentve az árvízveszélyt.
A találmány az árvízvédelmet és az energiatermelést is szolgálja, hiszen magas vízállás esetén lehetőség nyílik a folyók túláradó vizét tározókba vezetni, majd azt energiává alakítani. Ezzel a rendszerrel nemcsak az árvizek megelőzése válik lehetővé, hanem tiszta villamosenergia termelése is. Ez a megoldás alkalmas nagyobb folyók, például a Duna melletti települések folyamatos energiaellátásának biztosítására.
Oroszi másik újítása, a hibrid működésű szél- és vízerőmű, kiegészíti ezt a technológiát. A találmány alapját egy csillaghajtóműves rendszer adja, amely mind a szél, mind a víz energiáját képes hatékonyan kihasználni. Ha a szél erősebb, a szerkezet a szélenergiát alakítja villamos energiává, gyengébb szél esetén pedig a vízenergia kerül előtérbe. Ez a hibrid megoldás garantálja a folyamatos áramtermelést, függetlenül az időjárási viszonyoktól.
Mindkét találmány hozzájárulhat a megújuló energiák széleskörű alkalmazásához, és képes lenne támogatni a magyarországi szivattyús-tárolós erőmű projektek hatékonyságát. Az Energiacsatornás Vízerőmű Robot és a hibrid erőmű kombinációja lehetőséget nyújtana arra, hogy a lassú folyású folyók energiáját maximálisan kihasználjuk, miközben az energiatárolási problémákat is megoldjuk. Ezek az újítások a megújuló energiaforrások terén komoly lépést jelentenek a zöld jövő felé, miközben segítenek a klímaváltozás káros hatásainak csökkentésében.
Fotók: Oroszi László

Zöld Energia
Megéri még napelemet telepíteni a bruttó elszámolás mellett?
A korábbi, igencsak kedvező szaldós rendszer vége az újratervezés időszaka sok magyarországi napelemes háztartás számára.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Átfogó cikkben mutatja be a Hvg, hogy mi vár azokra a hazai háztartásokra, amelyek 2025-ben esnek ki a napelemes szaldós elszámolásból. A napelemmel felszerelt otthonok jelentős része, mintegy 15 ezer háztartás idén esik ki a korábbi, rendkívül kedvező elszámolási rendszerből, amely lehetővé tette, hogy a tulajdonosok éves szinten egyensúlyozzák ki a megtermelt és a felhasznált áram mennyiségét. A rendszer felhasználói oldalon azért volt pozitív, mert a nappal vagy nyáron megtermelt többletáramot este, illetve télen „ingyen” lehetett felhasználni a hálózatot kihasználva, végül pedig csak a különbözetet kellett rendezni – többlet esetén ez akár visszatérítést is jelenthetett. Ez nagyban ösztönözte a beruházásokat, ám az EU-s irányelvhez igazodva ennek véget kellett vetni. 2023 szeptemberétől a kormány bruttó elszámolást vezetett be, amely nem mennyiségi, hanem díjalapú: itt az eladott és a vételezett áramot eltérő díjjal számolják el. A betáplált energiát 5 Ft/kWh áron veszik át, míg a hálózatról felvetett 36 vagy 70 Ft/kWh áron számlázzák ki. Ez a váltás látványosan rontja a napelemes rendszerek gazdaságosságát, különösen azoknál, akik nem képesek helyben azonnal felhasználni az előállított áramot.
A változás hatásai hamar érezhetőek voltak a piacon, amely gyorsan visszaesett: kevesebb új beruházás indul, a vállalkozások most jellemzően a régi támogatási programokból megmaradt megrendelésekből élnek. Ezzel együtt a különféle lakossági reakciók és alkalmazkodási stratégiák is megjelent, és egyes piaci szereplők is próbálnak alternatívával előállni.
A hőszivattyúktól az aggregátorokig
Az egyik érdekes megoldási irány a H-tarifa, amely csak a fűtési szezonban, október 15. és április 15. között vehető igénybe megújuló energiaforráson alapuló fűtési rendszerek, így hőszivattyúk és split klímák számára. Ezen keresztül az érintett időszakban 23 Ft/kWh áron vételezhető az áram. Ez sokkal olcsóbb, mint a normál tarifák, kihasználása ugyanakkor csak azoknak lehetséges, akik rendelkeznek a megfelelő infrastruktúrával. A kiépítéshez amperbővítés, új villanyóra, hőszivattyú szükséges, ami akár több mint félmillió forintos beruházás is lehet, igaz, a magasabb energiahatékonysági mutatóval rendelkező rendszerek hosszabb távon komoly megtakarítást eredményezhetnek. A hőszivattyúk, illetve a H-tarifa napelemekkel való kombinálása különösen hatékony megoldás lehet.
Logikus megoldás továbbá a többletenergia helyben történő elraktározása, vagyis a hálózathasználat minimalizálása, esetleg teljes kiiktatása. Éppen ez volt a fő megfontolás a legutóbbi nagy támogatási program, a Napenergia Plusz Program hátterében, ám a megközelítés technikai és gazdasági kihívásokkal jár.
A háromfázisú háromfázisú hálózati kapcsolatok és a szimmetrikus inverterek például nem képesek rugalmasan reagálni a különböző fázisokon jelentkező eltérő fogyasztási igényekre. Egy 10 kWh-s akkumulátor ugyan „csak” 800 ezer forint, új inverterrel és telepítési költséggel együtt viszont a beruházás ára akár 1,5–2 millió forint is lehet. További probléma, hogy az energiatárolók elsősorban csak a napi fogyasztást képesek kiszolgálni, és itt is főként a naposabb hónapokban, télen már ritkán elegendőek.
Ezen a ponton jöhet képbe a kézenfekvő, energiatakarékos és kifejezetten egyszerű megoldás, a spórolás. Ha a háztartás tagjai tudatosan a napos időszakokra időzítik az energiaigényes eszközök, így a mosógép működését, az önmagában jelentős spórolást eredményezhet. Ennél is hatékonyabb az okosotthon-rendszerek kiépítése, ezek automatikusan a termeléshez igazítják a fogyasztást. Érdemes hozzátenni: ezen rendszerek is általában több száz ezer, esetleg millió forintba kerülnek, hosszú távon viszont megtérülnek – főleg, ha a szolgáltatók idővel kedvezményes tarifaidőszakokat alakítanak ki.
Végezetül érdemes az aggregátorok által kínált lehetőségekről is szót ejteni, ezek a cégek a szaldóból kieső háztartások számára kínálnak kedvezőbb átvételi árat. Az első hazai aggregátor egy ideig háromszoros árat kínált a hivatalos tarifához képest, ami igencsak vonzó opció volt. A szolgáltatás nagy előnye, hogy beruházást nem, csak szerződést igényel, az azonban erősen kérdéses, hogy meddig tarthatók a jelenlegi kedvező árak.
A Hvg cikkében kiemeli: a bruttó elszámolásba való kényszerű átlépés nem az idei év problémája, jövőre ugyanis újabb 20,5 ezer háztartás következik. Egyre több családnak kell majd újragondolnia, miként érdemes napelemes rendszerét használnia, kiegészítenie.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Poloskák, csigák, dióburokfúrólégy? Itt a természetes védekezés eszköztára
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Kritikus helyzet Parajdon: sóbánya elöntve, ivóvízhiány és ökológiai válság fenyeget
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Kiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta
A nap ereje lenyomta az árakat – szinte fizettek, hogy fogyasszunk
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
A nádas titkai: tonnaszámra rejtett hulladék a Tisza-tó szigetein