

Zöldinfó
Kínai tudósok szerint az okostelefonok segíthetnek a depresszió korai felismerésében
Időben érzékelhetik az emberek mentális és fizikai állapotát, elősegítve a depresszió időben történő felismerését.
Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)
Az okostelefonok rengeteg érzékelőt tartalmaznak, például GPS-t, giroszkópot, mikrofont, környezeti fényérzékelőket, amelyek segíthetnek az emberek mozgásának, társadalmi interakcióinak, alvásának, szívritmusának és egyéb viselkedési állapotainak rögzítésében. Ezek az adatok felhasználhatók a pszichológiai rendellenességek azonosítására és nyomon követésére – mondta Jang Min-csiang, a Lancsou Egyetem mérnöki karának egyik kutatója.
Az okostelefonokat széles körben használják hordozható adatgyűjtőként a viselhető és egészségügyi célokra szolgáló érzékelőkhöz, amelyek passzívan gyűjthetnek a környezethez, az egészségügyi állapothoz és a viselkedéshez kapcsolódó adatfolyamokat. A legújabb kutatások azt mutatják, hogy az összegyűjtött adatok nemcsak a fizikai állapot, hanem az egyén mentális egészségének nyomon követésére is felhasználhatók. Azonban a súlyos depressziós zavarra (MDD) jellemző digitális fenotípusok sajátosságainak kinyerése technikailag kihívást jelent, és jelentős adatvédelmi aggályokat vethet fel – jegyezték meg a tanulmányban.
A tanulmány az MDD felismerésében felhasználható általános érzékeléssel kapcsolatos kulcsfontosságú kérdéseket elemezte ki. Emellett rögzítette és felhasználta az egyének napi okostelefon-adatait és annak mintáit, köztük a helymeghatározást, a mozgást, a szívritmust, az alvást, valamint a közösségi interakciókat és eszközhasználatot.
A korai azonosítás segíthet a depresszió korai felismerésében. Arra számítunk, hogy az okostelefon-gyártók megvalósíthatják az okostelefon-alapú mentális egészségügyi diagnózist és kezelést, mindezt a felhasználók magánéletének védelme mellett – tette hozzá Jang.

Zöldinfó
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
A medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették Maros megyében.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Bár naponta érkeznek a barnamedvék okozta károkról szóló bejelentések, csupán a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta alig felét teljesítették idén a vadásztársaságok az erdélyi Maros megyében – számolt be az alternativenergia.hu. A közép-erdélyi megye környezetvédelmi igazgatóságának vezetője, Cristina Pui a regionális rádióstúdió román szerkesztőségével közölte: Maros megyében 43 barnamedve kilövését hagyták jóvá a medveállomány ritkítását célzó vadászati kvóta meghatározása során. A román parlament által Tánczos Barna szenátor, korábbi környezetvédelmi miniszter javaslatára tavaly júliusban elfogadott jogszabály 2024-re és 2025-re országos szinten 426 barnamedve kilövését engedélyezte megelőzési céllal és újabb 55 egyedét beavatkozása céllal. Utóbbi kvóta az agresszív vagy lakott területen kárt okozó nagyvadakra vonatkozik, olyan esetekben, mikor nincs más mód az emberéletet veszélyeztető medvék eltávolítására.
A medvepopuláció ritkítását célzó megelőzési kvótát a nagyvadak száma és az általuk okozott kár nagysága függvényében osztották el a megyék között, a legtöbb, 73 állat kilövését Hargita megyében engedélyezték. A székelyföldi megyét a szomszédos Kovászna és Brassó követi 54, illetve 45 kilőhető egyeddel. Maros megyében 43 nagyvad kilövését engedélyezték, közülük eddig 20 medvét lőttek ki a vadásztársaságok. Cristina Pui a rádiónak elmondta: legutóbb májusban lőttek ki medvét, és az elmúlt négy hónapban egyetlen medvét sem vadásztak le a térségben, holott naponta érkeznek bejelentések medvék okozta károkról. Az illetékes szerint a vadásztársaságok csak akkor érdekeltek a nagyvad kilövésében, ha azt trófeaként tudják értékesíteni, mivel ez a fő jövedelemforrásuk.
Hozzátette: a megyében idén négy medvét a beavatkozási kvóta keretében lőtték ki, míg nyolc állat baleset következtében múlt ki. Az igazgató szerint a közép-erdélyi megyében eddig közel 400 kártérítési kérelmet regisztráltak a medvék okozta károk miatt 2,6 millió lej (200,5 millió forint) értékben, eddig ezek egyharmadáért fizetett kártérítést a román állam. Európában 18 ezerre becsülik a barnamedvék számát, a populáció csaknem fele Romániában él. Egy áprilisban ismertetett felmérés Romániában 10 419 és 12 770 közöttire becsülte a vadon élő barnamedvék számát, ami szakemberek szerint háromszorosa az optimális egyedszámnak. A településekre bejáró nagyvadak nemcsak tetemes anyagi károkat okoztak, hanem az elmúlt 5-6 évben több mint 150 esetben támadtak emberre, és ebből több mint tíz halállal végződött.
-
Zöldinfó18 óra telt el a létrehozás óta
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás óta
Aranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás óta
A hálózattól az otthonig: a Swatten új szintre emeli az energiatárolást
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Holtágak, tározók és csatornák feltöltésével javul a vízpótlás az országban
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás óta
Modern Mercedes buszok érkeznek Budapest utcáira