Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Túzok, kökörcsin és szöcskeegér – miért olyan fontos megóvni a magyar gyepeket?

A hazai gyepek hosszú távú megőrzésében kulcsszerepet játszik a Grassland-HU LIFE integrált projekt.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarország gyepterületei, a Pannon biogeográfiai régió természetes és féltermészetes állapotban megmaradt élőhelyei, a Kárpát-medence legértékesebb természeti kincsei közé tartoznak, amelyek nemcsak a biodiverzitás, hanem a klímavédelem és a fenntartható mezőgazdaság szempontjából is kiemelkedő fontosságúak – írja az alternativenergia.hu. Magyarország ezért különleges felelősséget visel a pannon biogeográfiai régió egyedülálló gyeptípusainak megőrzésében – írták. A hazai gyepterületek a homokpusztáktól a szikeseken át a hegyi kaszálórétekig rendkívül gazdag növény- és állatvilágnak adnak otthont, a védett növényfajok háromnegyede és a védett állatfajok fele ezekhez az élőhelyekhez kötődik. Itt található meg például a fokozottan védett tátorján, magyar kökörcsin, parlagi sas, túzok vagy a magyar szöcskeegér is. A gyepek biodiverzitása és annak változásai hatással vannak az ökoszisztémák működésére, a víz elérhetőségére és minőségére, az élelmezés biztonságra, az emberi növényi és állati egészségre, valamint az éghajlatváltozás hatásaival szembeni ellenálló képességre – áll a közleményben.

Hozzátették, hogy a magyar nemzeti parkok igazgatóságainak vagyonkezelésében több mint 200 ezer hektár gyepterület van, amelyeket érintően – évtizedes szakmai tapasztalatra, a rendelkezésre álló kezelési eszközparkra, és pályázati forrásokra támaszkodva – folyamatosak az élőhely fejlesztési, helyreállítási es kezelési munkák. A hazai gyepterületek megőrzésére irányuló természetvédelmi célok elérése érdekében azonban az igazgatóságok vagyonkezelési feladatellátásán jóval túlmutató, széleskörű együttműködésre alapozó munkára van szükség az állattenyésztési ágazattal, gazdálkodókkal közösen. A gyepek védelme, helyreállítása és fenntartható kezelése a nemzeti parkok, a természetvédelmi hatóságok, a gazdálkodók és a helyi közösségek együttműködését igényli – jelentette ki a helyettes államtitkár a közlemény szerint. A Grassland-HU LIFE projekt keretében kidolgozásra kerül országos gyepstratégia, ami támogatja Natura 2000 területeken gazdálkodókat, és elősegíti a védett fajok és élőhelyek megőrzését. A program keretében infrastrukturális fejlesztések is zajlanak, például a legeltetés feltételeinek kialakítása, cserjeirtás, inváziós fajok visszaszorítása. Emellett egy országos inváziós faj-adatbázis is készül, amely a természetvédelmi hatóságok számára nyújt információt az egyes inváziós fajok előfordulásáról és kezelési lehetőségeiről – tették hozzá. A projekt keretében létrejövő modellgazdaság-hálózat, amelynek tagja a Kőszegi Evangélikus Középiskola Tangazdasága, fontos szereppel bír hiszen lehetőséget ad arra, hogy a természetkímélő gyepgazdálkodás gyakorlati tapasztalatait, jó példáit széles körben meg lehessen ismertetni az ágazat szereplőivel – írta az AM.

Advertisement

Zöldinfó

Nem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben

Óriási üzlet lehet a környezetkímélő élet.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A környezetkímélő életmódban és technológiákban rejlő üzleti lehetőségekről is beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök és Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés korábbi elnöke a Kék bolygó című podcast legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető – írja az alternativenergia.hu. Az epizódban a volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke rámutatott: kijelenthető, hogy a 2015-ös párizsi klímacsúcson (COP) vállalt másfél foknál nagyobb mértékben melegszik az idő globálisan. A Kárpát-medencében pedig még ennél is erőteljesebben. Áder János szavai szerint már 2015-ben sem volt reális, hogy másfél fok alatt tartsák a felmelegedés mértékét, mostanra pedig ez a célkitűzés teljesen reménytelenné vált. “Távolabb vagyunk a párizsi céloktól, mint akkor voltunk” – jelentette ki, hozzátéve: a fosszilis energiahordozók használata azóta is domináns maradt, miközben minden tized fok emelkedés súlyos változásokat jelent itt a Kárpát-medencében is. Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója elmondta: a koronavírus-járvány idején tapasztalt visszaesés óta ismét növekszik a kibocsátás.

Hangsúlyozta: már rég nem az a kérdés, hogy átlépjük-e a kétfokos emelkedést, hanem hogy mennyivel fogjuk átlépni, és onnan van-e visszaút. “Az már szinte biztos, hogy túllépjük a két fokot”- szögezte le. Egyetértett Áder Jánossal abban, hogy a több tízezres létszámmal – legutóbb az elmúlt év végén – lezajló klímacsúcsok helyett a nagyhatalmak és a világ nagy szennyező államai vezetőinek kellene leülniük és megállapodniuk abban, miként csökkentsék országaik a károsanyag kibocsátást. Rámutatott: az országok egy részénél csökkenő finanszírozó készség, kevesebb ambíció, türelmetlenség és bizalmatlanság figyelhető meg, miközben a kibocsátás és a káros hatások rohamosan emelkednek. A megbeszélések egyre inkább arról szólnak, hogy ki kinek mennyit fizessen – magyarázta Kőrösi Csaba, kiemelve: a klímapolitika terén háromezer milliárd dollár vállalás van érvényben, ha pedig valamennyi, fenntarthatósággal összefüggésbe hozható pénzügyi igényt hozzávesszük, akkor hétezer milliárd dollárt tesznek ki a vállalások. Ennyi pénz nem áll a kormányok rendelkezésére – húzta alá Kőrösi Csaba.

Hozzátette: a donortevékenység minden esetben befektetés kell, hogy legyen. Nem lehet a pénzt egyszerűen odaadni, az intézmények erősítésére, oktatásra van szükség, és olyan projektek kellenek, amelyeknek gazdasági, társadalmi racionalitásuk van – magyarázta. Áder János felvetette: hasznosabb lenne, ha nem pénzt kapnának az országok, hanem technológiát. Energiatároló rendszereket, napelemet vinni talán könnyebb – mondta, jelezve: véleménye szerint ez lehetne a kitörési pont. Kőrösi Csaba kiemelte Kína példáját, ahol kezdetben nem voltak lelkesek a klímavédelem tekintetében, később azonban rájöttek, hogy az átállásból lehet üzletet csinálni, ilyen például az elektromos autók gyártása. A szakember rámutatott: az országok most mind azt keresik, hogyan lehet egyszerre megfelelni a versenyképesség, a biztonság és a fenntarthatóság elvárásainak.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák