

Zöldinfó
Mit jelent a tarvágás a magyar erdők jövője szempontjából?
Magyarországon törvény tiltja az erdők végleges megszüntetését.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
“A magyar erdők biztonságban vannak, Magyarországon nincs erdőirtás!” – hangsúlyozta Zambó Péter, erdőkért és földügyekért felelős államtitkár az Agrárminisztérium (AM) közösségi oldalára feltöltött videóüzenetében, amelyben határozottan cáfolta az erdőirtás vádját – írja az alternativenergia.hu. A szakember szerint a közösségi médiában terjedő, “Állítsuk meg az erdőirtást Magyarországon” kezdeményezés valótlan feltételezésekre épül, és félrevezeti a közvéleményt. Zambó Péter kiemelte: erdőirtás – vagyis az erdő kontroll nélküli, végleges megszüntetése – Magyarországon törvényileg szigorúan tilos. Az erdőtörvény értelmében az erdőterület fenntartása kötelező. Erdő helyett más területhasználati módra váltani csak kivételes esetekben, például közérdekű infrastruktúra építése esetén, szigorú hatósági felügyelet, sok esetben csereerdősítési kötelezettség mellett lehet. Ha az erdőterületet valamilyen szakmai indokból kitermelik – például elöregedés vagy az egészségi állapot romlása miatt -, helyette az erdőgazdálkodónak törvényi kötelezettsége az erdő megújítása. Ez a tevékenység – akár szálaló, akár tarvágásos, akár több ütemben végrehajtott fakitermeléssel jár – az erdő felújításának, megfiatalításának része, nem pedig erdőirtás – húzta alá az államtitkár.
A magyar erdőtörvény alapelve egyértelmű: az erdőt megőrizni, fejleszteni és fenntartani kell, nem csökkenteni vagy megszüntetni. Minden más ezzel ellentétes állítás téves vagy szándékosan torzító – tette hozzá. A tarvágás nem erdőirtás, hanem bizonyos fafajok és termőhelyek esetén világszerte elfogadott, szabályozott és időszakos erdőfelújítási módszer – hangsúlyozta Zambó Péter. A természetes felújulásra nem képes, öregedő erdők hosszú távú fenntartását csak így lehet biztosítani. Az öregedő állományok rendszeres megújítása pedig elengedhetetlen, hiszen enélkül nem valósulnak meg a magyar erdőgazdálkodás legfontosabb céljai, az erdők megőrzése és gyarapítása. Az államtitkár emlékeztetett, hogy a WWF Magyarország 2025-ben meghirdetett “Klímabarát erdőgazdálkodó” díját 33 pályázat közül 8 szakmai program nyerte el – közülük 6 állami erdészeti társaság. Köztük a Nyírerdő Zrt. is, amelyet korábban épp a WWF vádolt meg természetvédelmi területen végzett indokolatlan tarvágással – alaptalanul. Zambó Péter elmondta, érdekesség az is, hogy a Nyírerdő Zrt. díjazott programjában is szerepel tarvágásos erdőfelújítás, mégis klímabarát jó gyakorlatként értékelték. A WWF értékelése szerint a vállalat példásan alkalmazta a fényigényes tölgyfajok megújítását célzó, természetközeli módszereket a nyíregyházi Sóstói erdőben.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az erdőtörvény közelmúltban elfogadott módosítását több félreértés kísérte, amelyek szerint szabad utat adna az erdőirtásnak. Ezzel szemben az Országos Erdő Tanács által is megfogalmazott szakmai állásfoglalás egyértelmű, a javaslat nem bővíti, hanem szűkíti a tarvágás lehetőségeit, különösen a természetvédelmi rendeltetésű erdők esetében. A tarvágás engedélyezett mértékét 3 hektárra korlátozza, míg korábban ez elvileg akár korlátlan is lehetett. A hatósági kontroll változatlanul fennmarad, semmilyen “ad hoc fakitermelés” nem valósulhat meg. A cél a klímaváltozás okozta erdőromlás elleni gyors beavatkozás hatósági mérlegelésének lehetővé tétele ott, ahol enélkül az erdő fennmaradása a tét – közölte az államtitkár. A WWF díja, a minisztériumi kontroll, az erdészeti és a természetvédelmi hatóságok közreműködése mind azt igazolja: Magyarországon az állami erdőgazdálkodás transzparens, fenntartható és szakszerű. A szükséges beavatkozások nem az erdők eltüntetését, hanem megőrzését és megerősítését szolgálják a jövő nemzedékei számára. “Az erdészek, az erdőkben dolgozók munkája révén kapunk klímavédelmet, tiszta vizet, biodiverzitást, zaj- és porvédelmet, kirándulási lehetőséget, sőt, megújuló faalapanyagot is. Az erdőket nem pusztítjuk – azokat megújítjuk” – fogalmazott Zambó Péter.

Zöldinfó
Rekord már nincs, de a küzdelem folytatódik: gyerekek, újoncok és külföldiek is tisztították a Tiszát
Lezárult a XIII. Tiszai PET Kupa, amely a folyótisztító versenyek sorában a legrégebbi, hiszen 2013-ban ezzel indult útjára a környezetvédelmi mozgalom.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A 15 résztvevő csapat augusztus 9-14. között 58 folyam kilométer hosszan tisztította meg az árteret Balsa és Tiszadob között – írja az alternativenergia.hu. Ezúttal azonban nem dőlt mennyiségi rekord: “csupán” 9 tonna hulladékot találtak a résztvevők, ami azt jelzi, hogy az egyszer már megtisztított területek lassabban szennyeződnek újra. 2024-ben rekord mennyiséggel, 17,5 tonna összegyűjtött ártéri hulladékkal zárult az V. Bodrogi – XII. Tisza PET Kupa. Szerencsére a tendencia nem folytatódott, köszönhetően részben a tavalyi alapos takarításnak (az idei szakasz egy része megegyezett a 2024-essel), részben annak, hogy kevesebb árhullám vonult le tavasszal a Tiszán, így nem érkezett utánpótlás Kárpátaljáról. Végül a kisebb mennyiség annak is köszönhető, hogy a szervező PET Kupa Egyesület lerövidítette a nagy futam időtartamát, 8 nap helyett ezúttal csak 6 napon át tartott a “flúgos futam”. Ez azzal is járt, hogy a szokásoktól eltérően a hajóépítésre csak 1 napjuk volt a csapatoknak, majd 5 napon keresztül dolgoztak a vízen, azaz kimaradt a pihenőnap. A tikkasztó hőségben ez komoly kihívást jelentett, ráadásul ezen a folyószakaszon a sodrás is kicsi, gyakran kellett vontatni a hajókat. Ennek ellenére a petkalózok hősiesen kitartottak! Mindez annak tükrében nagy szó, hogy a 260 fős mezőny 20%-a 18 év alattiakból állt.
A nagy számú gyereksereg mellett újoncok is erősítették a mezőnyt, a 15 csapatból 6-an először szálltak vízre. Közülük kettő nemzetközi volt, az osztrák Be Brave To Act csapat 4 fős legénységével is célba ért, csakúgy, mint az EYPW (European Youth Parliament of Water) csapata, amelynek legénységében francia, portugál, török, német és horvát résztvevőt is találhattunk. Az utolsó napi szakasz eddig ismeretlen vizekre vezette a petkalózokat, ugyanis PET Kupa verseny még sosem járt Tiszadada és Tiszadob között. A 8 folyamkilométeres távon kevés hulladékot találtak a folyótisztítók, ami okozott némi csalódást, de a tiszadobi pontonhíd nyitás és átkelés élménye kárpótolta őket. Természetesen a hagyományos – hulladékgyűjtésen túli – programok sem maradtak el: volt PETathlon, Kalóz ütközet, kvíz és PET-a-Sztár is, amelyeken szintén PETákokat lehetett gyűjteni. És hogy sikerült-e a címvédő Siemens Energy-t letaszítani a trónról?
Helyezések
A versenyben 5 éve részt vevő Siemens Energy csapata olyan összehangoltan és eltökélten végezte a folyótisztítást, hogy győzelmük ezúttal sem volt kétséges. Hamar megugrottak és jelentős PETák különbséggel nyerték a versenyt. A második helyen a barátokból, korábbi kollégákból álló PETardáltak csapat végzett, míg a dobogó harmadik fokára a Siemens Evező-SÖK csapatának tagjai állhattak fel, akik szintén rendszeres résztvevői a versenyeknek, ám ezúttal sok újonccal vágtak bele a küzdelembe.
- Siemens Energy – 20 095 PETák
- PETardáltak – 15 022,5 PETák
- Siemens Evező-SÖK – 14 964 PETák
- NYE-PET – 14 199,75 PETák
- TOMRA Collection – 8796,5 PETák
- Eurofins – 8254 PETák
- Pelikánok – 7342,5 PETák
- Mainstage – 7056 PETák
- EYPW – 6529,25 PETák
- RePETák – 6333,5 PETák
További csapatok: Backstage, Amerikalózok, Vitaquatores, Önkéntelenek-WWF, Be Brave To Act A Tisza Hőse díjat minden évben az a csapat nyeri el, amelynek tagjai fejenként a legtöbb hulladékot gyűjtik össze. 2025-ben ezt a megtisztelő címet is a Siemens Energy érdemelte ki, így még elképesztőbb az eredményük (különösképp, hogy a csapatban 6 gyermek volt). Érdekesség, hogy őket ebben a versenyben egy újonc csapat, a Nyíregyházi Egyetem oktatóiból és diákjaiból álló NYE-PET követte. A verseny végére összesen 2183 zsák hulladék, 25 db gumiabroncs és több mint fél tonna nagy darabos hulladék gyűlt össze. Ennek az óriási mennyiségnek megközelítőleg a 60%-a – a gondos szelektálásnak köszönhetően – újrahasznosításra alkalmas, azaz körforgásban tartható. A hulladék elszállításában a PET Kupa partnere a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. volt.
Mi rejlik a vízben?
A korábbi évekhez hasonlóan az Eurofins Environment Testing Hungary Kft. mintát vett a Tisza vízéből – ezúttal Tiszaladány magasságában –, hogy megvizsgálja, mennyi mikroműanyagot és pontosan milyen típusúakat visz a víz. Az 1000 literes vízmintát a laboratóriumban többlépcsős mintaelőkészítésnek vetették alá, majd értékelték a benne található mikroműanyag részecskék darabszámát, anyagtípusát és méretét. Összesen 156 részecskét lehetett azonosítani mikroműanyagként, ezek 80%-a polietilén, 9%-a polipropilén és 6%-a PET (polietilén-tereftalát) anyagú volt. A főleg csomagolóanyagokhoz használt anyagtípusokon túl megjelentek a háztartási, illetve építőipari termékek is, mint a PVC (polivinil-klorid) és polisztirol (hungarocell), de az egyes ruhák alapanyagául szolgáló poliamid is. A részecskék jellemzően 50‑500 µm közötti méretűek voltak, a korábbi eredményekhez hasonlóan megfigyelhető, hogy a részecskeméret csökkenésével a kimutatott mikroműanyag‑darbaszám nő.
„Az eredmények a korábbi hazai mérésekhez képest némiképp nagyobb koncentrációt mutatnak, de fontos megjegyezni, hogy a mikroműanyag részecskék változatossága, a környezetben való eloszlásuk heterogenitása miatt nem lehet egzakt darabszámokat összehasonlítani, hanem nagyságrendeket kell figyelni” – mondta Dr. Bordós Gábor, az Eurofins Environment Testing Hungary Kft. mikroműanyag vizsgáló laboratóriumának vezetője. Ez a heterogenitás térben és időben is jelentkezhet, így fontos a vizsgálatokat több alkalommal elvégezni. Az eligazodásban segíthetnek a közeljövőben rendelkezésre álló adatok is, hiszen a Duna Régió Interreg Aquatic Plastic projekt keretében – amelynek vezetője a PET Kupa Egyesület –, idén több alkalommal végeztek méréseket a szakemberek a Dunán és a Tiszán az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Megkezdődött a vízpótlás a gemenci erdőben a Duna árhulláma nyomán
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Magyarország első önellátó naperőműve indul – teljesen független a hálózattól
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Bécsben jön a palackbetétdíj, de a szakértők a többutas megoldást ajánlják
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Ősi erdők, fosszíliák és évszázados fák – Bécs rejtett természeti csodái
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Itt a lehetőség: geotermikus fejlesztésekre indulnak a támogatási programok