

Zöldinfó
A nyarak forróbbá és szárazabbá váltak
Magyarország és a Balkán-félsziget Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartoznak a klímaváltozás miatt.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nyugat- és Délnyugat-Európában idén rekordokat döntő hőhullám tombolt: Spanyolországban már június vége előtt tudni lehetett, hogy a valaha mért legmelegebb júniust zárják – írja az alternativenergia.hu. Hasonló volt a helyzet tőle északra, Angliában is, míg Magyarországon 2019 után az idei június lett a második legmelegebb, egyben a legszárazabb. Ez a kettős, egymást erősítő hatás tovább súlyosbította az aszályt, amely július elejéig a történelmi 2022-eshez nagyon hasonlóan alakult. Hazánkban eddig egy kifejezetten száraz kontinentális jellegű nyarat élünk: forrót és szárazat. Vizsgáljuk meg tehát, mely európai országokban melegedtek leginkább a nyarak, és hogyan változott a csapadékösszeg – hiszen a kettő együtt növeli az aszálynak való kitettséget is.
Hőmérséklet: északnyugat-délkelet irányú növekedés
A nyári átlaghőmérséklet trendjét a gyakran alkalmazott lineáris regresszióval becsültük 1971 és 2024 között. Azért innen indul a vizsgálat, mert Európa országai nyáron nagyjából a ’70-es évek közepe-vége óta kezdtek melegedni. Az eredmények egy északnyugat–délkelet irányú növekvő melegedést mutatnak: míg Írországban az elmúlt bő 50 év alatt „csak” 0,9 °C-os emelkedést tapasztaltunk, addig hazánk térségében, a Balkánon és tőlünk keletre már 3–4 °C-os melegedés is kimutatható. Ez arra utal, hogy Nyugat- és Észak-Európában az Atlanti-óceán és a nyaranta északabbra tolódó ciklonaktivitás még mérsékelni tudja a felmelegedést, míg a Balkánon a Földközi-tenger hatása gyengébb, és térségünkben a kontinentalitás erősödése is érezhető. Ezek a melegedések – Írország kivételével – 99%-os megbízhatóság mellett igazolhatók, és sajnos jóval meghaladják a globális átlagot.
Csapadék: észak-déli kettősség
Mivel a csapadék sokkal változékonyabb elem, mint a hőmérséklet – elég csak a 2010-es rekordcsapadékos hazai évünkre gondolni, amelyet a legszárazabb követett–, a nyári csapadékösszeg hosszú távú változását nem célszerű egyszerű lineáris trenddel leírni. Ehelyett az országos átlagokra negyedfokú polinomokat illesztettünk a változások becslésére. A kép itt is kettős marad, de inkább észak–déli irányban: míg Hollandiától északra nőtt a nyári csapadékösszeg – Írországban, Dániában és Svédországban több mint 30%-kal is –, dél felé haladva, Európa legtöbb országában csökkenés tapasztalható. Ez különösen Portugáliát, hazánkat és a délkelet-európai országokat, valamint Moldovát érinti, ahol ma már 25–40%-kal kevesebb csapadék hullik nyáron, mint bő 50 évvel ezelőtt. Fontos megjegyezni, hogy bár például Portugáliában százalékosan több mint kétszer akkora a csapadékcsökkenés, mint Svájcban, milliméterben mérve éppen fordított a helyzet – hiszen Portugália egy szárazabb nyári éghajlatú ország.
Most üt be igazán a kontinentális klíma forrósodása
Egy melegedő éghajlatban a hőmérséklet-emelkedés jellemzően nem egyenletes – vagyis nem arról van szó, hogy minden év egyre melegebb –, ezért a melegedés ütemének meghatározásához itt is negyedfokú polinomokat illesztettünk az adatsorokra, melyek meredeksége alapján határoztuk meg a felmelegedés ütemét. Az eredmények jól mutatják, hogy míg Európa legtöbb országában a ’70-es években még kisebb lehűlés is előfordult, addig Portugáliában és Spanyolországban már ekkor megindult egy erőteljes melegedés, amely később mérséklődött. A legtöbb országban a felmelegedés igazán a ’90-es évek elején gyorsult fel, majd nagyjából 2005 és 2010 közöttre jelentősen lassulni kezdett – olyannyira, hogy több országban meg is állt. Sajnos úgy tűnik, hogy a 2020-as évekkel újra erőteljesebb fokozatba kapcsolt a melegedés, és különösen épp térségünkben, valamint a Balkánon vált aggasztó mértékűvé.
Bár Spanyolország és Portugália nem melegedett annyit 1971 óta, mint a közép- és délkelet-európai térség, ezek eleve melegebb nyári klímájú országok, így kevésbé meglepőek a 40 °C feletti csúcsok. Ugyanakkor az eleve magasabb értékek miatt itt még a kisebb hőmérsékleti változásoknak is komoly hatásai lehetnek. Országos átlagban a rendkívül forró 2024-es nyár során Magyarországon melegebb volt, mint például Spanyolországban, és csak néhány országban (Szerbia, Moldova, Albánia, Bulgária és Ciprus) mértek ennél is magasabb értékeket. Tehát a tavalyi nyár és ezidáig az idei is a trendekbe abszolút beleillik: meleg és száraz volt.
Hazánk térsége, tőlünk keletre és a Balkán-félsziget országai nyáron egyaránt a legerőteljesebb melegedést és a legnagyobb csapadékcsökkenést tapasztalják – ezek együttes hatása pedig még súlyosabb nyári aszályos helyzetek kialakulásához vezet. Nem kérdés, hogy alkalmazkodási stratégiákra van szükség, ám ezek megvalósítása éppen e kedvezőtlen éghajlati trendek miatt egyre költségesebb és nehezebben kivitelezhető lesz.
Mindez arra figyelmeztet, hogy a száraz kontinentalitás további erősödését érdemes lenne elkerülni – hiszen ezek a hatások emberek millióinak életére vannak közvetlen, a vízhiányon és aszályon keresztül pedig közvetett hatással is.
Rövid tudományos módszertan
Az elemzéshez az Európa egészét 10 km-es rácsfelbontásban lefedő, minőségileg ellenőrzött, a nemzeti meteorológiai szolgálatok állomáshálózatán alapuló ún. E-OBS adatbázis legújabb (31-es) verziójú napi átlaghőmérséklet és csapadékösszeg adatait 1971 és 2024 között használtuk. Az országos átlagok meghatározásához az ún. ISIMIP éghajlati hatásvizsgálatok során alkalmazott 50 km-s országmaszkokat alkalmaztuk. A törpeállamokat nem vettük figyelembe, Málta területe pedig túl kicsi ahhoz, hogy ezen a felbontáson megjelenjen. Örményország, Grúzia, Azerbajdzsán, valamint Oroszország nagy része az éghajlati adatbázis térbeli kiterjedésén kívül esik. Görögország déli részéről és Izlandról több év csapadékadata hiányzik, ezért ezek sem kerültek elemzésre. Mindezekért köszönet illeti az alapadatok forrásait: az ECA&D és EU-FP6 UERRA, illetve az ISIMIP projekteket!
A nyári átlaghőmérséklet változását lineáris regresszióval becsültük, a legkisebb négyzetek módszerét alkalmazva az 1971–2024 közötti időszakra. Mivel a lineáris trend érzékeny lehet a vizsgált időszak elejére és végére, ezért a számításokat nemcsak 1971-től, hanem 1972-től és 1973-tól is elvégeztük, és a végét is többféleképpen (2022–2024-ig) változtattuk. A kapott trendmátrix átlaga adta meg a végleges becslést. A trendek statisztikai szignifikanciáját t-próbával vizsgáltuk. A nyári csapadékösszeg hosszú távú változását – nagyfokú változékonysága miatt – nem lineáris trenddel, hanem országonként egy-egy negyedfokú polinom illesztésével becsültük. A változást az illesztett görbe kezdő és záró 3-3 évére vonatkozó értékeinek százalékos különbségeként adtuk meg. A melegedés ütemének becsléséhez szintén negyedfokú polinomot illesztettünk az országos hőmérsékleti idősorokra, majd az egymást követő évek értékeinek különbségét tekintettük meredekségnek, azaz az adott évre jellemző melegedési ütemnek.

Zöldinfó
Gátat építenek a szennyezés útjába a rijekai finomító alatt
Tengerfenék-helyreállítási projektbe kezd az INA a rijekai finomító alatt.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az INA horvát olajipari vállalat szerződést írt alá a Lamor és a Litoclean vezette nemzetközi konzorciummal egy tengerfenék-helyreállítási projekt megvalósítására, amelynek keretében egy hidraulikus gátat építenek a rijekai finomító alatt – közölte az alternativenergia.hu. A hatmillió euró értékű projektet három szakaszban, két év alatt valósítják meg, a munkálatok várhatóan 2027-ben fejeződnek be. A projekt megvalósítása egy újabb lépés az INA azon erőfeszítéseinek sorozatában, amelyek célja a rijekai finomító területén található karsztos terep történelmi szennyezettségének felszámolása – hangsúlyozta a vállalat, hozzátéve, hogy a projektben magasan képzett hazai és nemzetközi szakértők vesznek részt. A mélyedésekkel ellátott hidraulikus gát egy sor kútból áll majd, amelyeket a rijekai olajfinomító alatt, az Urinj félszigeten, a part mentén fúrnak. Ezek a fúrások mesterséges föld alatti mélyedést – a felszín alatti legalacsonyabb pontot – hoznak létre, amely lehetővé teszi a folyadék ellenőrzött összegyűjtését, és megakadályozza a tengerbe jutását. Az első fázisban a nemzetközi konzorcium öt tesztkutat fúr, és elvégzi az összes szükséges további elemzést a felszín alatti folyadékok mozgásának részletes tanulmányozása érdekében. A második fázis a fennmaradó kutak megépítését, valamint a hidraulikus gát projektdokumentációjának megtervezését és elkészítését foglalja magában, a harmadik fázisban telepítik a szükséges berendezéseket és megkezdik a szivattyúzási folyamatot.
Bojan Loncar, az INA rijekai karbantartás-menedzsmentjének vezetője elmondta: a vállalat szakértői csapata két olyan spanyolországi finomítót látogatott meg, amely hasonló kihívásokkal nézett szembe. Az egyik helyszín még működik, a másik már zárva van, de a múltból származó felhalmozódott szennyezés továbbra is szivárgott a tengerbe. Mindkét finomítóban kielégítő eredményt hozott az említett megoldás, ezért az INA úgy véli, a rijekai finomítóban is sikerrel jár – fogalmazott Loncar. Az állandó megoldás kidolgozásával párhuzamosan az INA egy sor rövid- és középtávú intézkedést hajt végre, amelyek célja a tenger védelme és a jelenlegi szivárgások megelőzése. Jelenleg 33 aktív kút működik, és további 40 fúrását tervezik az idén és jövőre. Minden kútnak egyértelműen meghatározott funkciója van – a szénhidrogén-kitermelésre használt kutak aktívak maradnak, tartalmuk pedig feldolgozásra kerül, míg a vizet tartalmazó kutakat monitorozásra használják, biztosítva, hogy semmi ne kerüljön a tengerbe – ismertette. A finomító alatt húzódó, geológiailag összetett, évtizedek óta történelmileg szennyezett terepet tovább destabilizálják az olyan természeti jelenségek, mint a földrengések és a szélsőséges árapályok. Hatásuk enyhítésére az INA óceáni gátakat épít, amelyek alkalmazkodnak az árapályhoz, és amelyek telepítésének engedélyezési eljárása jelenleg is folyamatban van. Ezenkívül minden kitermelt felszín alatti anyagot naponta laboratóriumban elemeznek, hogy megkülönböztessék a korábbi szennyeződéseket az újaktól. Minden tevékenységet az INA szakértői, valamint független szakemberek felügyelnek.
Goran Plese, az INA finomító és marketing üzemeltetési igazgatója hangsúlyozta: tisztában vannak azzal, hogy a föld alatti területek szennyezettek, és hogy bizonyos mennyiségű szénhidrogént tartalmaznak. Az INA rendkívül elkötelezett a probléma megoldása iránt, és a tartós eredmény megtalálása az egyik fő prioritása – mondta. A Lamor és a Litoclean a világ vezető környezetvédelmi vállalatai közé tartoznak, amelyek talaj-remediációra, hulladékgazdálkodásra, valamint szennyvíztisztításra szakosodtak, továbbá innovatív és testreszabott megoldásokat kínálnak a környezeti kockázatok enyhítésére.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Mit kell tennie, ha van otthon napeleme? Új kötelezettséget vezetnek be!
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Miért tiltják Magyarországon, ami egész Európában hódít? – Erkélynapelem-botrány
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Napelemes rendszerük van, de horrorvillanyszámlát fizetnek! Mi történt Budakeszin?
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Csendesebb ünnep várható: elmarad az augusztus 20-ai tűzijáték Cegléden
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Ingyenes támogatás társasházaknak: jön az okos mérés a távhőnél!