

Zöldinfó
Több vizet kér Magyarország a szlovák féltől, áramot is kapna a bősi erőműből
Nagymaroson nem épülhet gát – szögezte le Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Nagymaroson nem épülhet gát – szögezte le Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, a magyar-szlovák energetikai infrastruktúra fejlesztéséért felelős kormánybiztos, ahol elhangzott, hogy a Duna vízjárásának újrarendezéséről egy négypontos megállapodás körvonalazódik Szlovákia és Magyarország között – írja az alternativenergia.hu. Az államtitkár felidézte, hogy 1977-ben kötött a két állam egyezményt egy vízlépcsőrendszer létrehozásáról, a tervezési és kivitelezési munkálatok elkezdődtek; 1984-ben megalakult a Duna-kör, a rendszerváltás emblematikus szervezete. Ez a társadalmi mozgalom elérte azt, hogy a kormány 1989-ben felmondta a szerződést, abbahagyta a munkákat, nem épült meg a nagymarosi duzzasztó. Erre válaszul a szlovákok 1992-ben elterelték a Dunát. Vízjogi üzemeltetési megállapodást sikerült kötni 1995-ben, így a Szigetköz és a Duna-mellékág rendszere ökológiailag rendben lévőnek tekinthető, de ezen túl az elmúlt 30 esztendőben nem volt előrelépés.
Született 1997-ben egy hágai bírósági ítélet, amelynek tartalma úgy foglalható össze, hogy igaza van Magyarországnak és Szlovákiának is, és állapodjanak meg a felek, ám megállapodni csak a tárgyalóasztalnál lehet – tette hozzá. Nyilvánvalóvá vált, hogy a következő 30 évben is működni fog az erőmű, és bár lejárt az üzemideje, a szlovák fél tervezi a hosszabbítást, meg is tette ez irányba a lépéseket, így Magyarország helyzetben van – mondta. Egy jó megállapodáshoz szükség van megfelelő diplomáciai kapcsolatokra a kormányok és a kormányfők között, ez megvan, és arra is, hogy az energetikai, klímapolitikai és vízügyi kérdéseket is rendezni tudják. Az időpont alkalmas a megállapodásra, de ez csak a helyiek bevonásával történhet – mondta, megjegyezve, hogy ennek érdekében tárgyalt a Szigetközben pénteken a polgármesterekkel.
Az érintettek pártállástól függetlenül egyöntetűen támogatják azokat a pontokat, amelyekben a magyar kormány egyezségre kíván jutni a szlovák féllel. Eszerint Nagymaroson nem épülhet gát, rendezni kívánják a vízkormányzás dolgait. Az 1995-ös megállapodást tovább kívánják fejleszteni, hogy kisvizes, aszályos időszakban is maximális védelmet tudjanak biztosítani a Szigetköznek. “Több vizet szeretnénk kapni a szlovákoktól” – jelentette ki a kormánybiztos. Az elmúlt 30 esztendőben a bősi erőműből “egyetlen elektron” sem szolgált magyar érdekeket. Magyarország szeretné a bősi erőműben termelt energia egyharmadát megkapni kedvező áron. Ennek érzékeltetésére elmondta, hogy ez olyan árammennyiség, amely Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegye lakossági éves felhasználását fedezni tudja, és nagy segítség lenne a rezsicsökkentés fenntartásában – mondta.
Czepek Gábor kifejtette: Magyarország kedvezőtlen geográfiai helyzetben van energetikai szempontból, ilyen körülmények között kell az energiapolitikát építeni. Ez csak úgy megy, ha a szomszédos országokkal megfelelő kapcsolatot ápol. Szlovákiával energetikai megállapodást kívánnak kötni, még a nyáron szeretnék aláírni az elvi megállapodást. A kormánybiztos szerint ezzel lezárulhat egy maratoni jogvita, új fejezetet lehetne nyitni, úgy, hogy Magyarország megtartja azt a szimbolikus eredményt, amelyet elért a társadalom a rendszerváltáskor, azaz nem épül Nagymaroson gát, és a jelenlegi helyzethez képest mind vízgazdálkodási, mind energetikai szempontból előnyöket tudna elérni.

Zöldinfó
Térképekkel a természetért: áttörő élőhely-helyreállítás a Duna és Száva mentén
Zöldebb és fenntarthatóbb Duna-régió kialakításáért fogtak össze a kutatók.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A CLIMANATRES projekt célja, hogy tudományos alapokon nyugvó döntéstámogató eszközökkel segítse a Száva és a Duna menti élőhely-helyreállítások határokon átnyúló összehangolását – írja az alternativenergia.hu. A nemzetközi összefogás egyik vezető partnere a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont (ÖK). Magyarországon a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont vezetésével megvalósuló nemzetközi projekt az EU természet-helyreállítási célkitűzéseit és a klímaváltozás várható hatásait figyelembe véve támogatja majd az ökológiai alapú tervezést. A kezdeményezés célja, hogy segítse a természetes élőhelyek helyreállítását és a tájak ellenállóbbá tételét a jövő környezeti kihívásaival szemben. A projektben a HUN-REN ÖK mellett további öt ország – Szlovénia, Románia, Bulgária, Horvátország és Szerbia – szakmai partnerei vesznek részt. A projektben kutatóhelyek, helyi, regionális és országos szintű természetvédelmi intézmények, valamint erdészeti tervezéssel foglalkozó intézmények működnek együtt, hogy tájaink ökológiai szemléletű kezelésével és helyreállításával megalapozzák azt, hogy a klímaváltozás mellett is biztosítsa az élőlények és ökoszisztéma szolgáltatásaik által az ember jóllétét.
Az együttműködés keretében ingyenesen elérhető online térképek és adatbázisok készülnek majd, amelyek széleskörű és könnyen hozzáférhető támogatást nyújtanak a helyi és regionális ökológiai helyreállítási tervezéshez, így a természet-helyreállítási rendelet végrehajtásához is. Az elkészült térképek megadják az egyes helyszínek alkalmasságát különböző élőhely-helyreállítási célokra, mint például közösségi jelentőségű élőhelyekhez, ökológiai folyosókhoz. A projekt során a kutatók öt akciótervet is kidolgoznak az éghajlatváltozást figyelembe véve, amelyek hozzájárulnak a Száva és a Duna ökológiai folyosóinak összekapcsoltságának és természeti állapotának javításához. A CLIMANATRES Danube Interreg projekt nyilvános nyitórendezvényét július 21-én tartották Vácrátóton, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézetében. Az eseményről és a projektről az intézet és a projekt hivatalos oldalán lehet tájékozódni – közölték.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
„Vizet a tájba”: több mint kétmillió köbméter víz a fenntartható mezőgazdaságért és élőhelyekért
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Benzines, dízeles, elektromos: mindegyikre nőtt az igény – itt vannak a friss számok
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Közeleg az EPR adatszolgáltatás határideje – Július 20-ig kell jelenteni a negyedéves adatokat
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Rekordszámú család állt át zöldenergiára a Napenergia Plusz révén
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás óta
Made in Kecskemét: magyar napelemes csoda a világ élvonalában