Zöldinfó

Több vizet kér Magyarország a szlovák féltől, áramot is kapna a bősi erőműből

Nagymaroson nem épülhet gát – szögezte le Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára.

Létrehozva:

1 év telt el a létrehozás óta

2025-07-21

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Nagymaroson nem épülhet gát – szögezte le Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, a magyar-szlovák energetikai infrastruktúra fejlesztéséért felelős kormánybiztos, ahol elhangzott, hogy a Duna vízjárásának újrarendezéséről egy négypontos megállapodás körvonalazódik Szlovákia és Magyarország között – írja az alternativenergia.hu. Az államtitkár felidézte, hogy 1977-ben kötött a két állam egyezményt egy vízlépcsőrendszer létrehozásáról, a tervezési és kivitelezési munkálatok elkezdődtek; 1984-ben megalakult a Duna-kör, a rendszerváltás emblematikus szervezete. Ez a társadalmi mozgalom elérte azt, hogy a kormány 1989-ben felmondta a szerződést, abbahagyta a munkákat, nem épült meg a nagymarosi duzzasztó. Erre válaszul a szlovákok 1992-ben elterelték a Dunát. Vízjogi üzemeltetési megállapodást sikerült kötni 1995-ben, így a Szigetköz és a Duna-mellékág rendszere ökológiailag rendben lévőnek tekinthető, de ezen túl az elmúlt 30 esztendőben nem volt előrelépés.

Született 1997-ben egy hágai bírósági ítélet, amelynek tartalma úgy foglalható össze, hogy igaza van Magyarországnak és Szlovákiának is, és állapodjanak meg a felek, ám megállapodni csak a tárgyalóasztalnál lehet – tette hozzá. Nyilvánvalóvá vált, hogy a következő 30 évben is működni fog az erőmű, és bár lejárt az üzemideje, a szlovák fél tervezi a hosszabbítást, meg is tette ez irányba a lépéseket, így Magyarország helyzetben van – mondta. Egy jó megállapodáshoz szükség van megfelelő diplomáciai kapcsolatokra a kormányok és a kormányfők között, ez megvan, és arra is, hogy az energetikai, klímapolitikai és vízügyi kérdéseket is rendezni tudják. Az időpont alkalmas a megállapodásra, de ez csak a helyiek bevonásával történhet – mondta, megjegyezve, hogy ennek érdekében tárgyalt a Szigetközben pénteken a polgármesterekkel.

Az érintettek pártállástól függetlenül egyöntetűen támogatják azokat a pontokat, amelyekben a magyar kormány egyezségre kíván jutni a szlovák féllel. Eszerint Nagymaroson nem épülhet gát, rendezni kívánják a vízkormányzás dolgait. Az 1995-ös megállapodást tovább kívánják fejleszteni, hogy kisvizes, aszályos időszakban is maximális védelmet tudjanak biztosítani a Szigetköznek. “Több vizet szeretnénk kapni a szlovákoktól” – jelentette ki a kormánybiztos. Az elmúlt 30 esztendőben a bősi erőműből “egyetlen elektron” sem szolgált magyar érdekeket. Magyarország szeretné a bősi erőműben termelt energia egyharmadát megkapni kedvező áron. Ennek érzékeltetésére elmondta, hogy ez olyan árammennyiség, amely Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom vármegye lakossági éves felhasználását fedezni tudja, és nagy segítség lenne a rezsicsökkentés fenntartásában – mondta.

Czepek Gábor kifejtette: Magyarország kedvezőtlen geográfiai helyzetben van energetikai szempontból, ilyen körülmények között kell az energiapolitikát építeni. Ez csak úgy megy, ha a szomszédos országokkal megfelelő kapcsolatot ápol. Szlovákiával energetikai megállapodást kívánnak kötni, még a nyáron szeretnék aláírni az elvi megállapodást. A kormánybiztos szerint ezzel lezárulhat egy maratoni jogvita, új fejezetet lehetne nyitni, úgy, hogy Magyarország megtartja azt a szimbolikus eredményt, amelyet elért a társadalom a rendszerváltáskor, azaz nem épül Nagymaroson gát, és a jelenlegi helyzethez képest mind vízgazdálkodási, mind energetikai szempontból előnyöket tudna elérni.

Kapcsolódó tartalom:energetika energia erőmű gát klíma víz

Zöldinfó

Intelligensebb villamosenergia-hálózat épül

Új transzformátor alállomást adott át az E.ON Szombathelyen.

Létrehozva:

2 nap telt el a létrehozás óta

2026-10-28

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új, nagyfeszültségű transzformátor-alállomást, valamint a hozzá kapcsolódó hálózatfejlesztési beruházásokat adott át az E.ON Hungária Csoport szerdán Szombathelyen – írja az alternativenergia.hu. A 7,5 milliárd forint értékű fejlesztés a város és a környező ipari területek növekvő villamosenergia-igényeinek hosszú távú kiszolgálását segíti. Az új szombathelyi alállomás a 132 kilovoltos nagyfeszültségű hálózatból érkező villamos energiát 22 kilovoltos, illetve 11 kilovoltos középfeszültségre alakítja át, ahonnan az elosztóhálózaton keresztül jut el a fogyasztókhoz, a megépült két transzformátor együttes kapacitása 80 megavolt-amper (MVA). A létesítmény működtetéséhez kétrendszerű nagyfeszültségű távvezetéket, nagyfeszültségű összekötő kábelvezetéket, valamint középfeszültségű földkábelt is kiépítettek. Pethő Gergely, az E.ON Észak-dunántúli Áramhálózati Zrt. vezérigazgatója az átadóünnepségen elmondta: Szombathelyen és térségében az ipari beruházások, valamint a lakossági igények bővülése egyre nagyobb elvárásokat támaszt villamosenergia-hálózattal szemben. Ezzel párhuzamosan a megújulóenergia-termelés is dinamikusan növekszik, Vas megyében például a háztartási kiserőművek száma az elmúlt öt évben például megnégyszereződött.

“Mindez nagy kihívások elé állít bennünket, a hálózatnak egyszerre kell megfelelnie a növekvő ügyféligényeknek, a megújuló energia befogadásának és a megbízható energiaellátásnak” – mutatott rá a vezérigazgató. Pethő Gergely elmondta, hogy a beruházás a Danube InGrid magyar-szlovák intelligens hálózatfejlesztési program tizenkettedik, egyben utolsó alállomás-fejlesztése. A jövő évben hivatalosan lezáruló program több mint 110 milliárd forintnak megfelelő összegből gazdálkodott. Az E.ON által Magyarországon megvalósított fejlesztés tervezett értéke 46 milliárd forint.

A magyarországi beruházásokhoz 16 milliárd forint, a szlovákiai fejlesztésekhez 23 milliárd forint támogatást biztosít az Európai Unió Hálózatfinanszírozási Eszköze (CEF), a fejlesztések további részét a részt vevő vállalatok saját forrásból finanszírozzák. A program E.ON észak-dunántúli szolgáltatási területén 110 ezer ügyfél biztonságos energiaellátásához járul hozzá, az alállomások fejlesztésén túl 135 kilométernyi nagyfeszültségű hálózatot korszerűsítettek, 48 kilométernyi optikai hálózatot építettek ki, illetve 10 kilométernyi középfeszültségű hálózatot építettek át madárvédelmi okokból, valamint jelentős digitalizációs beruházásokat is végrehajtottak – sorolta a vezérigazgató.

Hozzáfűzte: fejlesztések eredményeként a hálózat kapacitása bővült, működése is intelligensebbé, jobban irányíthatóvá vált. A korszerű mérő- és érzékelő berendezések, valamint az automatizált rendszerek lehetővé teszik, hogy gyorsabban reagáljanak a változó hálózati viszonyokra és hatékonyan használják ki a rendelkezésükre álló infrastruktúrát. Horváth Attila, Szombathely alpolgármestere az átadóünnepségen kijelentette: a beruházás eredményeit a szombathelyiek a hétköznapokban tapasztalják majd meg, és akkor mondható sikeresnek a fejlesztés, ha “észre sem veszik” annak működését.

Az alpolgármester hangsúlyozta, Szombathely fejlődő város, a fejlődéshez pedig megfelelő infrastruktúrára van szükségük. A korszerű hálózat reményei szerint képes lesz kiszolgálni a növekvő igényeket, ami további fejlesztések előtt is megnyitja az utat. Kreiter Eszter, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti intézetének szakmai főigazgató-helyettese arról számolt be, hogy a kivitelezés előtt zajló régészeti kutatás során 400 régészeti emléket azonosítottak a helyszínen, köztük vaskori temetkezések nyomait, római kori épületmaradványokat és egy különleges ezüstérmekincset. Csapláros Andrea, a Savaria Múzeum igazgatója bejelentette: terveik szerint a megtalált régészeti leleteket időszakos kiállítás keretében mutatják be a nagyközönségnek.

Tovább olvasom