Zöldinfó
30 ezer palack Csabagyöngye bor készül szeptemberre
A legkorábbi érésű szőlőfajta, a Csabagyöngye szedésével megkezdődött az idei szüret a Dél-Balatonon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Takács György beszámolt arról, hogy a balatonboglári borvidékhez tartozó településen szüretelt hibrid szőlőfajtából készülő könnyed, gyümölcsös félszáraz bor várhatóan szeptember elején kerül a boltokba – írja az alternativenergia.hu. Megjegyezte, a Csabagyöngye úgynevezett nulla érlelésű bor, vagyis a lehető leghamarabb palackozzák, hogy a frissességét megőrizzék. Ordacsehi és környéke a Csabagyöngye legnagyobb termőterülete, innen a Varga Pincészet idén mintegy 30 ezer kilogramm Csabagyöngyét vásárol, amelyből 30 ezer palack bort készít a badacsonyörsi központjában – jegyezte meg a pincevezető a Balaton Agrár Zrt. 4 hektáros Csabagyöngye-ültetvényén.
Takács György az idei Csabagyöngye-szüret időpontjáról szólva megjegyezte: az a harmadik legkorábbi a cég történetében, a termés mennyisége és minősége is jó. A szakember a többi fajtát érintően azt mondta, “nagyon szépen indult idén a vegetációs időszak”, a szőlő fejlődésével teljes mértékben elégedettek voltak, de a csapadék főleg júniusban kevésnek bizonyult, ez észrevehető az ültetvényeken, főleg a késői érésű fajtákon. Az elmúlt egy hétben azonban viszonylag nagyobb mennyiségű csapadék hullott a Balatonnál, ez kedvező volt a szőlőnek, ráadásul az alacsony hőmérsékletű éjszakák előnyösek az aromák szempontjából, így azt várja, hogy az idei évjárat a tavalyinál jobb, aromákban gazdagabb lesz – közölte. Tavaszi József, a Balaton Agrár Zrt. elnök-igazgatója azt mondta, a cégnek a szőlőágazat az árbevétel 10-12 százalékát jelenti.
A saját tulajdonú szőlőültetvényük 150 hektár, emellett 80 hektár integrált területen nyújtanak szolgáltatásokat, és hasonló nagyságú területről szőlőt vásárolnak. Borászati üzemükben tavaly 2 ezer tonna szőlőt dolgoztak fel, így a szőlő mint gyümölcs mellett mustot és bort is értékesítenek.A Varga Pincészet Kft. az MTI megkeresésére közölte, hogy a pincészet 159 embert foglalkoztat, 146 hektáron gazdálkodik, ebből 106 a Balaton környékén, 40 Eger térségében található. A Varga Pincészet a borfogyasztási szokásokkal összefüggésben arról tájékoztatott, hogy a vörösbor divatja elmúlt, a rozéfogyasztás is jelentős mértékben csökkenő tendenciát mutat, viszont egyre népszerűbbek a friss, gyümölcsös reduktív borok.
Zöldinfó
Igazságos energiaátmenet nélkül nincs klímavédelem
A hazai energiaátmenet jövője és az ahhoz kapcsolódó uniós források sorsa a következő hónapokban dőlhet el.
Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)
A hazai energiaátmenet helyzetéről, a megvalósítás és szabályozások enyhítésében rejlő kockázatokról tartott sajtótájékoztatót a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) szerda délelőtt Budapesten. Az eseményen elhangzott, hogy a következő hónapokban dől el, Magyarország hozzáfér-e az energiaátmenethez rendelt uniós források érdemi részéhez, és ezekből mennyi jut ténylegesen a háztartásokra, illetve a közintézményekre – ismertette az alternativenergia.hu. A két szervezet szerint a késlekedés már most is jelentősen visszaveti a hazai energetikai korszerűsítéseket, miközben a legnagyobb hátrányt éppen azok a családok szenvedik el, melyeknek a magas rezsiköltség egyébként is a legfőbb terhet jelenti. A sajtótájékoztatón Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója felidézte: 2022 végén az Európai Bizottság azzal a feltétellel fogadta el Magyarország 10,4 milliárd eurós (mai árfolyamon számolva nagyjából 3900 milliárd forintos) költségvetésű Helyreállítási és Ellenállóképességi tervét, hogy a források folyósítását 27, a jogállamisághoz kapcsolódó „szuper mérföldkő” teljesítéséhez kötötte. Ezek elmulasztása miatt 2024-ben 1 milliárd euró, majd 2025 végével újabb 1 milliárd euró vált végérvényesen lehívhatatlanná. Egy közelmúltbeli kormányzati előterjesztés szerint pedig átcsoportosítás miatt már a teljes források egyharmada, azaz több mint 1000 milliárd forint veszne el az energiaátmenet számára.
Az MTVSZ programigazgatója hozzátette, még ha Magyarország azonnal teljesítené is a 27 szuper mérföldkövet, a 2026. augusztusi határidőig a tervezett beruházások jelentős részét már lehetetlen végrehajtani. A szervezet szerint a hiányt egyetlen alap vagy program sem tudja önmagában pótolni, ezért kiemelten fontos, hogy a rendelkezésre álló uniós és hazai eszközök a legnagyobb energiaátmeneti és társadalmi hasznosságú beavatkozásokra, elsősorban az épületállomány energetikai korszerűsítésére koncentráljanak, ami hosszú távon kiszámítható energiaszámla-csökkentést, jobb komfortot és alacsonyabb gázfüggőséget, energetikai (gáz) importkitettséget biztosít. Ezt támasztja alá, hogy kutatások alapján egy átlagos hazai háztartás energiafelhasználásának kétharmadát a lakótér fűtése teszi ki, elemzések alapján pedig egy komplex energetikai korszerűsítés akár 70%-kal is csökkentheti egy régebbi épület energiafogyasztását.
Szabó László, a REKK igazgatója rámutatott: energiafelhasználásban és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében a két legkritikusabb szektor az épületek és a közlekedés. Az előrelépéshez és a finanszírozási források növeléséhez fontos lenne, hogy az ETS2 szabályozási rendszer feltételeit megteremtsük. Ez ugyan növelné a lakossági energia- és üzemanyagárakat, de az Európai Unió által nyújtandó több száz milliárd forintos támogatás lehetőséget teremtene arra, hogy a rászorult lakossági csoportokat ezektől a hatásoktól mentesítsük.
A REKK vezetője kitért rá, hogy álláspontjuk szerint a fenntartható energiaátmenet gazdasági mérlege kedvező lehet, ha a beruházások kiszámítható környezetben, célzott támogatási logikával és megfelelő intézményi kapacitásokkal valósulnak meg.
Az esemény egyik fontos témája volt az energiaszegénység is, amely a legfrissebb adatok szerint a magyar háztartások 13%-át, vagyis több mint félmillió otthont érint. Itt a legfőbb kihívás, hogy a különböző lakossági programok gyakran piaci logikára épülnek, vagy jelentős saját forrást igényelnek, ezért jellemzően a jobb anyagi helyzetben lévők tudnak élni velük. Az MTVSZ álláspontja szerint ezért olyan célzott, rászorultsági szempontokat is figyelembe vevő megoldásokra van szükség, amelyek a legkiszolgáltatottabb családoknak hoznak tartós és mérhető energiamegtakarítást. Ezzel összefüggésben a sajtótájékoztatón megszólaló mindkét szakértő egyetértett abban, hogy az energiahatékonyság erősítése és ezzel a háztartások terheinek csökkentése egyszerre klímavédelmi, szociálpolitikai és versenyképességi ügy Magyarország számára.
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás ótaÁprilistól változik a matek: drágább lehet a lakossági energiatárolás
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaSzámlatorlódás jöhet: tájékoztatást adott az MVM a rezsistop érvényesítéséről
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás óta2030-ra állhat üzembe az ország egyik legnagyobb szélerőműparkja
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaIgazságosabb fűtésszámlák jöhetnek – folytatódik a távhő támogatása
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaHatmillió látogató nyomai: rendkívüli tisztításon Michelangelo Utolsó ítélete
