Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Ritka rovarlelet: különleges színjátszó poloska nyomait azonosították magyar kutatók

A poloskák nagyobb szerepet játszhattak a beporzásban a földtörténet korábbi szakaszaiban.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az ELTE keddi közleménye szerint a kutatók eredményeikről a Scientific Reports című tudományos folyóiratban számoltak be – írja az alternativenergia.hu. Mint írták, a borostyánzárványok vizsgálata fontos eszköze a régmúlt korok biológiai sokfélesége, valamint a különféle evolúciós mintázatok feltárásának. Bizonyos élőlénycsoportok (például az ízeltlábúak) lenyomatkövületei sokszor gyenge megtartásúak, kevéssé részletgazdagok, csupán a megkövült gyantában őrződnek meg jó állapotban. A földtörténeti középidő (mezozoikum) egyik fontos ilyen leletanyaga a burmai borostyán (más néven burmit). A burmai borostyán a késő kréta korban, mintegy 99 millió évvel ezelőtt keletkezett a Nyugat-burmai terrán nevű földtömegen, amely ekkor már több mint százmillió éve levált a Gondwana nevű szuperkontinensről, és a késő eocénig a Tethys-óceán egyenlítői részén helyezkedett el. Bár élővilága gondwanai eredetű, évmilliókon keresztül elszigetelten fejlődött, és ezáltal egyedülálló flóra- és faunaelemekben gazdag.

Egy ilyen zárvány tanulmányozása során bukkant Kóbor Péter, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont (ATK) Növényvédelmi Intézet kutatója, valamint Szabó Márton, az MNMKK Magyar Természettudományi Múzeum Őslénytani és Földtani Tára és az ELTE (Eötvös Loránd Tudományegyetem) Őslénytani Tanszék munkatársa egy kéregpoloskára (az Aradidae családból), amely az ősi jegyeket mutató (pleziomorf) Prosympiestinae alcsalád első ismert képviselője a burmai borostyánfaunából. A közlemény szerint a rovar előkerülése a család viszonylatában is érdekes, hiszen a burmai borostyánból eddig ismert kéregpoloskák mind modern jegyeket mutató (apomorf) csoportok képviselői voltak, míg az ősibb csoportok hiányoztak a “fajkészletből”. A Shaykayatcoris michalskii névre keresztelt poloskát igazán különlegessé azonban irizáló (színjátszó) köztakarója teszi, ilyet eddig még nem láttak ebben a családban. Bár az irizálás nem ritka a poloskák közt, kifejezetten szokatlan az olyan rejtett életmódú csoportoknál, mint a kéregpoloskák. E poloskák nevükhöz méltóan többségében fák kérge alatt élnek, és gombafonalakon táplálkoznak. Ehhez az életmódhoz olyan alaktani adaptációk tartoznak, mint a háti-hasi irányban erősen lapított test, vagy az erőteljesen megnyúlt és a nyugalmi állapotban a fejtokban feltekerve tartott szúróserték. A Prosympiestinae alcsalád képviselői mind életmódjukban, mind morfológiájukban kilógnak a sorból: testük inkább hengeres, és főleg avarban vagy az avarban heverő rönkök, ágak alatt élnek.

Az irizálásásnak két funkciója lehet. Elrettentésként szolgálhat, amennyiben színe élénk (például piros) és mintázata feltűnő, de ez ebben az esetben nem valószínű, mert a poloska alapszíne barnás. Emellett álcázásként is funkcionálhat, segítve, hogy a rovar beleolvadjon a virágos környezetbe. Mint írták, ez a magyarázat valószínűbb. A borostyánban növényi darabkák és nagy mennyiségű pollen volt az állat körül, sőt még a testére is tapadt a virágpor. Ez, valamint az irizáló színezet arra utal, hogy ez a poloska viráglátogató lehetett, tehát valószínűleg beporzó szerepet is betöltött. “A lelet megerősíti, hogy a poloskák szerepe a viráglátogatásban és talán a beporzásban sokkal jelentősebb lehetett az evolúció korábbi szakaszaiban, mint ahogy ma látjuk. A mai poloskák többsége már nem viráglátogató, valószínűleg más, specializáltabb beporzók (például a méhek) kiszorították őket erről a ‘piacról’” -írták a közleményben. A felfedezés segít megérteni, hogyan alakult ki a mai rovarvilág, hogyan reagáltak az egyes fajok a versenyre és a környezeti változásokra. “E tudással felfegyverkezve pedig könnyebben eligazodhatunk a jelen ökológiai és mezőgazdasági kihívásaiban is, például a beporzók csökkenésével kapcsolatban” – olvasható a közleményben.

Advertisement

Zöldinfó

A hálózati rugalmasságra és a zöldenergia-integráció erősítésére készülnek

A MEKH 2026 első felében írja ki a szabad hálózati kapacitások kiosztását célzó pályázatot.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) várhatóan még az év végéig előzetes tájékoztatót tart az iparág részére a közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázat eljárási és értékelési részletszabályairól, majd a jövő év első felében megnyitja a pályázatot is – írta meg az alternativenergia.hu. A MEKH szakmai támogatásával megrendezett konferencián a Hivatal aktuális feladatairól szólva Juhász Edit elmondta, hogy a szabályozó hatóság mandátumot kapott a közép- és nagyfeszültségű hálózaton elérhető betáplálási irányú szabad kapacitások kiosztására irányuló pályázati eljárás előkészítésére és lebonyolítására. Hozzátette: „A hálózati kapacitásallokációs eljárást új, a befogadható termelési formák tekintetében technológiaspecifikus módszertan szerint folytatja le a Hivatal. A pályázat célja az ellátásbiztonság megőrzése, a növekvő igények kiszolgálására alkalmas korszerű erőművek létesítésének elősegítése, a villamosenergia-rendszer rugalmasságának növelése és a zöldenergia termelésének és tárolásának ösztönzése.” A MEKH elnöke bejelentette, hogy az eljárási és értékelési részletszabályokról a Hivatal várhatóan még az év végéig előzetes tájékoztatót tart az érintettek részére, majd a jövő év első felében elindítja a pályázatot is.

Juhász Edit előadásában ismertette a MEKH által kialakított szabályozási tesztkörnyezettel kapcsolatos aktualitásokat is: „A biztonságos energiaátmenet nem valósítható meg az energetikai innovációk gyors implementálása nélkül. A Hivatal e célból hozta létre a dinamikus szabályozást lehetővé tevő szabályozási tesztkörnyezetet, ahol egyedileg kialakított feltételrendszer keretében újszerű, innovatív technológiai, üzleti megoldásokat lehet majd kipróbálni. Még az idén megnyílik az első ablak azon villamosenergia-ipari innovációk Hivatal részére történő bemutatására, melyek a hálózati fejlesztések egyszerűsítését, felgyorsítását, költséghatékonyságát segíthetik elő” – hangsúlyozta a MEKH elnöke. Juhász Edit előadásában kiemelte, hogy az elmúlt évtizedben alapjaiban változott meg a villamosenergia-szektor működési környezete, ami jelentős kihívások elé állította az ágazatot. Példaként említette a megújuló alapú termelőkapacitások lendületes bővülését, melyek beépített teljesítménye idén szeptemberben már átlépte a 9 GW-ot, miközben a rendszer rugalmasságát biztosító fosszilis erőművek bruttó teljesítménye 8 GW-ról a 6 GW közelébe esett vissza. Mint mondta, a decentralizált termelés előretörését mutatja, hogy megújuló termelőkapacitások majd ötöde 400V alatt csatlakozik a rendszerhez, és a középfeszültségre csatlakozó termelők aránya is jelentősen növekedett.

A MEKH elnöke rámutatott, hogy a PV-kapacitások és a HMKE erőteljes bővülése miatt a spot piacokon évről évre egyre gyakoribbak a negatív áras időszakok, amikor már fizetni kell az áram eladásáért, illetve egyre jellemzőbbek a kiugróan magas ártüskék is. Mint mondta, a kihívásokra adható egyik lehetséges megoldás a piacintegrációs folyamatok felgyorsítása. E területen előrelépés jelent, hogy múlt héten Európában sikeresen elindult a negyedórás – a bizonytalanabb termelésű megújuló termelők profilját lekövetni képes – kereskedés. A piaci anomáliák feloldását segítheti a MAVIR kiegyenlítőenergia-piacok integrációs platformjaihoz (MARI és Picasso) való csatlakozása is, ami jövő őszre várható. Az import-export lehetőségeket a kiegyensúlyozó piacokra is kiterjesztő, valódi kínálatbővülést eredményező csatlakozási folyamatot a MEKH szorosan felügyeli. „Az érintett piaci szereplőknek időben fel kel készülniük a piac változásából eredő újdonságokra, az új termékek kialakítására, és a torlódások elkerülése érdekében minél előbb kezdjék meg a MAVIR-nál az akkreditációs eljárást” – hívta fel a figyelmet Juhász Edit.

Advertisement

A MEKH elnöke jelentős előrelépésként értékelte a hazai eszközpark diverzifikációját is. Kiemelte, hogy a jövő év végéig a mostani mintegy 100 MW tárolói kapacitás várhatóan megötszöröződik. A tárolói kapacitás növekedése enyhítheti a spot piacon tapasztalható napon belüli áringadozásokat, és bővítheti a szabályozási piac kínálatát is. Juhász Edit hangsúlyozta, hogy a villamosenergia-rendszer hatékonyságának növeléséhez a csatlakozó decentralizált eszközök működési környezetét, a technológiák alkalmazásának üzleti modelljét is új alapokra kell helyezni, hiszen a cél az, hogy ezek az eszközök minél több rugalmasságot vigyenek a rendszerbe, és minél több piacon vegyenek részt érdemben.

A MEKH elnöke kiemelte, hogy hazánkban az ipari PV- és HMKE-felfutás az európai átlagot meghaladó ütemben zajlott, ami jelentős kihívások elé állította a villamosenergia-rendszert. A feszültségproblémák miatti körzetzárolások problémáját vagy az új csatlakozási lehetőségek szűkösségét ugyanakkor nem lehet kizárólag a hálózati beruházások felgyorsításával kezelni, további alternatív megoldásokra van szükség. Példaként említette a csatlakozási pontok hibridizációjának lehetőségét, ami lehetővé teszi a kolokációt, azaz egy-egy csatlakozási pont közös használatát. A Hivatal honlapján minden érintett számára rendelkezésre áll a csatlakozási jogok tulajdonosainak folyamatosan aktualizált listája, ami megkönnyíti az érdekelt felek együttműködését – hívta fel a figyelmet a MEKH elnöke. A Hivatal támogatja a helyi rugalmassági szolgáltatások kialakítását, amelyek olyan, adott körzetre jellemző kihívásokat kezelhetnek, mint a hálózati szűk keresztmetszetek vagy a feszültségproblémák. A MEKH és a hálózati engedélyesek közösen dolgoznak a rugalmas csatlakozási szerződések koncepciójának kialakításán, ami feltételes csatlakozási lehetőséget kínálna a rendszerhasználóknak – mondta a MEKH elnöke.

Advertisement

Juhász Edit előadásában kitért a Hivatal aktív piacfelügyeleti tevékenységére is, amellyel kapcsolatban leszögezte, hogy továbbra sem a piaci szereplők szankcionálása a cél, hanem a közösen kialakított és betartott normák segítségével a jogkövető magatartás támogatása, a piacfelügyelet erősítése. Mint mondta, a Hivatal fogyasztóvédelmi tevékenységének egyik fontos elemét jelentik a rendszeres fogyasztói elégedettségi felmérések (FEF), amelyek a felhasználók szolgáltatókkal és a szolgáltatások minőségével kapcsolatos visszajelzéseit elemzik, értékelik. „Az évtizedek óta nem látott kihívásokon és változásokon szeretnénk az iparágat átsegíteni élhető, közösen kialakított és betartott normák segítségével” – tette hozzá a MEKH elnöke.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák