Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Paradicsomhal a tudomány reflektorfényében: különleges memóriája segíthet az emberi agy megértésében

A zebrahal és a paradicsomhal együtt, egymást kiegészítve segíthet feltárni az agy működését.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Míg a zebrahal a társas viselkedés vizsgálatához ideális, addig a paradicsomhal a magányos problémamegoldás és a memória mechanizmusainak kutatásához lehet kulcsfontosságú – olvasható az alternativenergia.hu oldalon. Közleményük szerint a zebrahal régóta a laboratóriumok “sztárja”, de most ismét előtérbe került egy régi-új modellállat: a paradicsomhal. Különleges munkamemóriája és következetes felfedező stratégiája olyan viselkedést mutat, amely eddig inkább emlősökre volt jellemző. Kitértek arra, hogy a zebrahal három évtizede forradalmasította a laboratóriumi orvosbiológiai kutatásokat: egyszerre vizsgálható rajta több száz egyed, és különlegessége, hogy akár teljes agyi aktivitása is rögzíthető. Hátránya, hogy társas fajként viselkedését mindig befolyásolják a rajban élő társai, vagy azok hiánya, így ha izolálva figyelik meg, az eredményeket torzíthatják a veleszületett szociális hajlamok.

Az ELTE és a HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Intézet (KOKI) kutatói ezért fordultak a magányosabb, territoriális faj, a paradicsomhal felé, amely egészen másként viselkedik, és épp emiatt vált különösen érdekessé a kutatók számára. A két faj összehasonlító vizsgálata látványos különbségeket hozott felszínre. A zebrahal számára előnyös, ha fajtársai körülveszik: gyorsabban fedezi fel a környezetét, ha nincs egyedül. A paradicsomhal viszont társaság nélkül is magabiztosan és hatékonyan kutatja át az ismeretlen terepet, sőt, sokszor még eredményesebben, mint a zebrahal – írták. “A meglepő felfedezés az volt, hogy a paradicsomhal nem gyorsaságával vagy nagyobb kíváncsiságával előzi meg a zebrahalat, hanem egy különleges stratégiával. Úgynevezett ‘alternációt’ alkalmaz: mindig a még fel nem fedezett területek felé úszik, mintha pontosan emlékezne arra, hol járt már. Ez a viselkedés a munkamemóriát veszi igénybe, és eddig inkább emlősöknél írták le, nem halaknál” – magyarázza Varga K. Zoltán viselkedéskutató idegtudós (KOKI), a tanulmány első szerzője.

Varga K. Zoltán, Varga Máté fejlődésgenetikus (ELTE Genetikai Tanszék) és Miklósi Ádám etológus (ELTE Etológia Tanszék) egy olyan szisztematikus összehasonlító keretrendszert dolgozott ki közösen, amely alkalmas a szocialitás, a szorongás és a kogníció értékelésére mindkét faj esetében. Az eredmények alapján a zebrahal és a paradicsomhal együtt, egymást kiegészítve kínálnak lehetőséget az agy működésének tanulmányozására. Míg a zebrahal a társas viselkedés vizsgálatához ideális, addig a paradicsomhal a magányos problémamegoldás és a memória mechanizmusainak kutatásához lehet kulcsfontosságú. A tanulmány szerint érdekesség, hogy a paradicsomhal ezzel újra a tudomány fókuszába került. Az ELTE Etológiai Tanszékén Csányi Vilmos professzor vezetésével már évtizedekkel ezelőtt is sokat vizsgálták ezt a fajt. Most a modern idegtudomány fedezi fel újra a benne rejlő lehetőségeket.

Advertisement

“Most már jobban értjük, hogy milyen biológiai okok miatt mutatnak a magányosan élő és a rajokban előforduló fajok azonos kontextusokban (például ismeretlen környezet felfedezése közben) eltérő készségeket és stratégiákat. Az idegtudomány és a farmakológiai kutatások a jövőben egyaránt profitálhatnak ezeknek a fajspecifikus különbségeknek a felismeréséből” – összegezte Varga K. Zoltán.

Advertisement

Zöldinfó

A Balaton is érintett: egyre sürgetőbb a tavak védelme

A tavak védelmében ma kell cselekedni a jövő érdekében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tavak világnapjának legfontosabb üzente, hogy ma kell cselekedni a jövő érdekében – mondta az Országgyűlés elnöke a világnap alkalmából rendezett szakmai konferencián Balatonfüreden – olvasható az alternativenergia.hu. Forsthoffer Ágnes felhívta a figyelmet az Európai Bizottság környezetvédelemért, vízminőségért és versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztosa, Jessika Roswall részvételére a balatoni rendezvényen, hangsúlyozva: ennek üzenete, hogy a tavak problémái, a klímaváltozás, az aszályok, a szélsőséges időjárás, a vízszintváltozás, a szennyezések, a biodiverzitás csökkenése közös európai kihívás. Ezekre közösen, európai és nemzetközi szinten, egymással együttműködve lehet csak válaszolni – tette hozzá. A házelnök a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség rendezvényén kitért arra is, egy ország hozzáállását megmutatja, milyen szinten foglalkozik a környezetvédelemmel. Megjegyezte, büszke arra, hogy május óta önálló minisztérium felelős az élő környezetért.

Rámutatott, hogy az unió tavakat is érintő stratégiája fontos irányt jelöl ki a vízi ökoszisztémák védelmében, a víz hatékonyabb használatában és a fenntartható vízgazdálkodásba történő beruházásoknál. Hangsúlyozta: a Balaton egyszerre ökoszisztéma, ivóvízbázis, gazdasági erőforrás, turisztikai célpont, élőhely és közösségi tér. “Ezért is nagy szorongással tölt el bennünket, amikor azt látjuk, hogy a tó esetleg nincs jól, amikor azzal szembesülünk, hogy a víz mennyire érzékeny rendszer” – fogalmazott. Forsthoffer Ágnes hangsúlyozta, nem akkor kell foglalkozni a tóval, amikor megtörtént a baj, védelme mindennapos feladat a költségvetésben, a környezetvédelmi intézkedésekben, a településvédelmi döntésekben.

Rámutatott arra is, hogy komoly kihívás ezekhez kellő forrást rendelni, és olyan hosszútávú döntéseket hozni, amelyek ma kerülnek pénzbe, de a gyerekeink jövőjét biztosítják. “Ebben szükségünk van az európai unióra, a nemzeti kormányunkra, az önkormányzatokra, a tudományra, a gazdasági szereplőkre, a civil szervezetekre, tehát mindannyiunk együttműködésére” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke. A konferencián bemutatták Kazuhiko Takemoto, a Nemzetközi Tóvédelmi Bizottság (ILEC) elnökének videóüzenetét is. A japán vezető kifejtette, hogy a tavak egyre összetettebb és egymással szorosan összefüggő kihívásokkal néznek szembe.

Advertisement

Ebben a helyzetben a tudósok, döntéshozók, szakemberek és civil társadalmi szervezetek számára globális fórumot biztosító tavak világnapja is hozzájárulhat ahhoz, hogy világszerte nagyobb figyelmet kapjon a fenntartható tógazdálkodás, és erősödjenek a kihívások kezelésére irányuló nemzetközi erőfeszítések – fogalmazott. A világ egyik legfontosabb tavának nevezte a Balatont, amelynek tudományos kutatása és fenntartó kezelését célzó gyakorlati intézkedései hosszú múltra tekintenek vissza.

Jessika Roswall kiemelte: a tavak az egyik legfontosabb erőforrásnak számítanak a Földön. Az unióban eközben minden tíz tó közül csak négynek megfelelő az ökológiai állapota, az utóbbiak közé sorolta a Balatont is. A tavak állapotában a nem fenntartható vízgazdálkodás okozza a problémát, és az, hogy végtelen erőforrásnak tekintik ezeket a vizeket – mondta. Az aszályokra is tekintettel különösen sürgősnek nevezte a tavak megvédését, amit szolgál az Európai Vízreziliencia Stratégia is – hangsúlyozta. Ismertetése szerint az unió fontos célja a vízkörforgás helyreállítása, amihez intézkedéseket dolgoztak ki. Első lépésnek a hatékony vízfelhasználás elérését nevezte, amelynek részeként 2030-ig 10 százalékkal kell csökkenteni a vízfelhasználást. Mint mondta, fontos az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás is, ezért a tagálamokkal aszálykezelési terveket dolgoznak ki.

Advertisement

Második lépésnek nevezte a vízinfrastruktúrák javítását. Az Európai Befektetési Bank 2027 végén 15 milliárd eurót kíván biztosítani ezekre a célokra, a vízreziliencia projektekre pedig a bizottság nyújt további 3 milliárd eurós forrást – ismertette. A harmadik lépés a digitális eszközök használatának ösztönzése a kutatásban, innovációkban – tette hozzá. Megszülettek a megfelelő jogszabályok, de kellő elszántság kell a vizek ellenállóképességének javításához. Magyarország számára ez azért is fontos, mert vízkészletének 97 százaléka külföldről érkezik – jegyezte meg. Végül szót ejtett arról is, hogy egyre nagyobb a figyelem és a tudatosság a vizek védelmének ügyében, amelynek fontos állomása lesz az ENSZ decemberi konferenciája Abu Dhabiban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák