Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Földön túli hatások irányították az evolúciót? Magyar kutatók új elmélettel álltak elő!

Kozmikus sugárzás lobbanthatta be az evolúció periodikus fellendüléseit az ősóceánokban.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Egy magyar szakemberekből álló kutatócsoport nemrég publikált tanulmánya szerint a galaktikus eredetű kozmikus sugárzás időszakos felerősödése hozzájárulhatott új tengeri mikroorganizmus-fajok megjelenéséhez a Föld történetének elmúlt bő 500 millió éve során – közölte az alternativenergia.hu. A kutatók azt találták, hogy az evolúciós “robbanások” szoros kapcsolatban állnak a Naprendszer galaxisbeli mozgásával: amikor a Naprendszer kilép a Tejútrendszer mágneses tere által védettebb régióiból, a földi bioszférát nagyobb dózisú kozmikus sugárzás éri, ami gyakoribb mutációkhoz vezethetett – olvasható a csillagászati portálon közzétett cikkben. Mint írták, a Paleoceanography and Paleoclimatology című folyóiratban megjelent tanulmányban egy interdiszciplináris kutatócsoport – egy paleontológus, három asztrofizikus és egy geokémikus – négy kulcsfontosságú tengeri mikroplanktoncsoport evolúciós mintázatait vizsgálta az elmúlt bő 500 millió évre visszamenően: a sugárállatkákét (radioláriák), a páncélos ostorosokét (dinoflagelláták), a nannoplanktonét és a planktonos foraminiferákét. A radioláriák és a foraminiferák heterotróf, állati jellegű egysejtűek, míg a nannoplankton, valamint számos dinoflagelláta faj autotróf, fotoszintetizáló élőlény. E csoportok fosszilis rekordjai rendkívül részletes és jól datálható adatokat szolgáltatnak, mivel ezek a mikroszkopikus organizmusok mész- vagy szilíciumalapú vázakat építenek, amelyek kiválóan megőrződnek az üledékes kőzetekben.

A mikroplankton különösen alkalmas indikátor az ilyen vizsgálatokra: világszerte elterjedtek, a trópusoktól a sarkvidékekig jelen vannak; a vízfelszín közelében élnek, ahol az ionizáló sugárzás leginkább kifejtheti hatását; házakat építenek, amelyek jól megőrzik az ősi biodiverzitás lenyomatait; gyorsan változó fajkészletük révén érzékenyen reagálnak a környezeti hatásokra. A kutatók azt találták, hogy az új fajok megjelenésének időszakai nem véletlenszerűek, hanem szabályos, körülbelül 31,8 millió éves ciklikusságot mutatnak, ami pontosan megegyezik a Naprendszer galaxisbeli, vertikális irányú oszcillációs periódusának felével. Mint a cikkben kifejtették, a Naprendszer nem mozdulatlan a Tejútrendszerben: a galaktikus középpont körül kering, miközben oszcilláló mozgással mintegy 63,5 millió éves periódussal emelkedik a Tejútrendszer fősíkja fölé és süllyed vissza az alá. E ciklikus mozgás során időnként elhagyja a galaktikus sík mágnesesen védettebb régióját, így több nagy energiájú kozmikus sugárzás juthat el a Föld légkörébe.

A kozmikus sugarak nagy energiájú, töltött részecskék, amelyek szupernóvákból, aktív galaxisokból és más extrém kozmikus forrásokból származnak. Amikor elérik a Föld légkörét, másodlagos részecskéket, például müonokat, hoznak létre, amelyek képesek eljutni az óceánok vizébe. Ott rendkívül reakcióképes, úgynevezett oldott elektronokat szabadítanak fel, amelyek károsíthatják az egyszerűbb tengeri mikroorganizmusok DNS-ét. A keletkező DNS-töréseket a sejt reparációs mechanizmusai próbálják helyreállítani, ám ez a folyamat általában nem tökéletes. Így jönnek létre azok a mutációk, amelyek az evolúció hajtóerejét jelentik.

Advertisement

A tanulmány nem csupán új hipotézist vet fel, hanem statisztikailag is alátámasztja azt. A kutatók egy sor korrelációs analízist alkalmaztak, amelyek segítségével meghatározták, hogy a fajképződés időbeli eloszlása szignifikánsan kapcsolódik a Naprendszer galaktikus oszcillációjához. Ez az első olyan kutatás, amely ilyen hosszú időskálán és ilyen részletességgel bizonyítja, hogy kozmikus tényezők – különösen a galaktikus mágneses tér és a megnövekedett sugárzás – aktív szerepet játszhatnak a földi evolúciós folyamatok alakításában. A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a Földön zajló biológiai evolúciót nemcsak földi, hanem kozmikus tényezők is befolyásolják, mégpedig nem csupán tömeges kihalások, hanem új fajok megjelenése révén is. Eredményeik arra utalnak, hogy a galaktikus környezet időről időre olyan mutációs nyomást gyakorolhatott az élővilágra, amely a biológiai sokszínűség hirtelen fellendüléséhez vezetett.

A kutatás új utakat nyit az asztrobiológia, az evolúciós paleontológia és a kozmikus környezeti hatások tudományában, és talán azt a kérdést is új megvilágításba helyezi, hogy vajon a földi élet csupán ritka kivétel-e a világegyetemben, vagy más galaxisokban is léteznek a jelen tanulmányban feltárthoz hasonló, galaktikus léptékű, “életformáló” ciklusok – olvasható a csillagászati portál cikkében.

Advertisement

Zöldinfó

Igazságos energiaátmenet nélkül nincs klímavédelem

A hazai energiaátmenet jövője és az ahhoz kapcsolódó uniós források sorsa a következő hónapokban dőlhet el.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

A hazai energiaátmenet helyzetéről, a megvalósítás és szabályozások enyhítésében rejlő kockázatokról tartott sajtótájékoztatót a Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ) és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) szerda délelőtt Budapesten. Az eseményen elhangzott, hogy a következő hónapokban dől el, Magyarország hozzáfér-e az energiaátmenethez rendelt uniós források érdemi részéhez, és ezekből mennyi jut ténylegesen a háztartásokra, illetve a közintézményekre – ismertette az alternativenergia.hu. A két szervezet szerint a késlekedés már most is jelentősen visszaveti a hazai energetikai korszerűsítéseket, miközben a legnagyobb hátrányt éppen azok a családok szenvedik el, melyeknek a magas rezsiköltség egyébként is a legfőbb terhet jelenti. A sajtótájékoztatón Botár Alexa, az MTVSZ éghajlatvédelem és energia programigazgatója felidézte: 2022 végén az Európai Bizottság azzal a feltétellel fogadta el Magyarország 10,4 milliárd eurós (mai árfolyamon számolva nagyjából 3900 milliárd forintos) költségvetésű Helyreállítási és Ellenállóképességi tervét, hogy a források folyósítását 27, a jogállamisághoz kapcsolódó „szuper mérföldkő” teljesítéséhez kötötte. Ezek elmulasztása miatt 2024-ben 1 milliárd euró, majd 2025 végével újabb 1 milliárd euró vált végérvényesen lehívhatatlanná. Egy közelmúltbeli kormányzati előterjesztés szerint pedig átcsoportosítás miatt már a teljes források egyharmada, azaz több mint 1000 milliárd forint veszne el az energiaátmenet számára.

Az MTVSZ programigazgatója hozzátette, még ha Magyarország azonnal teljesítené is a 27 szuper mérföldkövet, a 2026. augusztusi határidőig a tervezett beruházások jelentős részét már lehetetlen végrehajtani. A szervezet szerint a hiányt egyetlen alap vagy program sem tudja önmagában pótolni, ezért kiemelten fontos, hogy a rendelkezésre álló uniós és hazai eszközök a legnagyobb energiaátmeneti és társadalmi hasznosságú beavatkozásokra, elsősorban az épületállomány energetikai korszerűsítésére koncentráljanak, ami hosszú távon kiszámítható energiaszámla-csökkentést, jobb komfortot és alacsonyabb gázfüggőséget, energetikai (gáz) importkitettséget biztosít. Ezt támasztja alá, hogy kutatások alapján egy átlagos hazai háztartás energiafelhasználásának kétharmadát a lakótér fűtése teszi ki, elemzések alapján pedig egy komplex energetikai korszerűsítés akár 70%-kal is csökkentheti egy régebbi épület energiafogyasztását.

Szabó László, a REKK igazgatója rámutatott: energiafelhasználásban és az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésében a két legkritikusabb szektor az épületek és a közlekedés. Az előrelépéshez és a finanszírozási források növeléséhez fontos lenne, hogy az ETS2 szabályozási rendszer feltételeit megteremtsük. Ez ugyan növelné a lakossági energia- és üzemanyagárakat, de az Európai Unió által nyújtandó több száz milliárd forintos támogatás lehetőséget teremtene arra, hogy a rászorult lakossági csoportokat ezektől a hatásoktól mentesítsük.

Advertisement

A REKK vezetője kitért rá, hogy álláspontjuk szerint a fenntartható energiaátmenet gazdasági mérlege kedvező lehet, ha a beruházások kiszámítható környezetben, célzott támogatási logikával és megfelelő intézményi kapacitásokkal valósulnak meg.

Az esemény egyik fontos témája volt az energiaszegénység is, amely a legfrissebb adatok szerint a magyar háztartások 13%-át, vagyis több mint félmillió otthont érint. Itt a legfőbb kihívás, hogy a különböző lakossági programok gyakran piaci logikára épülnek, vagy jelentős saját forrást igényelnek, ezért jellemzően a jobb anyagi helyzetben lévők tudnak élni velük. Az MTVSZ álláspontja szerint ezért olyan célzott, rászorultsági szempontokat is figyelembe vevő megoldásokra van szükség, amelyek a legkiszolgáltatottabb családoknak hoznak tartós és mérhető energiamegtakarítást. Ezzel összefüggésben a sajtótájékoztatón megszólaló mindkét szakértő egyetértett abban, hogy az energiahatékonyság erősítése és ezzel a háztartások terheinek csökkentése egyszerre klímavédelmi, szociálpolitikai és versenyképességi ügy Magyarország számára.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák