Zöldinfó
A globális atomenergia jövője már nem Nyugaton, hanem a Dél országaiban dől el
A Roszatom ütemterv szerint valósítja meg a Paks II projektet, jelenleg is folynak aktív munkálatok az építési területen – mondta Kirill Komarov.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu oldalon kifejtetik: elkészült a 23 méter mély munkagödör, folyik a úgynevezett első beton kiöntésének előkészülete. Amint a magyar nukleáris hatóság kiadja a vonatkozó engedélyt, két hónapon belül megtörténik az első beton kiöntés, ami után hivatalosan is épülő atomerőműnek minősül majd a Paks II. Hozzátette, már szerződést kötöttek jónéhány berendezés gyártására, szállítására. Példaként említette, hogy gyártják a reaktortartályokat orosz üzemekben, készülnek a turbinák, illetve tart az automatikus irányitórendszer gyártása részben francia beszállító bevonásával. Kirill Komarov úgy fogalmazott, nincs befolyással az Európai Bíróság ítélete a Paks II beruházásra. Megjegyezte, ennek a vitának a Roszatom nem részese. Szerinte eljárásjogi kérdésről van szó, ilyenek mindig adódnak, de a legfontosabb, hogy a projekt egy percre sem állt meg, halad előre. Az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatban a Roszatom vezérigazgatójának első helyettes elmondta, ezeket nem tartják jogerővel bíró intézkedéseknek, politikai döntésekről van szó, amelyek nem a jogrenden alapulnak. Sem az amerikai, sem az európai szankciók nem vonatkoznak az atomenergetikára, ezek hatálya nem terjed ki a Roszatomra.
Kiril Komarov elmondta, 2022 és 2024 között a Roszatom külföldi bevételei megduplázódtak, 9 milliárd dollárról 18 milliárd dollárra nőttek. Rámutatott arra, hogy egyetlen egy projektjüket sem állították le a finnországi kivételével. Ez utóbbi ügy jelenleg nemzetközi döntőbíróság előtt van. A bíróság majd eldönti, mennyire volt jogszerű a finnek lépése. A Roszatom vezérigazgatójának első helyettese hangsúlyozta, egyaránt folytatódik az együttműködés a globális Dél országaival, és a nyugati országokkal. Jó a kapcsolatuk a közép-európai államokkal, továbbra is biztosítják az üzemanyagot, a szervízszolgáltatásokat, egyebek közt a Paksi Atomerőmű számára is.
Kirill Komarov felhívta a figyelmet arra, hogy nagy az érdeklődés az atomenergia iránt. Moszkvában az Atomenergetikai Világhéten 118 ország vesz részt. Az atomenergetika fejlődésének központja viszont nem a Nyugat, hanem a globális Dél – Kína, India, a délkelet-ázsiai országok -, ahol hatalmas mennyiségű energiára van szükség, Felidézte, hogy a világon mintegy 700 millió ember nem rendelkezik hozzáféréssel a villamos energiához, köztük az afrikai országok, amelyek megbízható partnerei Oroszországnak, és Oroszország is megbízható partnere ezen országoknak.
A nemzetközi projekteknél a megrendelő elvárásainak megfelelően járnak el. Ami Paks II projektet illeti, a magyar megrendelőnkkel kidolgoztak egy technológiai tervet, ami alapján meghatározták, hogy mely berendezést szállít, és milyen munkát végez az orosz fél, mi a magyar rész. Egyik fő feladatuknak tartják azt is, hogy a magyar ipart, így a magyar építőipart helyzetbe hozzák, és meggyőződése, hogy magas lesz a magyar beszállítói arány a projektbe. A Paks II atomerőműben francia lesz a turbina, részben francia részegységekből áll majd az automatikus rendszerirányítás, amelyben lesznek orosz elemek is. A különböző szivattyúkat több országból szerzik be a paksi projekthez. A legjobb megoldásokat választják, miután az atomenergetikában bevett gyakorlat a széleskörű nemzetközi együttműködés. A Paks II atomerőművet is azokkal fogják megépíteni, akik hozzájuk hasonlóan teljesítik a vállalt kötelezettségeiket – fogalmazott Kirill Komarov.
Zöldinfó
Nem pénz kell, hanem technológia – új irányt sürgetnek a klímavédelemben
Óriási üzlet lehet a környezetkímélő élet.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A környezetkímélő életmódban és technológiákban rejlő üzleti lehetőségekről is beszélgetett Áder János volt köztársasági elnök és Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés korábbi elnöke a Kék bolygó című podcast legújabb adásában, amely a YouTube videómegosztó portálon elérhető – írja az alternativenergia.hu. Az epizódban a volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke rámutatott: kijelenthető, hogy a 2015-ös párizsi klímacsúcson (COP) vállalt másfél foknál nagyobb mértékben melegszik az idő globálisan. A Kárpát-medencében pedig még ennél is erőteljesebben. Áder János szavai szerint már 2015-ben sem volt reális, hogy másfél fok alatt tartsák a felmelegedés mértékét, mostanra pedig ez a célkitűzés teljesen reménytelenné vált. “Távolabb vagyunk a párizsi céloktól, mint akkor voltunk” – jelentette ki, hozzátéve: a fosszilis energiahordozók használata azóta is domináns maradt, miközben minden tized fok emelkedés súlyos változásokat jelent itt a Kárpát-medencében is. Kőrösi Csaba, a Kék Bolygó Alapítvány stratégiai igazgatója elmondta: a koronavírus-járvány idején tapasztalt visszaesés óta ismét növekszik a kibocsátás.
Hangsúlyozta: már rég nem az a kérdés, hogy átlépjük-e a kétfokos emelkedést, hanem hogy mennyivel fogjuk átlépni, és onnan van-e visszaút. “Az már szinte biztos, hogy túllépjük a két fokot”- szögezte le. Egyetértett Áder Jánossal abban, hogy a több tízezres létszámmal – legutóbb az elmúlt év végén – lezajló klímacsúcsok helyett a nagyhatalmak és a világ nagy szennyező államai vezetőinek kellene leülniük és megállapodniuk abban, miként csökkentsék országaik a károsanyag kibocsátást. Rámutatott: az országok egy részénél csökkenő finanszírozó készség, kevesebb ambíció, türelmetlenség és bizalmatlanság figyelhető meg, miközben a kibocsátás és a káros hatások rohamosan emelkednek. A megbeszélések egyre inkább arról szólnak, hogy ki kinek mennyit fizessen – magyarázta Kőrösi Csaba, kiemelve: a klímapolitika terén háromezer milliárd dollár vállalás van érvényben, ha pedig valamennyi, fenntarthatósággal összefüggésbe hozható pénzügyi igényt hozzávesszük, akkor hétezer milliárd dollárt tesznek ki a vállalások. Ennyi pénz nem áll a kormányok rendelkezésére – húzta alá Kőrösi Csaba.
Hozzátette: a donortevékenység minden esetben befektetés kell, hogy legyen. Nem lehet a pénzt egyszerűen odaadni, az intézmények erősítésére, oktatásra van szükség, és olyan projektek kellenek, amelyeknek gazdasági, társadalmi racionalitásuk van – magyarázta. Áder János felvetette: hasznosabb lenne, ha nem pénzt kapnának az országok, hanem technológiát. Energiatároló rendszereket, napelemet vinni talán könnyebb – mondta, jelezve: véleménye szerint ez lehetne a kitörési pont. Kőrösi Csaba kiemelte Kína példáját, ahol kezdetben nem voltak lelkesek a klímavédelem tekintetében, később azonban rájöttek, hogy az átállásból lehet üzletet csinálni, ilyen például az elektromos autók gyártása. A szakember rámutatott: az országok most mind azt keresik, hogyan lehet egyszerre megfelelni a versenyképesség, a biztonság és a fenntarthatóság elvárásainak.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaA kihűlés életveszélyes lehet: különösen védeni kell a kutyákat a téli hidegben
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA fagy miatt védelmet kapnak az eladósodott háztartások is
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaAz extrém hideg miatt nő a fogyasztás, az E.ON óvatosságra inti az ügyfeleket
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás ótaLassan fiatalodik a használtautó-kínálat, csökken a dízelek szerepe
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaÁtvette a vezetést a BYD a magyar elektromosautó-piacon
