Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kozmikus kulcs az ókorhoz: müonokkal tárják fel Jeruzsálem föld alatti titkait

Föld alatti építményeket feltérképező rendszert fejlesztettek ki izraeli fizikusok és régészek.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A kozmikus sugárzás mérésének segítségével föld alatti építményeket feltérképező képalkotó rendszert fejlesztettek ki izraeli fizikusok és régészek – írja az alternativenergia.hu. Az izraeli kutatók először mutatták be a kozmikus sugárzásból származó müonokat mérő müondetektorok alkalmazását a régészetben, a felszín alatti környezet feltárásában. A módszer azon alapul, hogy a müonok energiát veszítenek, miközben áthaladnak az anyagon, és energiaveszteségük mértéke az útvonaluk menti anyagok sűrűségétől függ. Az első mérési eredményeket a “Jeremiás ciszternájának” nevezett, nagyméretű, kőbe vájt létesítményben próbálták ki, amely az ókori Jeruzsálemben épült, és a Dávid városa nevű régészeti lelőhelyen található. A kísérlet igazolta a módszer hatékonyságát, amely forradalmasíthatja a régészetet, és lehetővé teheti a felszín alatti terek három dimenziós feltérképezését. A kutatást közösen végezte a Tel-avivi Egyetem Fizikai és Csillagászati Intézete, a Régészeti és Ókori Keleti Kultúrák Tanszéke, valamint az Izraeli Régészeti Hatóság. Eredményüket a Journal of Applied Physics közölte.

“A régészeknek mindig nehézséget okozott a föld alatti üregek megtalálása az egyiptomi piramisoktól a dél-amerikai maja városokig az izraeli régészeti lelőhelyekig” – mondta a Jediót Ahronót című izraeli újságnak a régészeti tanszéket vezető Oded Lipsic professzor. “A felszín feletti struktúrákat viszonylag könnyű feltárni, és vannak módszerek a falak és épületek helymeghatározására a talaj alatt. De nincsenek igazán jó eszközeink a régészeti lelőhelyek alatt rejtőző nagyobb üregek átfogó feltérképezésére. Most először kínálunk olyan módszert, amely bizonyítottan hatékony a kozmikus sugárzásból származó müonok segítségével”- tette hozzá.

“Szeretnénk, ha a régészek igényei a fizikusokat kisebb, egyszerűbb, olcsóbb, tartósabb és pontosabb detektorok kifejlesztésére ösztönözné, amelyek kevesebb energiát fogyasztanak. A következő lépés az, hogy a fizika és a régészet adatait mesterséges intelligencia segítségével dolgozzuk fel, amely három dimenziós képet tud majd alkotni a föld alatti rétegekről. Próbahelyszínünk Tel Azeka lesz, az Éla-völgyben” – jelezte a kutatások további irányát.

Advertisement

“Nem mi találtuk fel ezt a módszert. Már az 1960-as években is használtak müonokat az egyiptomi piramisok rejtett kamráinak keresésére, és a közelmúltban újra fellendült ez a kutatás. A mi újításunk abban áll, hogy kisméretű, hordozható detektorokat fejlesztettünk, amelyeket a régészeti helyszíneken is használni lehet” – közölte Erez Ecion fizikaprofesszor. “Más ugyanis egy laboratóriumi körülmények között működő detektor, és más egy olyan, amelyet be kell vinni egy barlangba vagy ásatásra, ahol gyakorlati problémák merülnek fel az áramellátással, a hőmérséklettel, a páratartalommal. Detektorunkkal harminc méteres távolságig lehet használható képeket kapni. A cél több detektor egyidejű elhelyezése, vagy egy detektor mozgatása, hogy teljes régészeti lelőhelyeket lehessen három dimenzióban feltérképezni még az első ásó megjelenése előtt”- tette hozzá.

Advertisement

Zöldinfó

Kiemelt fajvédelmi program indul a kácsi patakcsiga és a fekete bödöncsiga megőrzésére

Megkezdődött Magyarország legértékesebb vízicsiga-élőhelyének fejlesztése.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Mintegy 610 millió forint európai uniós forrásból indul el az a fejlesztés, amely jelentősen javítja a világon kizárólag Kácson előforduló kácsi patakcsiga természetes élőhelyének állapotát – írja az alternativenergia.hu. Tállai András, az agrártárca parlamenti államtitkára, aki egyben a térség országgyűlési képviselője felidézte Kács gazdag múltját, amely már a honfoglalás idején – a krónikák szerint Örs vezér révén – is szerepet kapott, és fontos része hazánk korai történetének. A bencés szerzetesek az 1200-as években monostort építettek a településen, valamint ők hozták létre a kácsi fürdőt, Magyarország legrégebbi fürdőjét, amely 1931-ben ünnepelte fennállásának 500 éves jubileumát – írták.

Jelentős előrelépésnek nevezte, hogy a volt fürdő területe a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság tulajdonába kerülhetett, ahol felfedezték az ország legértékesebb vízicsiga-élőhelyét. Ez a most induló fejlesztés nemcsak a ritka fajok megőrzését szolgálja, hanem Kács település fellendülését is elősegíti – tették hozzá. “A fokozottan védett fekete bödöncsiga kácsi élőhelyének védelme, hosszú távú megőrzésének megalapozása” elnevezésű KEHOP Plusz átfogó célja a források és a patak medrében felhalmozódott iszapborítás csökkentése és iszapbemosódás bekövetkeztének megakadályozása – emelte ki Rácz András.

Kifejtette, hogy Kács hidrológiai, hidrogeológiai szempontból is kiemelkedő jelentőségű területe ad otthont a hideg- és langyos forrásokból táplálkozó Kácsi-patak egyedülálló csigafaunájának. A patak langyos vizű ágában él az egyedülálló kácsi patakcsiga mellett a fokozottan védett fekete bödöncsiga, amely ősei már a pleisztocén idején jelen voltak a mai Kárpát-medence területén. A faj a mainál melegebb klíma utáni jégkorszakokat a bővízű, állandóan langyos forrásokban élte túl. A településen kívül csupán két osztrák és egy szlovén előfordulása van a világon, élőhelyének megőrzése ezért kiemelt feladat, csakúgy, mint a védett, bennszülött tornai patakcsiga és a fekete bödöncsiga egy jellegzetes kísérőfaja, a szintén védett folyamcsiga is – áll a közleményben.

Advertisement

A 2028. december 31-ig tartó programnak köszönhetően a területen a hordalékfogó műtárgyat és a hordalékfogó rácsot is felújítják, mely segít megelőzni a meder feliszapolódásához vezető korábbi havária helyzeteket. A csatorna aljának tisztításával helyreáll az élőhely egy részének iszapmentes állapota. A volt kácsi fürdő épülete egy langyos vizű forrás, a Tükör-forrás fölé épült. A felújítás során megvalósul a létesítmény alatt futó alagút falának stabilizálása és az iszap eltávolítása is. Az ingatlan területén található kisebb romos, balesetveszélyes épület bontására, valamint a terület bemutathatóságának megalapozására, továbbá a Tükör-forrást magába foglaló épület ajtóinak zárhatóvá tételére, az épület lekerítésére is sor kerül. A felújítás során felszámolják az inváziós strucctoll-süllőhínár-állományt is – tudatta az AM. A természetvédelmi fejlesztéseket csak a helyiek egyetértésével lehet sikeresen megvalósítani, ezért elengedhetetlen a helyi közösségek bevonása – zárta beszédét Rácz András a közlemény szerint.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák