Zöldinfó
Paks 50 éves: az atomenergia a jövő energiaforrása marad
A fosszilis energiahordozókról való leválás nem fog sikerülni atomenergia felhasználása nélkül – mondta Áder János.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az erőmű látogatóközpontjában tartott rendezvényen a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke és a Fenntartható Atomenergiáért Tanácsadói Testület tagja hozzátette: a Nemzetközi Energia Ügynökség szerint az atomenergiára a párizsi klímacélok eléréséhez is szükség van. Rámutatott: a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség szerint a paksi atomerőmű a világ egyik legbiztonságosabb atomerőműve – írja az alternativenergia.hu. “Erre joggal lehetünk büszkék, az elmúlt ötven évben felhalmozódott tudásra bátran építhetünk” – jelentette ki Áder János. Áder János kitért arra, hogy a hazai naperőművi kapacitás hamarosan eléri a 12 ezer megawattot. Ha az energiatárolás ismert formái nem oldják meg a problémákat, akkor zsinóráram nélkül nem tudjuk biztosítani a magyar lakosság és a vállalatok energiaellátását – mondta. Az ENSZ éghajlatváltozási konferenciáján két éve 38 ország rögzítette, hogy 2050-re meg kell háromszorozni az atomenergia-termelést, és három évvel ezelőtt az Európai Unió is elfogadta azt, hogy az atomenergia átmenetileg fenntartható. A világon jelenleg 70 atomerőmű épül – fűzte hozzá.
Lantos Csaba energiaügyi miniszter megjegyezte: a kor legjobb döntése volt, hogy Magyarország megépítette az atomerőművet, amely ma is a áramfogyasztás egyharmadát, a hazai áramtermelés csaknem felét biztosítja. Közölte, a fűtőanyag 2028-ig rendelkezésre áll az atomerőmű számára. Beszélt arról, a magyar energiapolitika két pillére közül az egyik az atomenergia. A négy atomerőművi blokk és a Paks II. épülő két blokkja 4400 megawatt teljesítményre lesz képes, amely a mai fogyasztás mintegy kétharmadát jelenti. Mint mondta, a rendszerváltás óta a magyar GDP a kétszeresére bővült, a primér energiafogyasztás ugyanakkor csökkent, ezen belül azonban nőtt az áramfelhasználás. Amikor mind a hat blokk termelni kezd, akkor az ország áramfelhasználásának felét adja majd – közölte.
A miniszter beszámolt arról is, hogy idén elsőként 15 olyan nap volt, amikor Magyarország nettó áramexportőr volt, áprilistól augusztus végéig pedig 15 százalék alatt volt az áramimport. Idén bőven húsz százalék alatt lesz az ország átlagos áramimportja. Juhász Edit, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal elnöke az európai villamosenergia rendszerirányítók szervezetének elemzését idézte, mely szerint Európában elektromos áram felhasználása 2050-re 50 százalékkal nő úgy, hogy a végső energiafelhasználás 20 százalékkal csökken, utóbbi a hatékonysági intézkedéseknek és az energiarendszerek integrálásának köszönhető. Paks szerepe Magyarország energiabiztonsága, a klímavédelem, az innováció területén is megkerülhetetlen – húzta alá.
Mátrai Károly, az MVM Zrt. vezérigazgatója kiemelte, az MVM-csoport elkötelezett az atomerőmű további üzemidő-hosszabbítása iránt, amellyel az erőmű a 2050-es évek közepéig üzemelhet. A projekt költsége mintegy 500 milliárd forint, azt követően 1000-1200 milliárd forint fognak költeni atomerőművi fejlesztésekre. Kádár Andrea, az Országos Atomenergia Hivatal elnöke többek között azt mondta, hogy a második üzemidő-hosszabbítás esetében nincsenek azonnal átvehető tapasztalatok, egyfajta úttörő munkát kell végezni. Magyarország eddig is élen járt a már széles körben elterjedt valószínűségi biztonsági elemzési módszerek bevezetésében – tette hozzá. Horváth Péter János, a Paksi Atomerőmű Zrt. vezérigazgatója ismertette, hogy a létesítmény átadása óta 585 milliárd 559 millió 300 ezer kilowattóra áramot termelt, jelenleg a magyar villamosáram-termelés 46 százalékát adja, és az áramfogyasztás 35 százalékát fedezi.
Felidézte, hogy az 1982 és 1987 között üzembe helyezett blokkok eredeti, 440 megawattos teljesítményét azóta három lépésben több mint 500 megawattra emelték. A paksi atomerőmű ma az egyik legbiztonságosabb VVER-440 típusú erőmű az egész világon. A blokk eredeti, 30 éves üzemideje 50 évre nőtt, így legalább 2037-ig termelnek áramot, és lehetőség van az élettartamot további 20 évvel meghosszabbítani – tette hozzá. Az erőmű kihasználtsága meghaladja a 90 százalékot, 2025 második negyedévében 93,37 százalék volt. Az Atomerőmű-üzemeltetők Világszövetsége (WANO) listája szerint a négy paksi blokk a 147, adatokat közlő erőmű blokkjainak rangsorában a 10., 30., 40. és 53. helyet foglalja el. A vezérigazgató elengedhetetlennek nevezte a nukleáris üzemanyagciklus bezárását a kiégett üzemanyag újrafeldolgozásával és a hasznosítható anyagok visszanyerésével. A működésüket hamarosan megkezdő, szaporító reaktorok tömeges alkalmazása a jelenlegi uránkészletek használatát több évszázadra terjesztik ki – húzta alá. Horváth Péter János mások mellett köszönetet mondott a Roszatom szakembereinek, “akik évtizedek óta együttműködnek az atomerőművel biztonság a fejlesztés terén, és e napokban ünneplik az orosz atomenergetika elindulásának 80. évfordulóját”.
Zöldinfó
Bővült a hazai erdővagyon: új adatok érkeztek Magyarország erdőiről
Csaknem 4 millió köbméterrel nőtt tavaly Magyarország élőfakészlete.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Csaknem 4 millió köbméterrel nőtt Magyarország élőfakészlete 2025-ben: 419 055 552 köbméterről 423 012 239 köbméterre változott az Élő Környezetért Felelős Minisztérium Erdőrendezési Főosztályának tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tavalyi adatok alapján az erdőrészletek összterülete 1 960 936 hektárról 1 962 043 hektárra, ezen belül az őshonos fafajok területe 1 115 020 hektárról 1 117 574 hektárra nőtt. A kitermelt fatérfogat 2024-ben elérte a 6 946 532 köbmétert, 2025-ben a 7 546 205 köbmétert – írták. Rendeltetésük szerint a belföldi erdőkből 1 151 964 hektár gazdasági, 14 464 hektár közjóléti, 795 614 hektár különféle védelmi célokat szolgált. A védett erdőrészletek területe 428 563 hektár, a Natura 2000 erdőrészletek területe 773 672 hektár.
Fafajok szerinti megoszlásban az akác vezet 463 235 hektárral, majd a tölgy a második legelterjedtebb fafaj 395 560 hektárral, utána a cser 219 988 hektárral. A fakitermelésben az akác, a fenyő és a nemes nyár állt az élen tavaly. A teljes magyarországi erdőterületből a 19 erdőgazdasági zrt. 970 356 hektárt birtokol, 32 813 magánszemélynek összesen 422 421 hektárja van, az erdőbirtokossági társulásoknak 98 787 hektárja, a 3 HM vagyonkezelőnek 96 332 hektárja, egyéb gazdasági társulásoknak 83 487 hektárja. A nemzeti parkok igazgatóságaihoz 52 593 hektár tartozik, a fennmaradó erdőterület pedig más szervezetekhez, egyesületekhez, alapítványokhoz, szövetkezetekhez, vízügyi szervekhez tartozik, illetve önkormányzati vagy egyházi tulajdon. A gazdálkodó nélküli erdőterület nagysága 287 302 hektár volt 2025-ben.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHőségriadó után újabb hőhullám közeleg: az EU szerint fel kell készülni a szélsőségekre
-
Zöld Közlekedés5 nap telt el a létrehozás óta2027-től minden autósnak digitális matrica kell Belgiumban
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA tengervíz már visszaáramlik a Pó medrébe, veszélyben a mezőgazdaság
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaTengerbe került az üzemanyag Szlovéniában, lezárták a népszerű üdülőhely strandját
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaMegszelídített vadállatnak minősítették a nílusi krokodilokat Izraelben
