Zöldinfó
Az űr küszöbén: hogyan készülünk a Föld utáni életre
Kié lesz az űr? Erre a kérdésre keresi a választ az MVM Future Talks 2025-ös dokumentumfilmje.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A hatodik MVM Future Talks évad nagykövete, Puskás-Dallos Peti Krakkótól Tokióig utazott, hogy szakértőkkel beszélgetve kiderítse, mi vár az emberiségre, miután megveti a lábát az űrben. Űrközgazdászok, geológus, jogász és tudósok is megszólaltak arról, mik most a rövid távú célok és lehetőségek, és hogy milyen jövő vár ránk, ha nagy számban lépjük át a Föld határát. Jelenleg nemzetközi projektek keretében dolgoznak szakértők azon, hogy az űrbe költözés ne csak sci-fi történetekben legyen lehetséges, ám ha már könnyedén tudunk embert küldeni a Holdra, netán sikerül biztosítani a marsi élet feltételeit, felmerül majd a kérdés: ki akar úr lenni az űrben? – teszi fel a kérdést az alternativenergia.hu. A földi gazdasági, politikai versengés a Kármán-vonalon túl is folytatódik majd? Puskás-Dallos Peti ellátogatott a japán Ispace magán űrvállalathoz, ahol a Föld és Hold közötti fenntartható gazdasági rendszer kiépítésén dolgoznak, először nyersanyagok után kutatnak, majd az állandó emberi jelenlét lehetőségét szeretnék megteremteni. Szó esik arról, hogy 15 éven belül már 1000 ember dolgozhat a Holdon, és hogy a víz nem csak az életben maradásunk, de a közlekedésünk kulcsa is. Peti meglátogatta a Tohoku Egyetemet is, ahol égitesteket kutató robotokkal foglalkoznak, valamint a JAXA űrügynökséget is, ahol aszteroidákat elemeznek.
Ezt követően a nagykövet Krakkó felé vette az irányt, ahol Európa legnagyobb holdjáró versenyét szervezték meg épp. Ezen részt vett az egyik fontos magyar űrkutatási vállalat, a Puli Space Technologies alapítója, Pacher Tibor is, aki mesélt a hazai fejlesztésű „vízszimatolóról”. A videóban megszólal továbbá egy űrközgazdász és egy geológus, akik arról beszélnek, milyen értékes nyersanyagokat hozhatunk haza a Holdról, és hogyan lesz ebből üzlet, egy jogász, aki rávilágít az űrjog hiányosságaira, és egy gazdasági tanácsadó cég igazgatója is, akinek már az űrbányászattal kapcsolatban is kell tanácsot adnia.
Zöldinfó
Megdőlt a brit nyári melegrekord
Minden idők legforróbb nyarát élte át idén Nagy-Britannia.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A brit meteorológiai intézet (Met Office) előzetes adatai szerint júniusban, júliusban és augusztusban 16,5 fok volt az átlagos napi középhőmérséklet – írja az alternativenergia.hu. Ez azt jelenti, hogy 1884 – a modern tudományos módszerekkel végzett mérések kezdete – óta az idei nyár volt a legmelegebb Nagy-Britanniában. Az előző melegrekordot a tavalyi nyár tartotta 16,1 fokos átlagos napi középhőérséklettel. Amy Doherty, a Met Office országos éghajlati információs központjának igazgatója az adatismertetéshez fűzött nyilatkozatában különösen kirívónak nevezte, hogy milyen jelentős mértékben haladta meg az idei nyári középhőmérséklet a tavalyit.
Hangsúlyozta, hogy az eddigi öt legmelegebb nyár mindegyikét 2003 óta élte át az ország. Az idei nyár legmagasabb hőmérsékletét a világhírű nyugat-londoni királyi botanikus kert, a Kew Gardens megfigyelőállomásán jegyezték fel: itt augusztus 13-án 38,1 fokos országos maximumot mértek.
Az összesítés szerint az idei nyáron a Met Office 54 mérőállomása észlelt napi hőmérsékleti rekordokat. Mark McCarthy, a brit meteorológia klímatudományi igazgatója a tájékoztatáshoz fűzött elemzésében kijelentette: a szolgálat számítógépes szimulációi szerint az üvegházhatást okozó szennyezőanyagok kibocsátása 130-szorosára emelte az ideihez hasonlóan forró nyarak előfordulásának valószínűségét.
A szakértő szerint ez azt jelenti, hogy az emberi tevékenység okozta légszennyezés nélkül több mint ezer évente fordulna elő az ideihez hasonlóan meleg nyár Nagy-Britanniában, a fosszilis üzemanyagok használata miatt kialakult jelenlegi klimatikus viszonyok közepette viszont ugyanez már kilenc évente valószínűsíthető. McCarthy elmondta, hogy az idei nyár átlaghőmérséklete 0,40 fokkal magasabb volt a tavalyinál, és ez egy éven belül igen jelentős szezonális emelkedés.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA hatóság szerint szabálytalanul kezelték a hulladékot a CATL üzemében
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaRégészeti feltárás hozott új eredményeket a pusztamaróti történelmi emlékhelyen
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaA balatoni turisták üzenete: több nagy fát a strandokra
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás ótaInverteres technológiával csökkentenék a lakóautók hűtési energiaigényét
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaKözel 17 százalékkal nőttek az üzemanyagárak egy év alatt az EU-ban
