Design
Magyar tervezte a legjobb okosórát
Balogh Gábor magyar tervező okosóra-koncepcióját dicséri a The Verge című amerikai újság egy cikke.
Az írás felvetése az, hogy vajon miért nem házasítják az okosórát a hagyományos órák külsejével a termékkategória alapjait csak most lefektető gyártók. Bár vannak törekvések, a mostanában bemutatott termékek nem a közízlést szolgálják ki, inkább csak egy-egy jól célzott réteg igényeire lőnek.
Balogh ezzel szemben olyan tervező, aki egy szép, de hagyományos, óraszerű dizájnnal állt elő, egy órával, ami történetesen okos. Az óra persze még csak koncepcióként létezik, és egy valós modellre épít. A Triwa gyártó Havana típusú órájáról van szó, Balogh a cég engedélyével használta fel a terméket az ötletéhez: “Az én elképzelésem szerint a felhasználói felület nem kap saját stílust, hanem az órához igazodik.” A lényeg az, hogy az óra számlapja alakul át akkor, ha az órához csatlakoztatott telefonnak valami mondanivalója van a számunkra, vagy ha valami olyan alkalmazást használnánk, amiben az óra segíteni tud. Ha ilyen épp nincs, az óra megmarad órának.
“Szeretem a diszkrét megoldásokkal működő termékeket” – magyarázza az ötlet mögött álló filozófiáját a magyar tervező a Verge-nek. “Azt, amikor a valós igényeimet szolgálják ki és megkönnyítik az életemet ahelyett, hogy megváltoztatnák a napjaimat.” Balogh szerint a Nest nevű okostermosztát és az Apple wi-fi routere, az Airport Express is ilyen termékek. “Szép csendben ketyegnek a háttérben.”
Hogy az eddig bemutatott okosórák csapdáit elkerülje, a magyar tervező az irányítást nem érintőkijelzővel vagy hangirányítással oldaná meg, hanem az órákon amúgy is jelen lévő gombokkal és az amúgy a felhúzást és az óra pontos beállítását szolgáló koronával. A korona, vagyis a tekerhető gomb kapná a legnagyobb szerepet, ezzel lehetne kiváltani az érintőképernyőt. Ezt használva lehetne görgetni a képen látott információkat, illetve ez segítene közlekedni a menükben is. Az érintőképernyő kiváltása azért is fontos, hogy az óra használója ne takarja ki folyamatosan az információ egy részét. “Az óra mérete nagyon behatárolja a lehetőségeket, ezért fontos, hogy nem kell túl okosra csinálni egy órát. Szerintem az órák elsősorban ékszerek, és szerettem volna egy olyan új lehetőséget kitalálni, ami nem idegen az óráktól amúgy sem.”
Balogh azonban dizájner és nem mérnök, így van néhány olyan technikai akadály, amit még le kell küzdeni. Az egyik ilyen a kör alakú kijelzők esete: bár előállításuk nem lehetetlen, nem nagyon gyártanak mostanában ilyesmit sehol. A szerkezetben nemcsak a kijelzőnek és az elektronikának, de a működést biztosító energiaforrásnak is helyet kéne ráadásul szorítani, mindezt egy olyan kis helyen, ahová a karórák mechanikus szerkezete is csak alig fér el.
A projekt eredeti oldalára 140-nél is több komment érkezett eddig, ezek többsége egy-két szóban foglalja össze a lényeget: Balogh végre megértette, hogy mit is akarnak az emberek akkor, amikor okosóráról beszélnek. Már csak az kell, hogy a Samsung, az Apple vagy akármelyik más, nagy gyártó felfigyeljen a tervező ötleteire.
forrás: index.hu
Design
Megnyílt a Mol új székháza
Megnyílt a Mol Campus, a vállalat új székháza Budapesten, a Kopaszi-gát mellett; az épületben 2500 ember dolgozik majd a cég növekedésén, mert biztosítani kell Magyarország energiaellátását – mondta a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a megnyitó ünnepségen, csütörtökön.
Hernádi Zsolt hozzátette, az épületet a Foster + Partners és magyarországi partnere, a Finta Stúdió tervezte. A belsőépítészeti megoldásokat a Kinzo és a Minusplus tervező és designer iroda dolgozta ki. A kivitelezésért pedig a Market Építő Zrt. felelt. Emlékeztett, 2016-ban azért döntöttek úgy, hogy új saját tulajdonú székházat építenek, mert hittek a jövőben. Hozzátette, a Campus a jövő generációinak készült, az épület azt üzeni: “a Mol itt volt, itt van itt is lesz a következő évtizedekben”. Kiemelte, a Mol Magyarország első olyan zászlóshajója, amely külföldön is sikereket tudott felmutatni. Ma már a régió meghatározó iparvállalata. A Mol-csoport a világ 21 országában van jelen. Ugyanakkor jelezte, bármennyire is nemzetközi a cég “itthon otthon van”, mert a Mol magyar multiként úgy döntött, hogy Budapesten építkezik, itt építik meg a jövő irodaházát. Hernádi Zsolt arra is kitért, hogy az üzemanyag fronton elszabadult káoszt valamennyire sikerült csillapítani, szerdán már 30 százalékkal csökkent a fogyasztás az elmúlt napokhoz képest, de még nem állt helyre a rend.
Ratatics Péter, a vállalatcsoport fogyasztói szolgáltatásokért felelős ügyvezető igazgatója közölte, a Campus 143 méter magas, nettó alapterülete 86 ezer négyzetméter. Az MTI kérdésére elmondta, az új székház felépítését a Mol saját forrásból finanszírozta, a beruházás értékét azonban üzleti titokra hivatkozva nem hozta nyilvánosságra. Azt azonban megjegyezte, hogy a Campus a Magyarországon felépülő irodaházaknál nagyjából 20 százalékkal magasabb értéket képvisel. A megnyitót követően a történelmi egyházak XI. kerületi képviselői megáldották a Mol Campust.
A helyszínen kiadott közlemény szerint a Mol Campus Budapest egyik legdinamikusabban fejlődő városrészében, a BudaParton épült fel. A Mol 2500, eddig 9 különböző telephelyen dolgozó kollégáját költözteti az új székházba. Hozzátették, az olyan innovatív megoldásoknak köszönhetően, mint az épületen található 900 négyzetméternyi napelem, valamint a geotermikus energiát használó hűtési és fűtési rendszer a Mol Campus a legszigorúbb fenntarthatósági elvárásokat is teljesíti.
Kép: MTI/Balogh Zoltán
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés