Kapcsolatfelvétel

Zöld Energia

Úszó otthonok – napelemmel

Létrehozva:

|

A környezettudatosan megépített lakóhajókat Hollandiában már évek óta megszokott élettérként tartják számon. A szigetországban, az Egyesült Királyságban viszont csak mostanság terjed, lesz egyre népszerűbb az otthon teremtésnek ez a formája.

Mind többen választják a vizen való lakást, ezt a speciális lakókörnyezetet. S teszik ezt a fenntarthatóságuk, a költséghatékonyságuk miatt. Ezek az úszó otthonok immáron jelen vannak Anglia több nagyvárosában, Londonon kívül az ipari területeken, így többek Glasgowban és Liverpoolban is.
Köszönhető ez elsősorban az SRT Ecobuild vállalatnak, amely felismerte ezt a társadalmi igényt ezeknek a lakóhajóknak a kialakítására. Ennek az irányvonalnak a mentén, sajátos konstrukcióik alkalmazásával mind több úszó otthont építenek és értékesítenek. Ezek a két hálószobás, komfortos úszó házak napenergiával működnek és összevetve a hasonló méretű szárazföldi drága belvárosi otthonokkal jóval olcsóbban fenntarthatóak. A cég ügyvezető igazgatója, Tom King projektjükről az alábbi nyilatkozatot adta:
“Célunk, hogy alacsony szén-dioxid kibocsátású és energiahatékony otthonokat hozzunk létre, legyen szó szárazföldről, vagy vízről.” Semmi kétség, szándékukat siker koronázza, hiszen törekvéseik révén egyre többen költöznek ezekbe a szokatlan vízi lakásokba.

 

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Új típusú energiatárolót dolgoztak ki

A spanyol kutatók egyelőre egy prototípust hoztak létre az új technológia segítségével.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spanyol kutatók olyan új hőenergia-tároló rendszert (TES) terveztek, amely termoelektromos hőszivattyút (TEHP) használ az áram hővé történő átalakításához – számol be a PV Magazine. A hőszivattyút a változó vezetőképességű hőcsövek alternatívájaként használják.

Az újszerű kialakítás négy fő komponenst tartalmaz, nevezetesen egy termoelektromos hőszivattyúrendszert, egy elektromos ellenállást, egy TES-ciklust, valamint egy nyílt hurkot, amelyben a levegő a hőátadó közeg. A rendszer levegőjét a termoelektromos hőszivattyú melegíti fel, amely termoelektromos modulokat használ, kiegészítve az elektromos ellenállással.

A berendezés termoelektromos része hat TEHP-blokkból épül fel. Az első három egyfokozatú termoelektromos hőszivattyú (OTEHP) konfigurációt alkalmaz, mindegyik egy-egy TEM-et használ, mindkét oldalon egy-egy hőcserélővel. A következő három blokk kétfokozatú hőelektromos hőszivattyú (TTEHP), piramis alakú konfigurációval. Ennek a köztes hőcserélőnek a kialakítása egy nagyhatékonyságú, négy hőcsőből álló rendszert használ, amelyben munkafolyadékként víz van. A hőátadás az első fokozatból a második fokozatba ezeken a csöveken keresztül, a víz halmazállapot-változása révén történik.

A kutatók egy rendszerprototípust is létrehoztak, amelyen 45 forgatókönyvet teszteltek különböző feszültségekkel, bemeneti hőmérsékletekkel, illetve és légáramlási sebességekkel. A feszültségek 4, 6, 8 vagy 10 volt, a bemeneti hőmérséklet 120, 160 vagy 200 Celsius-fok, a légáramlási sebesség pedig 13, 18 vagy 23 köbméter per óra volt, utóbbi esetén 655,5 wattnyi hőt termeltek 1,35 COP mellett.

A kifejlesztett TEHP-rendszer integrálása egy elektromos ellenálláson alapuló hőenergiatároló rendszer töltési folyamatába 15, illetve 30 százalékkal növeli az energiaátalakítás hatékonyságát 120 és 200 Celsius-fok közötti energiatárolási hőmérséklet esetén. A javasolt rendszerkonfiguráció 135 Celsius-fokon 112,6 százalékos hatásfokot érhet el. A csapat következő céljai között szerepel, hogy a rendszer viselkedését változó hidegforrás-hőmérséklet esetén is teszteljék.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!