Zöld Energia
Támogatás nélkül nem veszik a napkollektort
A napenergiában óriási a potenciál, Magyarország azonban egyelőre nem használja ki.
A becslések szerint Magyarországon tavaly év végéig 250 ezer négyzetméternyi napkollektort telepítettek mintegy 25 ezer épületre. Ez önmagában sem tűnik soknak, ha pedig hozzátesszük, hogy Ausztriában több mint 4,5 millió, vagy a rosszabb adottságokkal rendelkező Lengyelországban 1,5 millió négyzetmétert fedtek le, helyére kerül az adat. Mindez azt is jelenti, hogy messze vagyunk még az unió felé tett vállalásunktól, amely szerint 2020-ra körülbelül 2 millió négyzetméter napkollektort kellene felszerelni, ami a hűtés-fűtés éves energiaigényének már nagyjából 1 százalékát tudná fedezni.
Meghatározó támogatás
– A napkollektorok iránti kereslet nagyban függ attól, hogy van-e a telepítésükre állami támogatás az adott évben. Ha nincs, az érdeklődők inkább kivárnak – mondta a Metropolnak a Magyar Épületgépészek Napenergia Egyesületének (MÉGNAP) elnöke. Varga Pál szerint a lakossági pályázatok elmaradása miatt jelenleg padlón van a piac, alig akad megrendelés. A családiház-tulajdonosok legutóbb 2012-ben igényelhettek támogatást ilyen típusú beruházásra. Egyelőre csak az újabb panelprogram elindítását jelentette be a nemzeti fejlesztési miniszter, Németh Lászlóné, de ennek februárra ígért kiírása sem történt meg mostanáig.
– A ciklusváltás miatt ráadásul idén már uniós pályázatokkal finanszírozott új beruházások elindulása sem várható. Pedig a napenergia-hasznosítás tipikusan olyan terület, amelyben már nem túl nagy ösztönzők hatására is fellendülés tapasztalható, mert van szándék és önerő is, mind a lakosság, mind pedig a vállalkozások részéről – fűzte hozzá Varga Pál.
Tiszta energia
A napkollektorok leggazdaságosabban a használati meleg vizet állítják elő, nyáron közel 100, egész évben a szükséges mennyiség 60-70 százalékát képesek biztosítani, de a korszerű rendszerek télen is működnek, és fűtésrásegítésre is használhatók. Ezek kiépítése családi ház esetében 800 ezer és másfél millió forint közötti összeget vihet el, attól függően, hogy hányan laknak benne. – Ez nem kis befektetés, és mivel az energiaárak az elmúlt időszakban csökkentek, a megtérülési idő is hosszabb lett, vezetékes földgáz kiváltása esetén például jóval tíz év fölött van. Nem csoda tehát, hogy az emberek kivárják a támogatást – magyarázta a MÉGNAP ügyvezetője. Varga Pál szerint ugyanakkor a felhasználókat részben kárpótolja az a tudat, hogy az év jelentős részében tiszta energia fedezi otthonuk hőenergia-igényét.
Befektetésnek sem rossz
Magyarországon az eddig beépített napelem-teljesítmény mintegy 30 MW. Ahogyan napkollektorokból, az elektromos áram előállítására alkalmas napelemekből is jóval kevesebb van nálunk, mint más, hasonló adottságokkal rendelkező országokban. Igaz, ezekből az utóbbi években többet szereltek fel. – Ennek oka egyrészt az, hogy csökkent az áruk, egyszerűsödött az engedélyeztetési eljárás, az áramszolgáltatókat pedig törvény kötelezi arra, hogy a megújuló energiát átvegyék az ügyfelektől – mondta Varga Pál. A napelemes rendszerek használatával – amelyek telepítésére a villamosenergia-fogyasztás tükrében 1,5–2,5 millió forinttal érdemes kalkulálni – éves szinten akár nulla forintos is lehet a villanyszámla. – Ez anyagi szempontból sem rossz beruházás. A hozam jellemzően nagyobb, mint a pénzügyi megtakarításokból adódó hozamok – tette hozzá a szakember.
Napenergia
• Napkollektorok: a napsugárzás hőenergiája melegíti fel a bennük lévő folyadékot, amelyet egy puffertartály tárol. Használhatók meleg víz előállítására, fűtésrásegítésre és medencék fűtésére is.
• Napelemek: a nap fényenergiáját alakítják át egyenárammá. A megtermelt villamos energia a meglévő hálózaton keresztül visszatáplálható az országos rendszerbe.
• A berendezéseket legjobb a tetőfelületen – megfelelő dőlésszögben és tájolással – elhelyezni.
forrás: metropol.hu
Zöld Energia
Hidrogén és napenergia: új megoldások a kibocsátás csökkentésére
A megújuló energiával kapcsolatos kutatási program zárult le hazai egyetemek és kutatóintézetek részvételével.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A 6,304 milliárd forintos költségvetésű, uniós támogatással lezajlott projekt eredményeit mutatták be Szegeden. Janáky Csaba, a program társ szakmai vezetője kifejtette, egyre nagyobb az igény a biztonságos, megfizethető, teljes életciklusa alatt zöld energiára – írja az alternativenergia.hu. Ez a három feltétel azonban nagyon ritkán teljesül egyszerre. A megújulóenergia-termelés napi szintű ingadozásának kiküszöbölésére egyre inkább használhatók az akkumulátorok, az éven belüli tároláshoz azonban kémiai megoldásra van szükség – közölte a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatója. A globális szén-dioxid-kibocsátás 30 százaléka nehezen küszöbölhető ki, ilyen a cement- és acélgyártás, a műanyagipar, a közúti teherszállítás, a hajózás vagy a légi közlekedés. Ezeknél új technológiákra van szükség – tudatta a szakember.
A pontszerű kibocsátóknál a szén-dioxid megkötését követően a tárolás nem teremt értéket, az ilyen üzleti modellek mindig szabályozásfüggőek lesznek. A szén-dioxid felhasználása azonban üzleti alapon is történhet, közvetlen formában a többi közt az élelmiszeriparban, az olajkitermelés során vagy a műanyaggyártásban. A szén-dioxid redukcióját követően pedig széles körben hasznosítható vegyipari alapanyagként – ismertette a kutató. Janáky Csaba hangsúlyozta, folyamatos visszacsatolást igénylő kutatási és fejlesztési munkára van szükség az alapkutatást végző laboratóriumtól az alkalmazásig. Erre törekedtek a Megújuló Energiák Nemzeti Laboratórium négyéves működése során. A kutatócsoportoknak 158 közleménye jelent meg a leginkább elismert tudományos folyóiratokban, 24 iparjogvédelmi bejelentést tettek, 140 PhD-hallgatót vontak be a tudományos munkába és 113 valós eredményeket teremtő nemzetközi együttműködést alakítottak ki.
A projekt részeként az SZTE inkubátorházának szomszédságában Energetikai Innovációs Tesztállomást alakítottak ki, amely célja a laboratóriumokban születő kutatási eredmények hasznosítása, felskálázása olyan méretre, amely már értelmezhető az ipari partnerek számára – mondta a szakember. Az innovációs tesztállomást folyamatosan fejlesztik, szolgáltatásai igénybe vehetők az akadémiai és a ipari szféra számára. Az állomáson vizsgálható az energiakonverzió teljes folyamata napenergiától elektrokémiai és katalitikus folyamatokon keresztül olyan üzemanyagig, amely tankolható – közölte a kutató. A kutatás-fejlesztési folyamat eredményeként már olyan cseppfolyós, szintetikus üzemanyagot állítottak elő, melyet az Audi együttműködésével motorokban is teszteltek, a Mollal partnerségben pedig szintetikus kerozin gyártására indul projekt- tudatta a szakember.
Tompos András, a program másik társ szakmai vezetője elmondta, az elmúlt években 11 konzorciumi tag együttműködésével a hidrogéntechnológia területén is sikerült előrelépést elérni. Hazai felsőoktatási és kutatóintézmények tüzelőanyagcella-fejlesztésen dolgoztak, vizsgálták porózus kőzet hidrogéntárolási képességét, a hidrogén-ammónia elegy termikus hasznosításának lehetőségeit, dolgoztak a hazai hidrogéntöltő-hálózat kiépítésének tervein és a benzin-hidrogén kettős befecskendezésű motor prototípusán is.
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaDrámai fordulat: már a cukrot és a krumplit sem tudjuk megtermelni
-
Zöldinfó22 óra telt el a létrehozás ótaEgy év alatt rendet tesznek: nagyszabású hulladékfelszámolás indul
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaHóvihar és káosz: áram nélkül maradt régiók, késik a mezőgazdasági szezon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaHárom hónap után fordulat: helyreállt az olajszállítás a Barátság vezetéken
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaTiltakozás a Balatonnál: civil szervezetek a privatizáció ellen

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés