Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Így néznek ki a jövő farmjai

Létrehozva:

|

Bolygónk népessége 30 év múlva eléri a kilenc milliárdot, így közel kétszerannyi élelmiszerre lesz szükség, mint napjainkban. Sürgető megoldásra van szükség, hiszen a termőföld és a természeti erőforrások korlátozottak, az EU lakossága pedig alapvetően GMO-ellenes.

Mi lesz a megoldás?
A Föld népessége rohamosan növekszik, ennek hatása pedig számos nehézséget felvet. A jogi, társadalmi és etikai problémákon túl a legkényesebb a mezőgazdasági-élelmiszerellátási terület.

Az első GM növények 1996-ban kerültek forgalomba (GMO – Genetikailag módosított v. génkezelt élőlény), melyek jobban tűrték a szárazságot, ellenállóbbak voltak a gyomirtókkal szemben, azonban akár ezerszer annyi toxint termeltek, mint a permetezett növényvédőszerre engedélyezett maximális dózis. Ma már ezeknél komplexebb tulajdonságokkal rendelkező fajták várnak bevezetésre, elsősorban a GM rizs-, szója-, kukorica-, repce- és gyapotfélék állnak a kutatások középpontjában.

A legígéretesebb próbálkozás
Az ún. aranyrizs a rizs (Oryza sativa) olyan GM változata, mely béta-karotint termel, ami az A-vitamin prekurzora. Alkotói szerint ez jelentősen enyhíthetné az egyes trópusi országok szegény lakosságának egészségügyi gondjait. Az A-vitamin hiánya ma világszerte több millió gyermek egészségét károsítja, és évente 250-500 ezer gyermek megvakulását okozza, legnagyobb arányban Délkelet-Ázsia és Afrika szegény, főként rizsen élő lakosságában. Az aranyrizs ma sehol nincs forgalomban, részben a Greenpeace tiltakozása miatt, amely minden genetikai manipulációt ellenez. Azt is érdemes megjegyezni, hogy a GM élelmiszerek termesztése problémás lehet a modern mezőgazdaságot nélkülöző szegényebb országokban, illetve a szabadalmi jogok külföldi tulajdona is problémákhoz vezethet. – wikipedia

Advertisement

A termés 95%-a 5 nagy országból származott: Kanada, USA, Brazília, Argentína és Kína narancs színnel, a további kistermelő országok sávozottan, illetve kísérletek folytak pettyezett területeken. Az Európai Unió vezetése és lakossága 95 százalékban ellenzi a GMO élelmiszerek termelését, kereskedését és fogyasztását.

A többi iparághoz hasonlóan az élelmiszertermelést is a kereslet-kínálat határozza meg. A népességnövekedés és a fogyasztási szokások megváltozása mellett tovább növeli a keresletet a bioüzemanyagok elterjedése. A keresleti oldal zászlóshajója természetesen Kína, a kínálati oldalon egyre inkább Afrika válik kulcsszereplővé.

Advertisement

Az elmúlt évek kutatásai rámutattak, hogy akár Zambia mezőgazdaságra alkalmas területeit bevonnák a globális termelésbe, elegendő időre megoldódna a világ élelmiszerellátása és nem kéne a GMO-ról vitatkozni. Az új alapelv a fenntartható termelékenység növelése, új technológiák kifejlesztése és alkalmazása.

Az előrejelzések szerint 2050-re a föld népességének legalább 70 százaléka városokban fog élni, így a mezőgazdasági területek egyre inkább visszaszorulnak. Ugyan Európában már ma is 80% körüli a városokban lakók aránya, ugyanakkor a fejlődő országokban lévő városok területe legalább duplájára növekszik.

Advertisement

A teljes cikk itt olvasható.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Itt az új akkumulátor-generáció: leválthatják a lítiumot egy új anyagra

A nátrium-ion akkumulátorok adhatják meg a következő lökést az energetika fejlődésének.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A nátrium-ion akkumulátorok fejlesztése évek óta zajlik, de ezek a termékek csak mostanában kezdtek el megjelenni a piacon. A JAC a Volkswagennel együttműködve 2023-ban kezdte meg a Sehol (E10X) autó nátrium-ion akkumulátorral ellátott verziójának leszállításait, a Bluetti pedig nemrégiben piacra dobta a Pioneer Na hordozható áramellátó állomást – írja az alternativenergia.hu. A JAC számára a HiNa gyártotta a korai nátrium-ion akkumulátorokat, amelyek energiasűrűsége ugyan elmarad a lítium-vas-foszfát (LFP) berendezésekétől, de a technológia gyorsan fejlődik. Az ilyen energiatárolók egyik komoly előnye, hogy jól bírják a hideget. A HiNa 2022-ben nyitotta meg 1 GWh kapacitású nátriumakkumulátor gyárát, amelyet hamarosan a BYD és a CATL nagy gyárai követtek – jelezve a nátrium tartós szerepét. A CATL Naxtra terméke 175 Wh/kg kapacitású, és 10 ezer ciklusig, –40 °C és 70 °C közötti hőmérsékleti tartományban működik, a gyártó a technológiát teherautókban alkalmazná. A BYD 2024-ben indította el hatalmas, 30 GWh-s gyárát. A nátrium technológia anyagköltségei jóval alacsonyabbak, mint a lítiumé, alapanyagai sokkal könnyebben elérhetőek. Az LFP nem érheti utol a nátriumot sem a költségek, sem a hőmérsékleti teljesítmény tekintetében, ezért mind a BYD, mind a CATL azt tervezi, hogy elsőként vezeti ki az energiatárolásban.

A nátriumakkumulátor kínálta előnyök új lehetőségeket nyitnak meg, többek között megvalósíthatóvá válnak a nagy közlekedési energiaalkalmazások, például az e-hajók árammal való ellátása. Ugyan elektromos hajók már most is léteznek, az új technológia révén válhat gazdaságilag igazán életképessé a megközelítés, de a nátriumakkumulátorok más területeken, így az autók és az otthoni energiatárolás esetében is csökkenthetik a költségeket.

A megbízhatóbb és olcsóbb energiatárolás a megújuló energiák terén is új lendületet adhat. Bár az elmúlt években a lítium-akkumulátorok alapjaiban változtatták meg az energia felhasználását, a technológia fejlődésében kezdi elérni a korlátait, és úgy tűnik, a nátrium alapú energiatárolók jelentik a következő lépést.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák