Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Újabb 18 milliárd dollárra büntették a BP-t az amerikai olajkatasztrófa miatt

Létrehozva:

|

A “felelőtlensége” miatt legnagyobbrészt a BP viseli a felelősséget az Egyesült Államok legnagyobb olajömléséért, ami miatt további mintegy 18 milliárd dollárnyi büntetést kell majd kifizetnie.

Ez derült ki egy New Orleans-i szövetségi bíró csütörtökön kihirdetett ítéletéből. A verdikt nyomán a BP részvényei az elmúlt csaknem három évben nem tapasztaltalt mértékben, majdnem 6 százalékkal estek vissza, aminek következtében az olajipari társaság piaci értéke 7 milliárd dollárral csökkent. Az ítéletet a BP meg fogja fellebbezni.

Carl Barbier kerületi szövetségi bírónak a tavaly két szakaszban, összesen 11 héten át lefolytatott tárgyalás nyomán arról kellett döntenie, hogy a BP és partnerei milyen mértékben voltak felelősek az egy tengeri fúróplatformon a Mexikói-öbölben 2010-ben bekövetkezett, környezeti katasztrófát okozó balesetért. Barbier 153 oldalra rúgó ítélete szerint a felelősség 67 százalékban a “profitvezérelt fúrást elrendelő”, londoni székhelyű BP-é, 30 százalékban a platformot birtokló svájci Transocean elnevezésű cégé, 3 százalékban pedig a betonozást végző, houstoni központú Halliburton Energy Servicesé.

A bíró rámutatott: a BP “súlyos gondatlansággal” járt el, mert egy kudarccal végződött biztonsági teszt alapján tudnia kellett, hogy kitörésveszély fenyeget. A BP által üzemeltetett Deepwater Horizon nevű olajkitermelő platformon 2010. április 22-én robbanás történt, majd tűz ütött ki, 11 munkás meghalt, az elsüllyedt platform helyén pedig 87 napon át csaknem 790 millió liter olaj ömlött a tengerbe. Az olajszennyeződés elérte a Mexikói-öböl partvidékét, súlyos károkat okozva több ágazatnak.
A BP azt állítja, hogy eddig több mint 24 milliárd dollárnyi kiadása volt a katasztrófa miatt. A cég egy jóval a csütörtöki ítéletet megelőzően elkészített számítása szerint a szennyeződés eltakarításának költségei, valamint az összes bírság és kártérítés 42 milliárd dollárra rúgnak majd.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Energia

Hogyan építhető naperőmű a világ egyik legkeményebb környezetében?

A tibeti létesítmény segít zöld energiával ellátni a régiót.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A China Huaneng Group, Kína egyik legnagyobb állami tulajdonú villamosenergia-termelő vállalata bejelentette, hogy sikeresen csatlakozott a hálózatra a Tibeti Autonóm Területen, Sannan városánál található Dzsiava I. naperőműve – számol be a PV Magazine. A több mint 4500 méter magasan fekvő létesítmény jelenleg a legnagyobb napenergia-tároló projekt a régióban, de a rendszert a következő lépésekben tovább bővítik majd. Az I. fázisú erőmű Dzsiava faluban fekszik, és 250 MW napelemes kapacitással, valamint egy 50 MW/200 MWh-s elektrokémiai energiatároló rendszerrel büszkélkedhet. A tárolóegységet úgy tervezték, hogy a napfényes órákban elnyelje a felesleges energiát, éjszaka pedig négy óra alatt akár 200 MWh-t szabadítson fel, ezzel javítva a térség energiabiztonságát, illetve egyenlítve ki a csúcsidőszakokban jelentkező energiaigényt. A projektet a Huaneng Yarlung Tsangpo Hydropower Development Co., Ltd., a Huaneng Group leányvállalata hozta létre. Az építkezés hivatalosan 2024 februárjában kezdődött, az erőművet pedig 2025 márciusának végére, 13 hónapos intenzív építkezést követően kapcsolták a hálózatra. Ennél keményebb környezetben nem nagyon lehet beruházást megvalósítani.

A projekt helyszínén az oxigén szintje mindössze 60%-a a tengerszinten mérhetőnek, míg az ultraibolya sugárzás mértéke két-háromszoros. A hőmérséklet eközben közel 30 Celsius-fokos ingadozásokat mutat naponta. A zord környezet az éves építési időt kevesebb mint hat hónapra korlátozta, és a csapatnak olyan nehézségekkel kellett megküzdenie, mint a magassági betegség, a szélsőséges időjárás és a gépek csökkent hatékonysága.

A Huaneng szerint a projekt révén értékes tapasztalatokat szereztek a magashegyi mérnöki munkák terén, megalapozva a Tibetben, Csinghajban, Hszincsiangban és más, hasonló kihívást jelentő régiókban megvalósítandó jövőbeli nagyszabású projekteket. A teljes üzembe helyezést követően az I. fázis várhatóan évente körülbelül 370 GWh villamos energiát fog termelni, és létfontosságú szerepet játszik majd a tibeti csúcsidőszakokban jelentkező áramhiány enyhítésében. A létesítményt is magába foglaló, 850 MW-os Yalong River projektet három szakaszban valósítják meg.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák