Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Újabb 18 milliárd dollárra büntették a BP-t az amerikai olajkatasztrófa miatt

Létrehozva:

|

A “felelőtlensége” miatt legnagyobbrészt a BP viseli a felelősséget az Egyesült Államok legnagyobb olajömléséért, ami miatt további mintegy 18 milliárd dollárnyi büntetést kell majd kifizetnie.

Ez derült ki egy New Orleans-i szövetségi bíró csütörtökön kihirdetett ítéletéből. A verdikt nyomán a BP részvényei az elmúlt csaknem három évben nem tapasztaltalt mértékben, majdnem 6 százalékkal estek vissza, aminek következtében az olajipari társaság piaci értéke 7 milliárd dollárral csökkent. Az ítéletet a BP meg fogja fellebbezni.

Carl Barbier kerületi szövetségi bírónak a tavaly két szakaszban, összesen 11 héten át lefolytatott tárgyalás nyomán arról kellett döntenie, hogy a BP és partnerei milyen mértékben voltak felelősek az egy tengeri fúróplatformon a Mexikói-öbölben 2010-ben bekövetkezett, környezeti katasztrófát okozó balesetért. Barbier 153 oldalra rúgó ítélete szerint a felelősség 67 százalékban a “profitvezérelt fúrást elrendelő”, londoni székhelyű BP-é, 30 százalékban a platformot birtokló svájci Transocean elnevezésű cégé, 3 százalékban pedig a betonozást végző, houstoni központú Halliburton Energy Servicesé.

A bíró rámutatott: a BP “súlyos gondatlansággal” járt el, mert egy kudarccal végződött biztonsági teszt alapján tudnia kellett, hogy kitörésveszély fenyeget. A BP által üzemeltetett Deepwater Horizon nevű olajkitermelő platformon 2010. április 22-én robbanás történt, majd tűz ütött ki, 11 munkás meghalt, az elsüllyedt platform helyén pedig 87 napon át csaknem 790 millió liter olaj ömlött a tengerbe. Az olajszennyeződés elérte a Mexikói-öböl partvidékét, súlyos károkat okozva több ágazatnak.
A BP azt állítja, hogy eddig több mint 24 milliárd dollárnyi kiadása volt a katasztrófa miatt. A cég egy jóval a csütörtöki ítéletet megelőzően elkészített számítása szerint a szennyeződés eltakarításának költségei, valamint az összes bírság és kártérítés 42 milliárd dollárra rúgnak majd.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Kutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát

A vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Csaknem egymillió hektárnyi egykori vizes élőhely helyreállítása javíthatná az Alföld vízháztartását, mérsékelhetné az aszálykárokat – írja az alternativenergia.hu. A vízvisszatartás nemcsak természetvédelmi cél, hanem a mezőgazdaság hosszú távú alkalmazkodásának egyik kulcsa is lehet a klímaváltozásnak különösen kitett térségben – közölte a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat az MTI-vel. A közleményben Pinke Zsolt, a HUN-REN Agrártudományi Kutatóközpont Talajtani Intézetének kutatója és társai friss tanulmányukat mutatták be. Rámutattak, hogy az Alföld mezőgazdaságát nagyrészt néhány szántóföldi növény (búza, kukorica, árpa, repce, napraforgó) termesztése határozza meg. Ez a szerkezet azonban a klímaváltozás, az egyre gyakoribb aszályok és a mezőgazdasági piacok válságai miatt tartós krízisbe került.

Kiemelték, hogy a termelőhelyi adottságok miatt az Alföld a klímaváltozás európai válságövezetei közé tartozik. Ezért a kutatók szerint nem elég egy-egy technológiai beavatkozás: a földhasználat egész rendszerét újra kell gondolni. A kutatás szerint az Alföldön csaknem egymillió hektárnyi olyan terület azonosítható, ahol a korábbi vizes élőhelyek helyreállítása lehetséges lenne. A szerzők azt vizsgálták, hogy a lehetséges beavatkozások – például a vízvisszatartás és egy tiszai árhullám kivezetése – miként hatnának a talajvízkészletekre, illetve ezen keresztül a környező szántóföldek terméseredményeire.

A tanulmány egyik legfontosabb üzenete, hogy a vizes élőhelyek helyreállítása nem pusztán természetvédelmi beavatkozás. Ez a klímaadaptív földhasználat egyik alapja lehet az Alföldön, ahol a hagyományos, intenzív szántóföldi művelés sok helyen egyre kevésbé fenntartható. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a vízvisszatartás egyszerre csökkentheti az aszály hatásait, javíthatja a talajvízháztartást, segítheti az élővilág regenerációját, és bizonyos termőhelyeken még a mezőgazdasági termelés eredményességét is növelheti. A kutatásban ezért arra utalnak, hogy az Alföld jövője nem feltétlenül a még intenzívebb vízelvezetésben, hanem éppen a víz tájban tartásában keresendő – olvasható a HUN-REN közleményében.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák