Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Újabb 18 milliárd dollárra büntették a BP-t az amerikai olajkatasztrófa miatt

Létrehozva:

|

A “felelőtlensége” miatt legnagyobbrészt a BP viseli a felelősséget az Egyesült Államok legnagyobb olajömléséért, ami miatt további mintegy 18 milliárd dollárnyi büntetést kell majd kifizetnie.

Ez derült ki egy New Orleans-i szövetségi bíró csütörtökön kihirdetett ítéletéből. A verdikt nyomán a BP részvényei az elmúlt csaknem három évben nem tapasztaltalt mértékben, majdnem 6 százalékkal estek vissza, aminek következtében az olajipari társaság piaci értéke 7 milliárd dollárral csökkent. Az ítéletet a BP meg fogja fellebbezni.

Carl Barbier kerületi szövetségi bírónak a tavaly két szakaszban, összesen 11 héten át lefolytatott tárgyalás nyomán arról kellett döntenie, hogy a BP és partnerei milyen mértékben voltak felelősek az egy tengeri fúróplatformon a Mexikói-öbölben 2010-ben bekövetkezett, környezeti katasztrófát okozó balesetért. Barbier 153 oldalra rúgó ítélete szerint a felelősség 67 százalékban a “profitvezérelt fúrást elrendelő”, londoni székhelyű BP-é, 30 százalékban a platformot birtokló svájci Transocean elnevezésű cégé, 3 százalékban pedig a betonozást végző, houstoni központú Halliburton Energy Servicesé.

A bíró rámutatott: a BP “súlyos gondatlansággal” járt el, mert egy kudarccal végződött biztonsági teszt alapján tudnia kellett, hogy kitörésveszély fenyeget. A BP által üzemeltetett Deepwater Horizon nevű olajkitermelő platformon 2010. április 22-én robbanás történt, majd tűz ütött ki, 11 munkás meghalt, az elsüllyedt platform helyén pedig 87 napon át csaknem 790 millió liter olaj ömlött a tengerbe. Az olajszennyeződés elérte a Mexikói-öböl partvidékét, súlyos károkat okozva több ágazatnak.
A BP azt állítja, hogy eddig több mint 24 milliárd dollárnyi kiadása volt a katasztrófa miatt. A cég egy jóval a csütörtöki ítéletet megelőzően elkészített számítása szerint a szennyeződés eltakarításának költségei, valamint az összes bírság és kártérítés 42 milliárd dollárra rúgnak majd.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Nyíradonyban átadták az Erdei Harmónia látogatóközpontot

A hajdú-bihari Nyíradonyban csütörtökön átadták az Erdei Harmónia látogatóközpontot, a beruházást a Gúth-Keled Idegenforgalmi és Természetvédelmi Közhasznú Egyesület több mint 800 millió forint, pályázaton elnyert európai uniós és hazai állami forrásból valósította meg.

Létrehozva:

|

Szerző:

Az átadáson Lázár János építési és közlekedési miniszter a helyi értékek feltárására, megismertetésére, a természeti környezet megóvására hívta fel a figyelmet megemlítve, hogy a térségben lévő ötezer hektáros gúthi erdő az Alföld legnagyobb egybefüggő erdőterülete. A tárcavezető az eseményen jelezte: várhatóan 2024-ben új törvény lép életbe, amely “érdemben és véglegesen korlátozza a zöld területek beépíthetőségét”, mert “az erdőket, mezőket, szántóföldeket (…) ebben a minőségben és mennyiségben kell megőrizni”, tovább nem csökkenthető a területük. “Vissza a természetbe” – fogalmazta meg a 21. század jelszavát a politikus.

Lázár János azt mondta, “ma Magyarországon a vidéken élők a legnagyobb kisebbség”, mindent meg kell tenni a vidék fejlesztése, versenyképességének, munkaerő-megtartó erejének növelése érdekében. Orbán Viktor kormánya az elmúlt években minden lehetőséget megadott Budapestnek, a fővárosi polgárok ezután is számíthatnak rájuk, de a fejlesztések fókusza vidékre kerül, “a vidék az első” – hangoztatta. “A vidék az ország aranytartaléka” – tette hozzá a miniszter megfogalmazva azt a törekvésüket, hogy Budapest mellett legyen még egy nagyváros, a Kelet-Kárpát-medencei régió fővárosa, Debrecen. “Karnyújtásnyira vagyunk attól, hogy Magyarországnak két fővárosa legyen”, Budapest mellett a vidékieknek Debrecen – nyomatékosította.

A jelentős debreceni fejlesztésekre utalva ugyanakkor azt mondta, csak akkor lehet erős központ Debrecen, ha a térség is fejlődik, a cívisvárosnak ugyanis szüksége van Miskolc és Nyíregyháza, Hajdú-Bihar mellett Szabolcs-Szatmár-Bereg és Békés vármegyék támogatására is, “sok-sok százezer ember együttműködésére”. Lázár János tárcája fontos feladatának nevezte az emberek mobilitásának megteremtését. El kell érni, hogy a munkába járás, az ingázás időtartama oda-vissza ne haladja meg a napi egy órát, ehhez a közlekedési mobilitás javítása, a közúti, a vasúti infrastruktúra és az autóbuszközlekedés színvonalának a fejlesztése elengedhetetlen – mutatott rá. Hozzátette: ez lehetőséget teremt majd a felzárkózásra, a tehetséges vidéki fiataloknak a településükön való kiteljesedésre, és arra, hogy a vidéken élők a modern középosztály részesei lehessenek.

Oláh Gábor, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára azt mondta, ők a tárcánál többnyire csak számokat látnak, Nyíradonyban viszont megtapasztalhatta, hogy a területfejlesztési forrásokból a helyi igényekhez igazodó jelentős beruházások valósulnak meg. Tasó László, a térség fideszes országgyűlési képviselője kiemelte: a helyi erők összefogásával valósul meg “a hajdan volt erős gazdasági térség újraszervezése”, a régió turisztikai fejlesztése. Fontos törekvésnek nevezte a fiatalok megtartását a régióban, és szerinte most jó esély van a magyar vidék felzárkóztatására. Pajna Zoltán (Fidesz-KDNP), Hajdú-Bihar vármegye közgyűlésének elnöke azt mondta, Nyíradony és térsége korábban nem volt rajta az ország turisztikai térképén, de a környező településekkel együttműködve megvalósított fejlesztések, és a most átadott erdei látogatóközpont egyre kedveltebb turisztikai célponttá teszik. Az új nyíradonyi Erdei Harmónia látogatóközpontban egyebek mellett a gúthi erdő vadvilágát bemutató kiállítás, 300 fős rendezvényterem, a térség természeti kincseit bemutató interaktív szoba, mozi és játszószoba is helyet kapott.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!