A Cambridge és Aberdeen Egyetemek kutatóinak tanulmánya szerint az ételek környezetvédelmi hatásait is számításba kell venni az üvegházhatású gázok kibocsátásában. Az egészségesebb étrend felé való elmozdulás azonban csak egy a számos tennivaló közül ahhoz, hogy elkerüljük a veszélyes éghajlatváltozást és biztosítani tudjuk az egész Föld népessége számára elegendő élelmiszert.

A nyugati táplálkozási modell veszélyes

Ha a jelenlegi trend folytatódik, az élelemtermelés kibocsátása önmagában eléri, ha meg nem haladja az üvegházhatású gázok kibocsátására kitűzött globális célokat 2050-re.

Ahogy a Föld népessége egyre nő és egyre inkább a húsban gazdag nyugati étrend felé tolódik el, a növekvő mezőgazdasági hozam sem tudja majd biztosítani a 2050-re várható 9,6 milliárd ember számára elegendő élelmet, így több földet kell majd művelés alá vonni.

A szerzők arra figyelmeztetnek, hogy ezt csak nagyon magas áron lehet biztosítani, hiszen az erdőirtás növeli a szén-dioxid kibocsátást valamint csökken a biológiai sokféleség, és az állattenyésztés növekedése megnöveli a légkörbe jutó metán szintjét.

A szerzők szerint a „minden maradjon a régiben” politikája azt jelenti, hogy 2050-re a termőföldek 42 %-kal bővülnek, és a műtrágya-felhasználás a 2009-es szintet 45 %-kal lépi majd túl.

Nem lesz elegendő a termőföld

A tanulmány rámutat, hogy a legújabb kutatások szerint, ha a mezőgazdasági terméshozamok növekedésének tendenciája nem változik, akkor az nem lesz elegendő a 2050-re tervezett globális élelmiszerkereslet kielégítésére, és így a mezőgazdasági területek további terjeszkedése szükséges. Ez azonban magával hozza a biológiai sokszínűség további csökkenését, és a mezőgazdaság jelentős mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz valamint a környezetszennyezéshez, éppen emiatt további terjeszkedése nem kívánatos. Az általában javasolt alternatívának – vagyis a fokozott erőforrás-felhasználással elért hozamnövelésnek – is vannak negatív hatásai.

Éppen ezért rendkívül fontos, hogy megtaláljuk annak a módját, hogy úgy érjük el a globális élelmezésbiztonságot, hogy ne kelljen növelni a termőföldek és a legelők területeit, így nem növekedne az üvegházhatású gázok kibocsátása sem.

„Néhány kutató potenciális lehetőségként veti fel a fenntartható hozamnövelést is, ami azt jelenti, hogy különféle módszerekkel összébb zárnánk a jelenlegi és a potenciálisan elérhető hozamok közötti rést.”- mondja a tanulmány szerzője. „A tanulmányban egy átlátható, adat-vezérelt modellt használtunk, ami azonban azt mutatja, hogy ha még szűkítenénk is a hozamréseket, ez sem lenne elegendő a várható kereslet kielégítésére, így ez a módszer is további mezőgazdasági terjeszkedést igényelne.”

A megoldás: a változatos, egészséges étrend

A kutatók azt állítják, hogy a jelenlegi élelmiszer-keresleti trendeket kellene megváltoztatni, csökkentve az élelmiszer hulladék mennyiségét és a kiegyensúlyozott étrendet ösztönözni. Rámutattak, hogy a fokozott erdőirtás (azt jósolják, hogy a világ trópusi erdeinek tizede fog eltűnni az elkövetkezendő 35 évben), a műtrágya-felhasználás és az állattenyésztés metán-kibocsátása hozzájárul az élelmiszertermelésből eredő üvegházhatású gázok 80 %-os növekedéséhez. Szerintük az üvegházhatású gázok okozta klímaváltozást akkor tudnánk enyhíteni, ha az élelmiszer hulladékot a felére csökkentenénk, és a fő környezetromboló élelmiszerek iránti keresletet globális szinten kiváltanánk változatos étrenddel.

A biofizika törvényeit nem kerülhetjük meg

„A biofizika alapvető törvényeit nem kerülhetjük meg” – mondja Bojana Bajzelj, a Cambridge-i Egyetem vezető kutatója, aki kollégáival írta az ismertetett tanulmányt. „Az állattenyésztés általános hatékonysága igen alacsony: a növényevésből az állatok közvetítésével húst előállítani csupán 3 %-os hatékonysággal lehet. Ahogy az emberek egyre több húst fogyasztanak, ennek a többlethúsnak a biztosítására egyre több művelhető földterületet vonnak be az állatok tartására szolgáló takarmánytermelésre. Minden szinten hatalmasak a veszteségek, az emberek egyre több húst esznek, a növényekből-étel konverzió egyre kevésbé hatékony. A mezőgazdaságban alkalmazott gyakorlatok nem feltétlenül kiálthatók ki hibásnak, ám az étkezés a mi választásunk.” – mondja Dr. Bajzelj.

A modell kimutatta, hogy ha a hozamok kiegyenlítettségére törekednénk, akkor az 40%-os növekedést okozna 2050-re az üvegházhatású gázokban. Ha ezt kombinálnánk az élelmiszerhulladékok csökkentésével, az 2%-os növekedést hozna 2050-re. Ha a modellhez hozzáadták az egészséges étrend globális szinten való alkalmazását is, akkor azt hozta ki, hogy a három módszert együttesen alkalmazva az üvegházhatású gázok szintje majdnem megfeleződne, vagyis a 2009-es szintnek a 48 %-ára csökkenne.

„A nyugati étkezésre egyre inkább az élelmiszerek túlfogyasztása a jellemző, beleértve az emisszió-intenzív hús- és tejtermékek fogyasztását. Megvizsgáltuk azt a forgatókönyvet, amelyben feltételeztük, hogy minden országban egy átlagosan kiegyensúlyozott étrendet vezetnének be, a cukrok, zsírok és hústermékek túlzott fogyasztása nélkül. Azt találtuk, hogy ez jelentősen csökkentette a környezeti terhelést. Az átlagosan kiegyensúlyozott étrendet úgy alakítottuk ki, hogy az a legtöbb ember számára tartható lenne: például tartalmazott kis mennyiségben vörös húst, 5 tojást hetente, valamint naponta egy adag baromfihúst is.” – mondta el Dr. Bajzelj.
http://receptneked.hu/