Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A változatos étrend létfontosságú az éghajlatváltozás csökkentéséhez

Létrehozva:

|

A Cambridge és Aberdeen Egyetemek kutatóinak tanulmánya szerint az ételek környezetvédelmi hatásait is számításba kell venni az üvegházhatású gázok kibocsátásában. Az egészségesebb étrend felé való elmozdulás azonban csak egy a számos tennivaló közül ahhoz, hogy elkerüljük a veszélyes éghajlatváltozást és biztosítani tudjuk az egész Föld népessége számára elegendő élelmiszert.

A nyugati táplálkozási modell veszélyes

Ha a jelenlegi trend folytatódik, az élelemtermelés kibocsátása önmagában eléri, ha meg nem haladja az üvegházhatású gázok kibocsátására kitűzött globális célokat 2050-re.

Ahogy a Föld népessége egyre nő és egyre inkább a húsban gazdag nyugati étrend felé tolódik el, a növekvő mezőgazdasági hozam sem tudja majd biztosítani a 2050-re várható 9,6 milliárd ember számára elegendő élelmet, így több földet kell majd művelés alá vonni.

A szerzők arra figyelmeztetnek, hogy ezt csak nagyon magas áron lehet biztosítani, hiszen az erdőirtás növeli a szén-dioxid kibocsátást valamint csökken a biológiai sokféleség, és az állattenyésztés növekedése megnöveli a légkörbe jutó metán szintjét.

A szerzők szerint a „minden maradjon a régiben” politikája azt jelenti, hogy 2050-re a termőföldek 42 %-kal bővülnek, és a műtrágya-felhasználás a 2009-es szintet 45 %-kal lépi majd túl.

Nem lesz elegendő a termőföld

A tanulmány rámutat, hogy a legújabb kutatások szerint, ha a mezőgazdasági terméshozamok növekedésének tendenciája nem változik, akkor az nem lesz elegendő a 2050-re tervezett globális élelmiszerkereslet kielégítésére, és így a mezőgazdasági területek további terjeszkedése szükséges. Ez azonban magával hozza a biológiai sokszínűség további csökkenését, és a mezőgazdaság jelentős mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz valamint a környezetszennyezéshez, éppen emiatt további terjeszkedése nem kívánatos. Az általában javasolt alternatívának – vagyis a fokozott erőforrás-felhasználással elért hozamnövelésnek – is vannak negatív hatásai.

Éppen ezért rendkívül fontos, hogy megtaláljuk annak a módját, hogy úgy érjük el a globális élelmezésbiztonságot, hogy ne kelljen növelni a termőföldek és a legelők területeit, így nem növekedne az üvegházhatású gázok kibocsátása sem.

„Néhány kutató potenciális lehetőségként veti fel a fenntartható hozamnövelést is, ami azt jelenti, hogy különféle módszerekkel összébb zárnánk a jelenlegi és a potenciálisan elérhető hozamok közötti rést.”- mondja a tanulmány szerzője. „A tanulmányban egy átlátható, adat-vezérelt modellt használtunk, ami azonban azt mutatja, hogy ha még szűkítenénk is a hozamréseket, ez sem lenne elegendő a várható kereslet kielégítésére, így ez a módszer is további mezőgazdasági terjeszkedést igényelne.”

A megoldás: a változatos, egészséges étrend

A kutatók azt állítják, hogy a jelenlegi élelmiszer-keresleti trendeket kellene megváltoztatni, csökkentve az élelmiszer hulladék mennyiségét és a kiegyensúlyozott étrendet ösztönözni. Rámutattak, hogy a fokozott erdőirtás (azt jósolják, hogy a világ trópusi erdeinek tizede fog eltűnni az elkövetkezendő 35 évben), a műtrágya-felhasználás és az állattenyésztés metán-kibocsátása hozzájárul az élelmiszertermelésből eredő üvegházhatású gázok 80 %-os növekedéséhez. Szerintük az üvegházhatású gázok okozta klímaváltozást akkor tudnánk enyhíteni, ha az élelmiszer hulladékot a felére csökkentenénk, és a fő környezetromboló élelmiszerek iránti keresletet globális szinten kiváltanánk változatos étrenddel.

A biofizika törvényeit nem kerülhetjük meg

„A biofizika alapvető törvényeit nem kerülhetjük meg” – mondja Bojana Bajzelj, a Cambridge-i Egyetem vezető kutatója, aki kollégáival írta az ismertetett tanulmányt. „Az állattenyésztés általános hatékonysága igen alacsony: a növényevésből az állatok közvetítésével húst előállítani csupán 3 %-os hatékonysággal lehet. Ahogy az emberek egyre több húst fogyasztanak, ennek a többlethúsnak a biztosítására egyre több művelhető földterületet vonnak be az állatok tartására szolgáló takarmánytermelésre. Minden szinten hatalmasak a veszteségek, az emberek egyre több húst esznek, a növényekből-étel konverzió egyre kevésbé hatékony. A mezőgazdaságban alkalmazott gyakorlatok nem feltétlenül kiálthatók ki hibásnak, ám az étkezés a mi választásunk.” – mondja Dr. Bajzelj.

A modell kimutatta, hogy ha a hozamok kiegyenlítettségére törekednénk, akkor az 40%-os növekedést okozna 2050-re az üvegházhatású gázokban. Ha ezt kombinálnánk az élelmiszerhulladékok csökkentésével, az 2%-os növekedést hozna 2050-re. Ha a modellhez hozzáadták az egészséges étrend globális szinten való alkalmazását is, akkor azt hozta ki, hogy a három módszert együttesen alkalmazva az üvegházhatású gázok szintje majdnem megfeleződne, vagyis a 2009-es szintnek a 48 %-ára csökkenne.

„A nyugati étkezésre egyre inkább az élelmiszerek túlfogyasztása a jellemző, beleértve az emisszió-intenzív hús- és tejtermékek fogyasztását. Megvizsgáltuk azt a forgatókönyvet, amelyben feltételeztük, hogy minden országban egy átlagosan kiegyensúlyozott étrendet vezetnének be, a cukrok, zsírok és hústermékek túlzott fogyasztása nélkül. Azt találtuk, hogy ez jelentősen csökkentette a környezeti terhelést. Az átlagosan kiegyensúlyozott étrendet úgy alakítottuk ki, hogy az a legtöbb ember számára tartható lenne: például tartalmazott kis mennyiségben vörös húst, 5 tojást hetente, valamint naponta egy adag baromfihúst is.” – mondta el Dr. Bajzelj.
http://receptneked.hu/

Zöldinfó

Védetté nyilvánították a farkast Szlovákiában

Létrehozva:

|

Szerző:

Védetté minősítették a farkast Szlovákiában, s így tilossá válik a vadászata, befogása, megölése és otthoni tartása vagy tenyésztése is – jelentette a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség a környezetvédelmi tárca közlésére hivatkozva csütörtökön.

A környezetvédelmi tárca vezetője, Ján Budaj jelképesen a Föld napján írta alá a rendeletet, amely a környezetvédelmi törvényt kiegészítve, a védett élőlények közé sorolja a farkast (Canis lupus) és eszmei értékét 3000 euróban (egymillió forint) szabja meg. Az új szabályozás szerint a farkas vadászhatósága ez év június elsejével ér véget véglegesen. A döntés több évtizedes – a környezetvédők és a vadásztársaságok közt zajló – vita végére tett pontot Szlovákiában. Bár az Európai Unió tagállamainak többségében a farkas védett és kilövése tilos, vagy csak külön engedély alapján lehetséges, Szlovákiában az erre vonatkozó szabályozás eddig kevésbé volt szigorú, és szezonális keretek között lehetővé tette ennek a ragadozónak a vadászatát.

Szlovákia 1995-ben az egész ország területére és az év teljes hosszára vonatkozó tilalmat vezetett be a farkas vadászatára. Ezt a szabályozást 1999-ben részlegesen feloldották, s azóta az ügyben illetékes szaktárca minden évben kvótában szabta meg a kilőhető farkasok számát. Az engedély az utóbbi időszakban 100-ig terjedő példányról rendelkezett évente. A farkas vadászatának mostani végleges tiltását megelőzően a szlovák hatóságok legutóbb 2015-ben változtattak a farkasok védelmét célzó előírásokon, akkor azoknak a területeknek a számát növelték, ahol tilossá vált a vadászatuk.

Az ország területén élő farkasok létszámáról csak becslések léteznek, s ezek adatai nagyon eltérőek. Míg a vadászegyesületek korábbi statisztikái szerint számuk ezernél több, a környezetvédők 35-40 falkát, közel négyszáz példányt említenek, az állami természetvédelmi alap pedig 600 példány létezéséről tud.

Tovább olvasom

Zöldinfó

Egy indiai hangyafaj képes összezsugorítani, majd visszanöveszteni az agyát

Létrehozva:

|

Szerző:

Egy Indiában honos hangyafaj egyes dolgozói képesek összezsugorítani az agyukat és felduzzasztani a petefészküket, hogy királynőjük halála esetén biztosítsák a kolónia túlélését, és ha valamilyen okból ez az “álkirálynői” státuszuk megszűnik, belső szerveik visszaalakulnak eredeti állapotukba – állapították meg a kutatók.

Az állatvilágban csupán néhány faj képes megváltoztatni az agya méretét. Még kevesebb tudja visszaállítani azt eredeti állapotába. A rovarok körében most először sikerült azonosítani egy olyan fajt, amely ezzel a képességgel büszkélkedhet – írta a The Guardian online kiadása. A hangyáknál általában lárvaállapotban eldől, hogy dolgozók vagy királynők lesznek-e. Ha egy hangyát megfelelően táplálnak és megkapja a szükséges hormonokat, akkor jó eséllyel királynővé válik. Más esetben azonban terméketlen dolgozó lesz, megfosztva a feljebbjutás lehetőségétől, kivéve ha a Harpegnathos saltator fajba születik. “Nekik megvan az a képességük, hogy teljesen átformálják magukat felnőttkorban” – mondta Clint Penick, a Kennesaw-i Állami Egyetem munkatársa, aki a Proceedings of the Royal Society B című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője volt.

A közösségalkotó rovarok általában kasztrendszer alapú társadalmat alkotnak: a királynő az egyedüli felelős a szaporodásért, a nőstény dolgozókat feromonok kibocsátásával akadályozza meg abban, hogy petéket rakjanak. A többi hangya keményen dolgozik: táplálékot gyűjt, takarít, gondoskodik a kicsinyekről és védelmezi a fészket. A királynő elpusztulása általában a kolónia vesztét jelenti, ám a Harpegnathos saltator kolóniái funkcionálisan halhatatlanok. Mindössze néhány órával a királynő halálát követően “rituális összecsapások” kezdődnek a dolgozók között. Az egy hónapig is elhúzódó viadalokból azok a dolgozók kerülnek ki győztesen, amelyek képesek párbajozni és közben aktiválni a petefészküket.

Ezek az álkirálynők – egy 100 fős kolóniában általában 5-10 van belőlük -, elkezdik termelni azt a feromont, amellyel ráveszik társaikat, hogy uralkodóknak kijáró módon kezeljék őket. Ezek a reprodukcióra képessé vált dolgozók végül párosodnak társaikkal, meghosszabbítva a kolónia életét. A pszeudokirálynők várható élettartama hat hónapról akár öt évre is meghosszabbodhat. A petefészkük ötszörösére duzzad, megtöltve az egész potrohot, az agyuk pedig 20-25 százalékkal zsugorodik, ami a kutatók szerint azt a célt szolgálja, hogy a korlátozott erőforrásokat a petetermelésre fordítsák.

Penick és kollégái tanulmányukban rákényszerítettek álkirálynőket arra, hogy visszaváltozzanak eredeti állapotukba, azt vizsgálva, hogy a fiziológiai és viselkedésbeli változások visszafordíthatók-e. A kutatók 30 kolóniában megjelöltek két-két álkirálynőt. Az egyiket 3-4 hétre egy műanyagdobozba helyezték és periodikusan etették, a másikat a fészekben hagyták. Úgy feltételezték, hogy a társas interakció és gondoskodás hiánya miatt az elkülönített álkirálynő visszaváltozik dolgozóvá, amikor visszakerül a fészekbe. Egy-két napon belül az érintett álkirálynők már nem termeltek petéket és néhány hét leforgása alatt újra dolgozói viselkedést mutattak. A rovarok boncolása megerősítette, hogy belső szerveik visszaalakultak eredeti állapotukba.

Tovább olvasom

Zöldinfó

A nagy mocsári csigában keresik a megoldást az öregedés lassítására kutatók

Létrehozva:

|

Szerző:

A nagy mocsári csiga segítségével modellezik az öregedési folyamatokat az ELKH Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben (BLKI) működő Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport munkatársai. Új vizsgálatukkal olyan új géneket azonosítottak az állatban, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszanak.

A felfedezésükkel lehetővé válik az öregedésnél bekövetkező molekuláris és sejtes változások széles körű vizsgálata. Az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) pénteki közleményében olvasható, hogy a Balatoni Limnológiai Kutatóintézetben már több mint 30 éve használják a nagy mocsári csigát (Lymnaea stagnalis) neurobiológiai kutatásokhoz. A modern társadalomban egyre több embert érintenek az életkorral összefüggő idegrendszeri változások – például a tanulási és emlékezőkészség csökkenése -, valamint az olyan betegségek, állapotok, mint amilyen az enyhe kognitív zavar vagy a demencia. Ez drámai hatással lehet az életminőségre, emellett érzelmi és pénzügyi terheket ró az érintettekre, a rokonaira és végső soron az egész társadalomra.

Emiatt hatalmas szociális és gazdasági igény mutatkozik az említett neurofiziológiai folyamatokat kialakító mechanizmusok pontosabb megismerésére, továbbá a lehetséges terápiás beavatkozások fejlesztésére – írják.
A kutatók arra keresik a lehetséges megoldásokat, hogy lelassítsák vagy akár vissza is fordítsák az öregedéssel járó memóriacsökkenést. Az öregedésért, az öregedés alatt kialakuló memóriavesztésért felelős kulcsmolekulákról, jelátviteli útvonalakról, valamint a sejtszintű változásokról azonban még mindig viszonylag kevés információ áll rendelkezésre.

Az összegzés szerint az öregedéssel járó folyamatok gerincesekben történő vizsgálata – idegrendszerük komplexitása miatt – nem egyszerű feladat a hálózatok és az egyedileg azonosított idegsejtek szintjén. Ezért az öregedéskutatás nagymértékben támaszkodik a gerinctelen modellszervezetekre. Az egyik ilyen gerinctelen modellállat a nagy mocsári csiga, amely évtizedek óta jól ismert és kedvelt alanya az öregedés- és memóriakutatásnak.

A közleményben felidézik, hogy a kutatócsoport korábban már megállapította, hogy adott a lehetőség a neurális hálózatokat farmakológiailag “újraprogramozni” és az idős állatokat “megfiatalítani” a memória javítása érdekében. Mint írják, bár az évtizedek alatt a Lymnaea esetében számos öregedéssel kapcsolatos eredmény született a viselkedési mintázatok és az azokat kialakító neurális hálózatok szintjén, a szóban forgó folyamatok részletes molekuláris hátterét az evolúciósan konzervált, releváns kulcsmolekulák szekvenciáinak hiányában eddig nem lehetett vizsgálni.

Annak érdekében, hogy erre most lehetőség nyíljon, a kutatócsoport számos olyan gént azonosított a csigában, amely a gerincesek öregedéséért vagy az olyan humán eredetű neurodegeneratív betegségek kialakításáért felelős, mint amilyen a Parkinson-, az Alzheimer- vagy a Huntington-kór. A kutatócsoport a közelmúltban olyan további, eddig ismeretlen géneket azonosított a mocsári csigában, amelyek a gerincesek öregedésében is kulcsszerepet játszó epigenetikai módosításokért felelősek, megteremtve ezzel az öregedésnél bekövetkező molekuláris és sejtes változások széles körű vizsgálatának a lehetőségét. Az összefoglaló cikk rávilágít arra, hogy a “Lymnaea öregedési modell” eredményei megerősítették többek között azt is, hogy a különböző gerinctelen és gerinces fajokban számos konzisztens, evolúciósan konzervált viselkedési, anatómiai és fiziológiai folyamat játszódik le.

A részben a Nemzeti Agykutatási Program (NAP) támogatásával működő Ökofiziológiai és Környezettoxikológiai Kutatócsoport legfrissebb eredményeit, valamint az elmúlt évtizedekben a Lymnaeán végzett, öregedéssel kapcsolatos kutatások áttekintését a The Journals of Gerontology: Series A című folyóiratban publikálták a kutatók az angol University of Sussex munkatársaival közösen.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Kedvelt