Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A változatos étrend létfontosságú az éghajlatváltozás csökkentéséhez

Létrehozva:

|

A Cambridge és Aberdeen Egyetemek kutatóinak tanulmánya szerint az ételek környezetvédelmi hatásait is számításba kell venni az üvegházhatású gázok kibocsátásában. Az egészségesebb étrend felé való elmozdulás azonban csak egy a számos tennivaló közül ahhoz, hogy elkerüljük a veszélyes éghajlatváltozást és biztosítani tudjuk az egész Föld népessége számára elegendő élelmiszert.

A nyugati táplálkozási modell veszélyes

Ha a jelenlegi trend folytatódik, az élelemtermelés kibocsátása önmagában eléri, ha meg nem haladja az üvegházhatású gázok kibocsátására kitűzött globális célokat 2050-re.

Ahogy a Föld népessége egyre nő és egyre inkább a húsban gazdag nyugati étrend felé tolódik el, a növekvő mezőgazdasági hozam sem tudja majd biztosítani a 2050-re várható 9,6 milliárd ember számára elegendő élelmet, így több földet kell majd művelés alá vonni.

A szerzők arra figyelmeztetnek, hogy ezt csak nagyon magas áron lehet biztosítani, hiszen az erdőirtás növeli a szén-dioxid kibocsátást valamint csökken a biológiai sokféleség, és az állattenyésztés növekedése megnöveli a légkörbe jutó metán szintjét.

A szerzők szerint a „minden maradjon a régiben” politikája azt jelenti, hogy 2050-re a termőföldek 42 %-kal bővülnek, és a műtrágya-felhasználás a 2009-es szintet 45 %-kal lépi majd túl.

Nem lesz elegendő a termőföld

A tanulmány rámutat, hogy a legújabb kutatások szerint, ha a mezőgazdasági terméshozamok növekedésének tendenciája nem változik, akkor az nem lesz elegendő a 2050-re tervezett globális élelmiszerkereslet kielégítésére, és így a mezőgazdasági területek további terjeszkedése szükséges. Ez azonban magával hozza a biológiai sokszínűség további csökkenését, és a mezőgazdaság jelentős mértékben járul hozzá a klímaváltozáshoz valamint a környezetszennyezéshez, éppen emiatt további terjeszkedése nem kívánatos. Az általában javasolt alternatívának – vagyis a fokozott erőforrás-felhasználással elért hozamnövelésnek – is vannak negatív hatásai.

Éppen ezért rendkívül fontos, hogy megtaláljuk annak a módját, hogy úgy érjük el a globális élelmezésbiztonságot, hogy ne kelljen növelni a termőföldek és a legelők területeit, így nem növekedne az üvegházhatású gázok kibocsátása sem.

„Néhány kutató potenciális lehetőségként veti fel a fenntartható hozamnövelést is, ami azt jelenti, hogy különféle módszerekkel összébb zárnánk a jelenlegi és a potenciálisan elérhető hozamok közötti rést.”- mondja a tanulmány szerzője. „A tanulmányban egy átlátható, adat-vezérelt modellt használtunk, ami azonban azt mutatja, hogy ha még szűkítenénk is a hozamréseket, ez sem lenne elegendő a várható kereslet kielégítésére, így ez a módszer is további mezőgazdasági terjeszkedést igényelne.”

A megoldás: a változatos, egészséges étrend

A kutatók azt állítják, hogy a jelenlegi élelmiszer-keresleti trendeket kellene megváltoztatni, csökkentve az élelmiszer hulladék mennyiségét és a kiegyensúlyozott étrendet ösztönözni. Rámutattak, hogy a fokozott erdőirtás (azt jósolják, hogy a világ trópusi erdeinek tizede fog eltűnni az elkövetkezendő 35 évben), a műtrágya-felhasználás és az állattenyésztés metán-kibocsátása hozzájárul az élelmiszertermelésből eredő üvegházhatású gázok 80 %-os növekedéséhez. Szerintük az üvegházhatású gázok okozta klímaváltozást akkor tudnánk enyhíteni, ha az élelmiszer hulladékot a felére csökkentenénk, és a fő környezetromboló élelmiszerek iránti keresletet globális szinten kiváltanánk változatos étrenddel.

A biofizika törvényeit nem kerülhetjük meg

„A biofizika alapvető törvényeit nem kerülhetjük meg” – mondja Bojana Bajzelj, a Cambridge-i Egyetem vezető kutatója, aki kollégáival írta az ismertetett tanulmányt. „Az állattenyésztés általános hatékonysága igen alacsony: a növényevésből az állatok közvetítésével húst előállítani csupán 3 %-os hatékonysággal lehet. Ahogy az emberek egyre több húst fogyasztanak, ennek a többlethúsnak a biztosítására egyre több művelhető földterületet vonnak be az állatok tartására szolgáló takarmánytermelésre. Minden szinten hatalmasak a veszteségek, az emberek egyre több húst esznek, a növényekből-étel konverzió egyre kevésbé hatékony. A mezőgazdaságban alkalmazott gyakorlatok nem feltétlenül kiálthatók ki hibásnak, ám az étkezés a mi választásunk.” – mondja Dr. Bajzelj.

A modell kimutatta, hogy ha a hozamok kiegyenlítettségére törekednénk, akkor az 40%-os növekedést okozna 2050-re az üvegházhatású gázokban. Ha ezt kombinálnánk az élelmiszerhulladékok csökkentésével, az 2%-os növekedést hozna 2050-re. Ha a modellhez hozzáadták az egészséges étrend globális szinten való alkalmazását is, akkor azt hozta ki, hogy a három módszert együttesen alkalmazva az üvegházhatású gázok szintje majdnem megfeleződne, vagyis a 2009-es szintnek a 48 %-ára csökkenne.

„A nyugati étkezésre egyre inkább az élelmiszerek túlfogyasztása a jellemző, beleértve az emisszió-intenzív hús- és tejtermékek fogyasztását. Megvizsgáltuk azt a forgatókönyvet, amelyben feltételeztük, hogy minden országban egy átlagosan kiegyensúlyozott étrendet vezetnének be, a cukrok, zsírok és hústermékek túlzott fogyasztása nélkül. Azt találtuk, hogy ez jelentősen csökkentette a környezeti terhelést. Az átlagosan kiegyensúlyozott étrendet úgy alakítottuk ki, hogy az a legtöbb ember számára tartható lenne: például tartalmazott kis mennyiségben vörös húst, 5 tojást hetente, valamint naponta egy adag baromfihúst is.” – mondta el Dr. Bajzelj.
http://receptneked.hu/

Zöldinfó

Lábadozik a Nagy-korallzátony

Létrehozva:

|

Szerző:

Lábadozik a létét veszélyeztető súlyos korallfehéredés után Ausztrália világörökségi listán szereplő Nagy-korallzátonya – számolt be róla szerdán az ABC News ausztrál hírportál.

A korallok rendkívül látványos szaporodása kedden, egy teliholdas éjszakán vette kezdetét, és két-három napig tart. A korallok a Queens állambeli partvidéken a “világ legnagyobb szexuális eseményeként” beharangozott korallívás során peték és spermiumok billiót bocsátották az óceánba vörös, sárga és narancssárga színekben, hogy szaporodjanak. A 348 ezer négyzetkilométer kiterjedésű korallzátony 1998 óta öt alkalommal esett át súlyos korallkifehéredésen, ami a korallok jelentős részét károsította. A queenslandi James Cook Egyetem korallkutató intézetének tudósai szerint a korallok legalább 80 százalékát 2016 óta legalább egyszer súlyosan érintette a kifehéredés, amelynek oka elsősorban a klímaváltozás és ezzel összefüggésben az óceánok felmelegedése. Legutóbb 2020-ban jelentettek nagy mértékű fehéredést a korallzátonyon.

Gareth Phillips tengerkutató, aki az ívás tanulmányozásával foglalkozik a korallzátony állapotának megfigyelésére irányuló projekt részeként, elmondta: az ívás erős bizonyítéka annak, hogy a korallzátony ökológiai funkciói sértetlenek, és működnek a több mint 18 hónapos helyreállítási fázis után. Mint hozzátette: régóta nem volt ilyen jó állapotban a Nagy-korallzátony. A legtöbb szirtképző korall szaporodása évente egyszer, egy telihold utáni pár éjszakán át történik: a korallok spermiumok és petesejtek milliárdjait lökik ki magukból, a megtermékenyített petesejtek, az embriók pedig megkapaszkodnak a zátonyon, és új telepeket képeznek.

Tovább olvasom

Zöldinfó

Kihalt a norvég farkas

Létrehozva:

|

Szerző:

Már az 1970-es években kihalt a norvég farkas, a ma Norvégiában és Svédországban található ragadozók valójában Finnországból származnak – állapította meg egy, a genetikai állományt vizsgáló kiterjedt kutatás.

Az emberek valószínűleg 1970 körül eltüntették Norvégia eredeti farkaspopulációját a vadonból – írja a PhysOrg.com tudományos-ismeretterjesztő portál. “Elkészítettük a világ legnagyobb, a farkasok genetikai állományát vizsgáló kutatását” – mondta Hans Stenoien, a Norvég Tudományos és Műszaki Egyetem (NTNU) Egyetemi Múzeumának igazgatója, a tanulmány vezető szerzője. Az eredmények szerint az eredeti norvég-svéd farkasok genetikai állománya már hiányzik a ma Norvégiában és Svédországban élő állatokból. Néhány Norvégián kívüli állatkertben él még pár eredeti norvég-svéd farkas, de azok már nem állnak szoros rokonságban a ma vadon élő itteni farkasokkal – emelte ki Stenoien. A farkasok mintegy 12 ezer éve érkeztek Norvégiába, amikor a jég elkezdett visszahúzódni. 1970 körül azonban eltűntek a norvég és valószínűleg a svéd tájakról is a vadászat és a mezőgazdaság térnyerése miatt. A következő évtizedben látszólag ismét megerősödött a populáció és ma már több mint 400 farkas él a két ország határvidékén. Ezek az állatok azonban nagy valószínűséggel a Finnországból érkezett egyedek leszármazottai.

A populáció kis mérete miatt a genetikai sokszínűség meglehetősen limitált, emiatt a genetikai problémák könnyebben öröklődnek, a nem kedvező géneket a természetes szelekció nem iktatja ki eredményesen. Mindezek miatt a farkasok sokkal sebezhetőbbek a különböző betegségekkel és örökletes kórokkal szemben – mondta Stenoien. A szakemberek összesen mintegy 1300 genetikai minta alapján vonták le következtetéseiket. A farkasok teljes genetikai anyagát hasonlították össze, nem csak egyes részeit. Az adatok a farkasok és kutyák globális genetikai összetételét mutatják be. A kutyák és a farkasok közeli rokonságban állnak egymással, keveredhetnek és közös utódokat nemzhetnek. A tudósok ezért 56 különböző kutyafajta genetikai mintáját is elemezték és arra jutottak, hogy alig van nyoma a kutyáknak Norvégia és Svédország farkaspopulációjában.

Tovább olvasom

Zöldinfó

Az ammóniakibocsátás csökkentése érdekében vécéhasználatra szoktatják a szarvasmarhákat

Létrehozva:

|

Szerző:

Új-zélandi és német kutatók vécéhasználatra szoktattak szarvasmarhákat, elősegítendő az ammónia, egy közvetetten üvegházhatású gáz kibocsátásának a csökkentését.

A Current Biology című tudományos folyóiratban közzétett tanulmányukban a német Mezőgazdasági Állatbiológiai Kutatóintézet (FNB) és az Aucklandi Egyetem kutatói bemutatták, miként vettek rá szarvasmarhákat a latrinahasználatra, ami lehetővé teszi ürülékük összegyűjtését és kezelését, ezáltal az ól tisztán tartását, valamint a légszennyezés csökkentését és állatbarát gazdaságok létrehozását – olvasható a Phys.Org tudományos-ismeretterjesztő hírportálon. “Általában azt feltételezik, hogy a szarvasmarha nem képes ürüléke, vizelete kontrollálására. Ám elég okosak és sok mindent megtanulhatnak” – mondta Jan Langbein, az FNB kutatója, a tanulmány társszerzője. A kísérletben az állatok betanítását a kutatók fordítva kezdték, először jutalmazták a borjakat, ha a lekerített latrinába vizeltek, majd nem engedték, hogy az állatok megközelítsék a latrinát, amikor vizelniük kellett. Hogy az állatokat latrinahasználatra ösztönözzék, a kutatók el akarták érni, hogy a borjak a latrinán kívüli vizelést valami kellemetlen tapasztalattal kapcsolják össze. “Ha a latrinán kívül vizeltek, büntetésként először fülhallgatón keresztül borzalmas hangot játszottunk nekik. Azt gondoltuk, hogy ez nem túlságosan, de büntetni fogja őket, ám nem hatott. Ha lelocsoltuk őket vízzel, annak enyhén elrettentő hatása volt” – magyarázta a német kutató.

Hetek alatt a kutatócsoportnak sikerült a 11 borjúból hatot rászoktatnia a latrinahasználatra. A szakemberek szerint a borjak olyan szinten teljesítettek, mint a kisgyerekek, amikor bilire szoktatják őket. Langbein szerint további tréningezéssel a sikerességi arány növelhető. “Tíz, tizenöt, húsz év szarvasmarhakutatás után tudjuk, hogy az állatoknak személyiségük van, és a különböző dolgokat különféleképpen kezelik” – mondta. A kutatók a jövőben eredményeiket ki akarják próbálni valódi szarvasmarha-tenyészetekben és nemcsak az ólban, hanem a szabadban is. Langbein reméli, hogy néhány év múlva valamennyi szarvasmarha használni fogja az illemhelyet. Az állat ürülékében lévő ammónia nem közvetlenül befolyásolja a klímaváltozást, hanem amikor a talajba jut, a mikrobák kéjgázzá alakítják át, amely a harmadik legfontosabb üvegházhatású gáz a metán és a szén-dioxid után. A mezőgazdaság az ammóniakibocsátás legnagyobb forrása, az állattenyésztés adja ennek több mint a felét. Ha képesek vagyunk összegyűjteni a vizelet 10-20 százalékát, azzal már jelentősen csökkenteni tudjuk a gázkibocsátást – hangoztatta Douglas Elliffe, az Aucklandi Egyetem kutatója.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák