Zöldinfó
Támadják a tudósok a Wall Street Journalt
Továbbra is az olajlobbit támogatja és a megújuló energiahordozókat támadja a Wall Street Journal. Egy új alkalmazás azonban lehetővé teszi, hogy a tudósok gyorsan beszóljanak a helytelen állításokat publikáló sajtóorgánumoknak.
A szakemberek élnek is a lehetőséggel. A Massachusetts Institute of Technology-n (MIT) egy ösztöndíjas, Yale-en végzett szakember fejlesztett ki alkalmazást, mely a Climate Feedback nevet kapta. Ezt az applikációt a Wall Street Journal klímaváltozást tagadó glosszáinak megcáfolására is használták már. Az innovációt a Hypthes.is nevű non-profit szervezet finanszírozta.
Steven E. Koonin “Climate Science Is Not Settled” (A klímatudomány nem eldöntött) című cikkét – mely azt állítja, hogy a “természetes variabilitás” számlájára írható a globális felmelegedés – például hat tudós kritizálta a Climate Feedback segítségével, derült ki a Salon.com szúrópróbaszerű vizsgálódásából.
A tudósok értékelik is a világhálóra kitett cikkeket egy 0-tól 5-ig terjedő skálán. Az alkalmazás mögött álló szoftverfejlesztő egyelőre nem mondott véleményt arról, vajon a jobboldali vagy a baloldali sajtó követ-e el több tévedést Amerikában a klímatudományról szóló cikkekben.
Fosszilis bértollnokok
A Wall Street Journal újabban olyan glosszák (úgynevezett opinion editorial-anyagok) jelentek meg, melyek ellenezték a szélenergia adókedvezményekkel történő támogatását az USA-ban, pontosabban annak folytatását. (Ennek köszönhetően 2013-től 12 000 megawattnyi szélenergia-kapacitást helyeztek üzembe. A lejáró támogatási forma meghosszabbítása a kongresszus feladata lenne.)
A Salon.com rámutatott, hogy e cikkek szerzőinek több esetben anyagi érdekeit fűződtek az olajlobbi nézeteinek hangoztatásához. A milliárdos Koch-testvérek vállalatbirodalmának körébe tartozik Tim Phillips, az Americans for Prosperity nevű szervezet vezetője, melyet Kochék támogatnak. Az American Energy Alliance (AEA) elnöke, Tom Pyle számos helyi lapban – mint a Boston Herald és a Detroit News – jelentetett meg hasonlóan szélenergia-ellenes véleményt. Az AEA-ről tudni kell, hogy az International Energy Research (IER) aktivista szervezete. Utóbbi több százezer dollárnyi támogatásban részesült az ExxonMobiltól. Tim Philips – a másik cikkben – persze az IER kutatási anyagaiból származó adatokat idéz.
Mindkét szerző azzal érvel, hogy a szélenergiának egyenlő, fair versenyhelyzetben kell helytállnia. De nem említik, hogy ez nem biztosított: a fosszilis szektor 21 milliárd dollárnyi támogatásban részesül, mutatott rá a Salon.com.
A New York Times egyébként nemrég cikket közölt arról, hogy a megújulók árai versenyképesek: a szél- és napenergia az USA egyes régióiban olcsóbb megoldás, mint a földgáz és a széntüzeléses erőművek áramtermelése.
forrás: piacesprofit.hu
Zöldinfó
Új európai műhold indult útnak a Föld és a klíma megfigyelésére
Sikeresen felbocsátották a Copernicus Sentinel-3C műholdat.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Sikeresen felbocsátották kedden az EU Copernicus programjának Sentinel-3C műholdját, amely a 2030-as évekbe nyúlóan biztosítja majd az óceánok, a szárazföld, a jégtakaró és a légkör megfigyelését – közölte az Európai Meteorológiai Műholdak Hasznosításának Szervezete (EUMETSAT) a honlapján. A Sentinel-3 műholdsorozat harmadik tagja kedden közép-európai idő szerint 3 óra 21 perckor indult el Francia Guyanából, a kourou-i űrkikötőből egy Vega-C hordozórakétával – írja az alternativenergia.hu. A repülésirányítók röviddel ezután fogták a jelét, megerősítve, hogy levált a hordozórakétáról, és kinyitotta az áramellátását biztosító napelempaneleket. Az elkövetkező hónapokban a műholdat a Sentinel-3A és 3B mellé manőverezik, és az üzembe helyezés befejezése után átveszi a Sentinel-3A szerepét.
“A Sentinel-3 a Copernicus-család egyik legsokoldalúbb küldetése: adatai alapul szolgálnak a napi óceáni előrejelzésekhez, segítenek az erdőtüzek észlelésében, valamint nyomon követik a vízminőséget és azokat a hosszú távú változásokat, amelyekre az éghajlattudomány támaszkodik” – idézik az EUMETSAT honlapján Phil Evanst, a szervezet főigazgatóját. A Sentinel-3 sorozat tagjai immár egy évtizede figyelik bolygónk óceánjait, szárazföldjeit, jégtakaróját és légkörét. Adataik mára – több egyéb alkalmazás mellett – a klímakutatás fontos segítőjévé váltak. A Sentinel-3A 2016-ban, társa, a Sentinel-3B pedig 2018-ban állt pályára – olvasható az Űrvilág űrkutatási hírportálon.
Mint írják, ezek az űreszközök egyaránt mérik az óceánok és a szárazföld felszíni hőmérsékletét, a tengerszintet, a tengeri jég kiterjedését és vastagságát, a tavak és folyók vízszintjét, az óceánok színét, valamint a növényzet és a földfelszín változásait. Nagy látómezejű műszereik révén kiterjedt területeket képesek egyszerre felmérni, így párban repülve napi rendszerességgel biztosítják a teljes földfelszín lefedettségét. A Sentinel-3 nemcsak a lassú, évtizedes változásokat, hanem a szélsőséges eseményeket is figyeli. A felszínhőmérséklet mérései látványosan megmutatják például a hőhullámok kiterjedését és intenzitását.
A műholdak a növényzet állapotáról is információt szolgáltatnak, így követhető az aszályok hatása, az erdőborítás változása és a földhasználat átalakulása. Különösen fontos alkalmazási terület az erdőtüzek megfigyelése: a műholdak jól használhatók az aktív tüzek felismerésére és a leégett területek azonosítására. Emellett kevésbé közismert, hogy a Sentinel-3 a légköri üvegházhatású gázok vizsgálatában is szerepet kapott. A Sentinel-3 egyik váratlanul sikeres alkalmazási területe a szárazföldi vizek vizsgálata lett. Radaros magasságmérőjével folyók és tavak vízszintje is meghatározható, így az adatok az árvizek és aszályok követésében, illetve a globális vízkörforgás kutatásában is hasznosíthatók.
A sokféle párhuzamos mérés különösen értékessé teszi a Sentinel-3 adatait a klímaváltozás kutatásában. A mérések bekerülnek azokba a hosszú távú adatsorokba is, amelyekre többek között az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change, IPCC) értékelő jelentései támaszkodnak. A Sentinel-3C egy másik európai földmegfigyelő műholddal osztozott a rakétán: az Európai Űrügynökség (ESA) FLEX (Fluorescence Explorer) küldetése a növények fotoszintézise során kibocsátott rendkívül gyenge fluoreszcens sugárzást fogja mérni, ezzel globális képet adva az élő növényzetről és annak egészségi állapotáról.
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaMegszűnik az elektronikai hulladék leadása az önkormányzati gyűjtéseken
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA rezsicsökkentés eltörlését és célzott kompenzációt sürget a Levegő Munkacsoport
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaFurcsa szagú, barna anyag jelent meg a Dunában
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaKétszer annyi szociális tűzifa jöhet, de mi lesz a védett erdőkkel?
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaNyílt pályázatot hirdettek a 10 hazai nemzeti park igazgatói posztjára

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés