Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Hogy kerül egy japán techcég a zöldségpiacra?

Létrehozva:

|

Ahogy mi is megírtuk, a Toshiba gondolt egy meglepőt, és egy régi gyárban salátatermelésbe fogott. De nem ők az egyetlen, sőt még csak nem is az első olyan japán cég, amelyet évtizedek óta a tévékről és kütyükről ismerünk, erre most beszáll a kertészkedésbe. Túlnépesedés, termőföldhiány és gazdasági útkeresés, avagy mi történik a Távol-Keleten?

Korábban többször is írtunk már arról, hogy az élelmezési rendszerünk a jelenlegi formájában egyre inkább fenntarthatatlan. Foglalkoztunk az állattenyésztéssel kapcsolatos problémákkal, és külön megnéztük, miért tartják a rovarevést egy lehetséges megoldásnak. Ugyanakkor nem csak a húsiparral van gond, a mezőgazdaságnak is új kihívásokkal kell szembenéznie.

Az egyik alapprobléma, hogy a Föld népessége rohamtempóban növekszik, az előrejelzések szerint 2050-re már nagyjából 9,5 milliárdan leszünk. Nem csoda, hogy a FAO szerint ekkorra 70 százalékkal több élelem előállítására lesz szükség, mint 2009-ben, miközben csökken a megművelhető földterület és az ivóvízkészlet is. Ráadásul a meredeken növekvő népesség egyre nagyobb arányban költözik a városokba: az urbanizáció 50-ről 80 százalékra fog emelkedni 2050-re. Ezzel az a probléma, hogy az emberek nagy része egyre távolabb kerül azoktól a területektől, ahol van elég hely a hagyományos földművelésre. Vagyis egyre kisebb földterület lát el egyre nagyobb tömeget, amelyhez egyre többet kell utaztatni az ételt a nagyvárosokba.

Fel a fejjel
Egy lehetséges megoldás a függőleges gazdálkodás (angolul vertical farming), amelynek a lényege, hogy a fogyasztásra szánt növényeket óriási, felfelé terjeszkedő üvegház-felhőkarcolókban termesztik. Bár már a babilóniaiak is próbálkoztak valami hasonlóval a függőkertjeikben, a modern vertikális földművelés még viszonylag új trend. A fogalmat Dickson Despommier, a Columbia Egyetem professzora alkotta meg a hallgatóival 1999-ben. Azóta világszerte egyre jobban terjed.

Advertisement

A módszer legnagyobb előnyei, hogy nem kell a zöldségeket és gyümölcsöket messziről a városokba szállítani, hiszen a függőleges gazdálkodás helygazdaságossága miatt a fogyasztás közvetlen közelében is termeszthetők. Ezenkívül nemcsak termőföldre nincs szükség, de az elhasznált vízmennyiségen is rengeteget lehet spórolni a hidroponikus termesztéssel és hasonló módszerekkel, és a növények az időjárási viszontagságoknak, a szezonalitásnak és a kártevőknek sincsenek kitéve.

A vertikális kertek fő kritikusai szerint a módszer túl drága és energiapazarló, a pártolói szerint ezek csak időleges problémák, ráadásul már most is jóval kevesebb vizet vagy műtrágyát igényel, a vegyszerekről nem is beszélve. Hogy kinek lesz igaza, az az eljárások fejlődésével és a fenti problémák súlyosbodásával fog majd csak kiderülni.

Advertisement

Viszont az a kérdés már most is joggal merülhet fel, hogy hogyan jönnek a képbe mindehhez olyan nagy múltú techcégek, mint a Fujitsu, a Toshiba vagy a Panasonic – főleg, hogy számos kifejezetten ezzel foglalkozó cég is létezik. Csábító gondolat, hogy az alma sikerén felbuzdulva próbálkoznak a salátával, de itt nem egy logóról, hanem kézzel fogható, szájjal ehető – és állítólag finom – zöldségek termesztéséről van szó.

A teljes cikk itt olvasható.

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

A környezeti nevelés már óvodás korban elkezdődik

Az immár két évtizedes Zöld Óvoda kezdeményezés új szemléletet, a fenntarthatóságra nevelés gyakorlati megvalósítását hozta el az óvodai oktatásban.

Létrehozva:

|

Szerző:

Még nem késő pályázni a 2,5 millió forintos állami energiatároló támogatásra! Kattintson ide! (x)

Raisz Anikó emlékeztetett arra, hogy az oktatásügyért és a környezetvédelemért felelős tárcák együttműködése nyomán immár két évtizede jött létre a Zöld Óvoda minősítő cím, amit 2026-ban már 1332 intézmény visel – írja az alternativenergia.hu. Ez már nem csupán szakmai elismerést jelent, hanem iránytűként szolgál más intézmények számára, közösséget teremt és küldetést fogalmaz meg – tette hozzá. Felidézte, hogy a klímaváltozás a fokozódó szennyezések és a biodiverzitás csökkenése mind olyan tényezők, amelyek megoldása hosszú távú cselekvést kíván. Ezekre nem elegendő pusztán technológiai vagy szabályozási válaszokat adni, a valódi változás a szemléletformálással kezdődik, elsősorban a legfiatalabb generáció nevelésével. A cél, hogy a fiatalok valóban megértsék a természethez fűződő kapcsolatukat és felelős cselekvőként óvják a természetet. A zöld óvodák pedig az elsők között teszik meg ennek érdekében az első lépéseket. A kicsik ugyanis közvetlen tapasztalatokat szerezhetnek az intézményekben a természeti környezetről – emelte ki.

Az óvodai programok mindennapos gyakorlattá teszik a felelős gondolkodást, a tudatos víz- és energiatakarékosságot, valamint a hulladék csökkentését, és megteremtik annak lehetőségét, hogy a gyermekek aktívan részt vegyenek a környezet megóvásában – fűzte hozzá. Közlése szerint a minősítő címet elnyert intézmények száma évről évre gyarapodik, miközben 2006-ban 109 óvoda nyerte el a címet az elmúlt évben már 296 kapta meg a minősítést, és ma már minden negyedik magyar kisgyermek zöld óvodába jár.
A pályázati rendszer az Európai Unióban egyedülálló magyar sajátosság. Arról is beszámolt, hogy a tárca általános és középiskolában is támogatja egyéb kezdeményezésekkel a környezeti nevelést, a többi között a Kölcsönkapott levegő és a Mindennapi levegő programokkal. A kis vízfolyások megóvása érdekében évről évre fotópályázatot hirdetnek gyermekek számára, az országos iskolakert-fejlesztési program keretében pedig 431 óvoda- és iskolakert létesítéséhez biztosítottak eddig támogatást.

Továbbá a minden év áprilisában megrendezett Fenntarthatósági témahéten az elmúlt évben rekordszámú, 1965 iskola vett részt – ismertette az államtitkár. Keszthelyi Nikoletta, az Energiaügyi Minisztérium környezetvédelemért felelős helyettes államtitkára kiemelte, nagyon fontos, hogy már a legkisebbek szemléletét is formálják annak érdekében, hogy élhetőbb jövőnk legyen, ráadásul a gyerekeken keresztül a szülőkhöz, nagyszülőkhöz is el tudnak jutni. Közölte azt is, hogy a címet idén elnyert mintegy 300 intézmény közül 126 óvoda először, 43 másodszor, 53 harmadszor pályázott sikeresen, 23-an Címmegtartó Zöld Óvoda, 51-en pedig Örökös Zöld Óvoda címet vehetnek át.

Advertisement

Sipos Imre, a Belügyminisztérium köznevelésért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, miért jó, ha egy intézmény Zöld Óvoda. Azt mondta, a leginkább a gyerekeknek jó, ha olyan intézménybe járhatnak, amelyben erre a területre is kiemelten figyelnek, továbbá jó a pedagógusoknak, a szülőknek, valamint a fenntartónak is, mivel a cím elnyerése által gazdagodik az óvoda és a település is. A programban való részvétel erősíti a szakmai kapcsolatokat, lehetőséget ad a szakmai fejlődésre, az intézményben zajló belső szakmai munkának egyfajta külső tükröt tart, valamint támogatja az ökoiskolák működését is – sorolta a helyettes államtitkár.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák