Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Esővel húzzák le a WC-t

Létrehozva:

|

A Szegedi Tudományegyetem 360 pályázó közül a 19. lett a zöld egyetemek világranglistáján. Magyarországon az elsők, Európában a 11-ek. Hitelesen hirdetik a fenntarthatóság eszméjét a hallgatóknak.

Néhány év alatt megszilárdultak azok a kritériumok, amelyek alapján az Indonéziai Egyetem minden évben meghirdeti a zöld egyetemek világranglistáját. Évről évre több (2014-ben már 360) egyetem pályázik, és egyre erősebb a verseny – főleg a lista elején. A Szegedi

Tudományegyetem öt éve indul ebben a megméretésben, és évről évre javította helyzetét. Az egyetem vezetői sajtótájékoztatón ismertették, mennyi és milyen munka áll a kiváló helyezés mögött. Legfőképpen a szemlélet, hogy ők maguk nagyon komolyan veszik a fenntarthatóság eszméjét. Ez beépül a munkatársak szemléletébe, szakmai kurzusokon és példamutatással továbbadják a hallgatóknak is. A Klebelsberg Könyvtárnak is helyet adó, talán legfontosabb szegedi egyetemi épület, ahová a legtöbb hallgató jár, a Tanulmányi és Informatikai Központ (TIK) maga is a legkorszerűbb módon épült, és élen jár a legújabb megoldások gyakorlati alkalmazásában.

Nem kell nagyon bonyolult dolgokra gondolni. Az egyetemen nemrég fejeződött be egy termálenergiát felhasználó program megvalósítása. Csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását. Szelektíven gyűjtik a hulladékot. Már a rektori hivatal műemlék jellegű épületében is működik elkülönített, úgynevezett szürkevíz-rendszer, a kézmosóvíz és az esővíz jelenik meg a pincében működő egyetemi klub WC-öblítőiben, mert arra a célra pazarlás ivóvizet használni.

Advertisement

A mérnöki karon hőkutas rendszert építettek be. A közeljövő egyik érdekes beruházása, hogy a városi szennyvízhálózatból hőcserélőkkel kinyert hő fogja fűteni a tanulmányi és információs központot. Az SZTE a újabb napelemrendszereket épít be – összteljesítményük hamarosan eléri az egy megawattot. Az egyetemi óvodának már ma sincs villanyszámlája, mert energiaigénye kielégíthető a tetején lévő napelemekből. Nemcsak korszerű infrastruktúrával, hanem célzott munkaszervezéssel is lehet energiát megtakarítani. A legjobb energia a fel nem használt energia. Állandósult az egy időben tartott téli és nyári szünet, szinte teljesen bezárt épületekkel. A 400 ezer négyzetméternyi összterületet így a szénszünetnek nevezett téli szünetben nem fűtik, nyáron hasonló ideig nem hűtik – ezzel 200 millió forint energiaköltséget spórol meg az egyetem.

A TIK biciklibarát munkahely – nemcsak az épületben spórolnak az energiával, hanem a városi közlekedésben is. Ezzel együtt mindez nem jóindulatú amatőrség, hanem pontosan tervezett, összefüggő rendszerek eredménye.

Advertisement

forrás: nol.hu

 

Advertisement
Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák