Zöldinfó
A gyaloglás az új divat Bécsben
Egy friss tanulmány szerint a bécsiek gyakran és szívesen mennek gyalog, főleg, ha szép környezetben vezet az útjuk. A sétálók legnagyobb ellensége ugyanakkor a motorizált közlekedés, a túl rövid zöld jelzés a gyalogátkelőknél és a túl hosszú várakozási idő a lámpánál.
Mivel 2015 a gyaloglás éve Bécsben, a Mobilitási Ügynökség tanulmányt készíttetett a gyalogos közlekedésről, amelynek eredményeit a napokban hozták nyilvánosságra. A felmérés szerint az osztrák főváros lakói gyakran (80%) és szívesen (59%) kelnek útra gyalogosan, a megkérdezettek 60 százaléka pedig nem azért mond le az autóról vagy a buszról, mert muszáj, hanem mert szívesen sétál egyet. A környezetvédelmi szempontok (58%) és a testmozgás (70%) mellett a válaszadók legtöbbje (76%) a szép környezet miatt választja ezt a helyváltoztatási formát.
A tanulmányból az is kiderült, hogy a megkérdezettek 18 százaléka szívesen gyalogol ugyan, mégis ritkán tesz így. Legtöbbjüket (46%) a motorizált közlekedés tartja vissza a sétálástól, de sokan említették kedvszegőként a túl rövid zöld jelzést a gyalogos átkelőhelyeknél, a túl hosszú várakozási időt a lámpáknál, a kutyaürüléket, a túl keskeny járdákat és a túl kevés helyet is. Noha az egymilliónál több lakossal rendelkező városok körében a maga 26 százalékával Bécs nemzetközi viszonylatban is az élvonalban van – csak New York, London és Hamburg előzi meg – , Maria Vassilakou közlekedési tanácsnok hosszú távon mégis 30 százalékra szeretné emelni a gyalogosan megtett utak arányát az osztrák fővárosban.
Éppen ezért 2018-ig két további sétálóutcával szeretnének a bécsi gyalogosok kedvében járni. Az egyik a Hauptbahnhoftól vezetne a városközponton át egészen a Wirtschaftsuniversität kampuszáig, a másik pedig a Währinger Straßén át a hatodik, hetedik és nyolcadik kerületbe. Kényelmes ülőalkalmatosságokkal, ivókutakkal és látványos épületekkel ösztönöznék az embereket a sétára. 2025-ig pedig további öt sétálóutcával bővítenék a kínálatot.
Zöldinfó
Fontos mérföldkőhöz érkezett a tiszabői ivóvízprojekt
Javul az ivóvíz minősége Tiszabőn, ahol a kedden induló projekt mintegy kétezer-háromszáz ember számára biztosít majd egészséges ivóvizet.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A projekt során új korszerű vízkezelő technológiát telepítenek, 520 méter elavult vezetékszakaszt cserélnek, felújítanak 8 tolózáraknát, valamint 16 kilométer vezetékhálózat-szakaszt tisztítanak és fertőtlenítenek a szakemberek – sorolta. Emellett 14 napelemet telepítenek – tudatta az alternativenergia.hu. A fejlesztés eredményeként a mangántartalom várhatóan 81 százalékkal csökken, az energiafelhasználás pedig 11 százalékkal mérséklődik – számolt be. A helyettes államtitkár elmondta: az Ivóvízminőség javítása Tiszabőn elnevezésű projekt a Svájci-Magyar Együttműködési Program második időszakának egy kiemelten fontos fejlesztése. A projekt egy olyan partnerség újabb mérföldköve, amely Svájc és Magyarország között immár hosszú évek óta stabil, szakmailag kiváló és a közösségek számára kézzelfogható eredményeket hoz – tette hozzá.
A kormány célja olyan víziközmű-rendszerek működtetése, amelyek biztonságosak és fenntarthatóak, energiahatékonyak, ahol a hálózati vízveszteség minimális és minden közösség számára ugyanolyan minőségű szolgáltatást biztosítanak, mint bárhol az országban – közölte. A most induló projekt szerves része annak az országos ivóvízminőség-javító programnak amelyet az Energiaügyi Minisztérium és a víziközmű szolgáltatók közösen valósítanak meg – tette hozzá.
Szólt arról, hogy a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. nemcsak a térség egyik legnagyobb munkáltatója, hanem ma már az ország egyik meghatározó víziközmű szolgáltatója, több mint 780 ezer felhasználóval és 53 millió köbméter kitermelt ivóvízzel évente. A vállalat 115 éves szakmai örökségre épít. Ez a beruházás is bizonyítja, hogy a TRV Zrt. a vezetők és az ott dolgozó mintegy 1900 munkavállaló munkájának köszönhetően elkötelezett egy korszerű és fenntartható vízellátás megvalósítása mellett – fűzte hozzá.
Tiszabőn a vízminőség javítása nem csupán környezetvédelmi kérdés, hanem életminőségi, egészségügyi és társadalmi ügy is egyben. “A jó minőségű ivóvíz mindannyiunk alapvető joga” – fogalmazott. Winkler Tamás, a TRV Zrt. vezérigazgatója elmondta: a társaság 5 megyében, 259 településen, mintegy 780 ezer embernek biztosítja az egészséges ivóvizet. Ez a projekt Tiszabő és a térség lakói számára hosszú távon fogja biztosítani az egészséges ivóvizet és a környezettudatos üzemeltetést.
Alexander Renggli, a Svájci Államszövetség magyarországi nagykövete többek között arról beszélt, hogy a Svájci Alap tevőlegesen hozzájárul a partnerországok, köztük Magyarország fenntartható fejlődéséhez. F. Kovács Sándor fideszes országgyűlési képviselő elmondta: Tiszabő hátrányos helyzetű település nagyon sok gyermekkel, fiatallal és elmaradt infrastruktúrával. Erre a beruházásra – és még továbbiakra is – nagy szüksége van a településen élőknek.
-
Zöld Közlekedés3 nap telt el a létrehozás ótaElektromos autós áttörés: a Leapmotor a miniautóktól a C-SUV kategóriáig hódít
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás ótaVízvisszatartással és modern technológiával mentik a dél-alföldi szikes tavakat
-
Otthon1 hét telt el a létrehozás ótaEsküvői álmok okosan – így tervezzetek a nagy napra pénzügyileg is
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaÚjrahasznosítás felsőfokon: milliárdos támogatással erősítik a körforgásos átállást

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés