Zöldinfó
Túl sok cucc? Adja tovább!
A Humusz Szövetség 2014 júliusában indította el a tárgyi adományokkal foglalkozó hálózatát kilenc civil szervezettel karöltve, amely idén márciusban öt további szervezettel bővült. A fejlesztés központi eleme a www.tulsokcucc.hu oldal, ahol felajánlók és fogadók találhatnak egymásra.
Az alsóbb társadalmi rétegek leszakadása, a szegénység fokozódása feladattá teszi a magánszemélyek és vállalatok számára a hazánkban egyébként gyerek cipőben járó tárgyi adományozásban való közreműködést. A tárgyi adományozás egyszerre képes a szociálisan rászoruló rétegek megsegítésére, és újrahasználati módszerként a hulladék megelőzéséhez is hozzájárul, vagyis környezetvédelmi szempontból is kívánatos. Ehhez képest a tárgyi adományozás az egyik legkevésbé elterjedt formája az jótékonyságnak. A lakosság mindössze 15%*-a él az adományozás e formájával, a pénzadomány a vállalatoknál is megőrzi a következő években a közel 75%-osnak prognosztizált vezető szerepét a természetbeni juttatásokkal szemben**. Mindeközben az Eurostat tavalyi, hulladékgazdálkodással és erőforrás-hatékonysággal kapcsolatos lakossági attitűdöt vizsgáló kutatása szerint a magyar válaszadók 56% állítja, hogy él a tárgyi adományozással, mint újrahasználati formával annak érdekében, hogy takarékosabban bánjon a természeti erőforrásokkal. A kutatást semmi esetre sem megkérdőjelezve hívjuk fel a figyelmet arra, hogy ugyanitt arra a kérdésre, hogy ki gyűjt szelektíven különféle hulladékfajtákat, a lakosság 50-70% válaszolt igennel, a valóságban azonban a lakosságtól újrahasznosításra begyűjtött hulladék aránya mindössze kb. 5-8%-a a kibocsátott települési hulladéknak. Vélhetően ezek olyan kérdések, amelyekre tudjuk a „helyes” választ, azonban a valóságban nem mindig teszünk is így, mindenesetre a megfelelő attitűd már létezik.
Tapasztalható, hogy a tárgyi adományozás sematizálódott. Az elmúlt években kialakultak olyan visszatérő adományozási akciók, illetve olyan begyűjtő hálózatok, amelyek egy-egy termékkörre, alkalomra specializálódtak – többnyire ruhák, számítástechnikai felszerelések, bútorok, tartós élelmiszerek, esetleg tisztítószerek kerülnek szóba ilyenkor. A tárgyi adományozás szinte kizárólag a karácsonyi időszakhoz kötődik, év közben töredéke a programok száma.
A Humusz Szövetség által tavaly elindított „Túl sok cucc?” országos tárgyiadomány-koordinátori hálózata azóta is a felajánlók és az adományfogadók rendelkezésére áll, illetve a nagy volumenben gyűjtött tipikus termékkörökön túl középpontba állítja az egyedi igényeket. Az elmúlt évben a Humusz Szövetség kilenc tagszervezetével indult el a tárgyiadomány-koordinátori hálózat, amely szervezetek vállalják, hogy felmérik a helyi szociális szervezetek egyedi tárgyi igényeit. Idén márciusban további öt taggal bővült a koordinátor szervezetek száma: Nagykovácsi Természetvédelmi Egyesület (Nagykovácsi), Körösök Völgye Natúrpark Egyesület (Békéscsaba), Zöld Akció Egyesület (Miskolc), Zöld Kör Egyesület (Hajdúböszörmény), Zöldövezet Társulás Egyesület (Budapest).
A program keretében indult el a www.tulsokcucc.hu tárgyi-adományportál, ahol az adományozók feltölthetik egyedi felajánlásaikat, az adományfogadók pedig egyedi igényeiket. A www.tulsokcucc.hu portálon eddig már 125 civil szervezet regisztrált adományfogadóként. A hálózat bővítésére és a téma fontosságára 2015. március 30. és április 1. között az újrahasználatot népszerűsítő helyi eseményekkel hívják fel a figyelmet:
2015. március 30.
13.00-17.00
Hajdúböszörmény, Bocskai tér
Zöld Kör Egyesület
2015. március 30.
16.00-19.00
Nagykovácsi Inkubátorház, Kossuth L. utca 78.
Nagykovácsi Természetvédelmi Egyesület
2015. március 30.
14.00-17.00
Vadgesztenye Óvoda és Bölcsőde, 1045 Budapest, Ősz u. 145.
Zöldövezet Társulás Egyesület
2015. március 30-31.- április 1.
10.00-16.00
Békéscsaba Körösök Völgye Látogatóközpont (Széchenyi liget)
Körösök Völgye Natúrpark Egyesület
2015. április 1.
10.00-14.00
Miskolc, Kossuth utca 35.
Zöld Akció Egyesület
Zöldinfó
Riasztó eredmény: szinte teljesen eltűnt a hiúz Magyarországról
A hazánkkal szomszédos Szlovák-karszt Nemzeti Parkban is már csak két kifejlett hiúz él.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az Európa legnagyobb vadon élő macskaféléjének egykor természetes élőhelyéül szolgáló szlovák–magyar határvidéken mára drámai mértékben csökkent az eurázsiai hiúz állománya, és a faj gyakorlatilag eltűnőben van Magyarországról – írja az alternativenergia.hu. A WWF Szlovákia, a WWF Magyarország és partnerszervezeteik 2023 és 2026 között figyelték meg a fajt a Szlovák-karszt Nemzeti Parkban – a faj egyik történelmi élőhelyén –, és mindössze két kifejlett hiúz jelenlétét sikerült igazolni, míg a hazai oldalon Aggtelek és a Bükk térségében nem találták nyomát, csak a Börzsönyben bukkan fel időről időre egy idős példány. Június 11-én, a hiúzok világnapján a WWF arra hívja fel a figyelmet, hogy a monitoringeredmények szerint az eurázsiai hiúz jövője a Kárpátokban a határokon átívelő együttműködésen múlik. A monitoringvizsgálat az Európai Unió társfinanszírozásával megvalósuló LECA projekt keretében zajlott, amelynek célja a nagyragadozók és a helyi közösségek együttélésének elősegítése a Kárpátok térségében. A projekt során a kutatók és a bevont érintettek modern megfigyelési módszerek kombinációját alkalmazták, beleértve a kameracsapdázást és a genetikai elemzést. Magyarországon a WWF Magyarország vadkameráinak üzemeltetését a terepen az Egererdő Zrt., az Istenmezejei Vadásztársaság és Szabó Ádám természetvédelmi szakember, az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársa végezték, a Bükk területén pedig a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság munkatársai folytatták a terepi megfigyeléseket.
„A jelenlegi adatok azt mutatják, hogy a Szlovák-karszt térségének hiúzállománya a túlélés határára sodródott – figyelmeztet Branislav Tám, a WWF Szlovákia nagyragadozó-kutatója. – Ha nem történnek célzott természetvédelmi intézkedések, valós veszélye van annak, hogy a faj teljesen eltűnik a szlovák–magyar határvidékről.” A magyar oldalon az utolsó hiúzészlelés a Börzsönyben 2025-ben történt, ahol a feltételezések szerint jelenleg is él egy matuzsálemi korú példány, ha azóta nem pusztult el. A Bükki Nemzeti Park területén a faj jelenlétét azonban 2019 óta nem sikerült igazolni, míg az Aggteleki Nemzeti Parkban 2017 óta nem mutatták ki, ami jól érzékelteti a hiúzállomány aggasztó visszaesését ebben a régióban.
„A LECA projekt keretében a mintaterület magyarországi oldalán 2023 és 2025 között több mint 100 vadkamerával elsősorban farkasokat, alkalmanként medvéket rögzítettünk, de semmilyen olyan nyomot – még közvetetett sem, például prédamaradványt, lábnyomot – nem találtunk, amely a hiúz jelenlétére utalt volna a Bükk–Aggtelek térségében. A Börzsönyben egy idős hím példány rendszeresen hagy maga után nyomokat és feltűnik a kamerafelvételeken, de rajta kívül jelenleg nincs megbízható információnk hiúzok magyarországi jelenlétéről. Mindezek alapján feltételezhető, hogy a faj gyakorlatilag eltűnt Magyarországról. A visszaesés okainak feltárásához, valamint a faj hosszú távú fennmaradásának és magyarországi visszatérésének biztosításához további vizsgálatokra és határon átnyúló együttműködésre van szükség” – mondta Sütő Dávid, a WWF Magyarország nagyragadozó-szakértője.
Az eurázsiai hiúz közép- és kelet-európai állományait elsősorban az orvvadászat és élőhelyeinek feldarabolódása veszélyezteti. Bár a faj védelem alatt áll, több országban válik illegális elejtés áldozatává. Szlovákiában és Ukrajnában a WWF és partnerei továbbra is dokumentálnak orvvadászathoz köthető eseteket, Bulgáriában pedig a múltbeli üldözés a szaporodó állomány eltűnéséhez vezetett. Az olyan infrastruktúra fejlesztések, amelyek nem veszik kellőképpen figyelembe az ökológiai kapcsolatok fenntartását, akadályozzák a hiúzok mozgását, elszigetelik a kis populációkat, csökkentik a genetikai kapcsolatokat, és megnehezítik a faj visszatérését korábbi élőhelyeire.
Az ökológiai szempontból kiemelten fontos közép- és kelet-európai térségben tapasztalható riasztó helyzet egyértelműen rámutat a nemzetközi együttműködés szükségességére. „A nagyragadozók nem ismerik az országhatárokat. Ha hatékonyan akarjuk megvédeni őket, együtt kell működnünk, és meg kell osztanunk tudásunkat a teljes Kárpát-régióban” – hangsúlyozta Martin Duľa, a brnói Mendel Egyetem munkatársa, a LECA projektkoordinátora.
A hiúzmonitoring eredményei
A hiúzállomány felmérése egy szélesebb körű, a Kárpátok nagyragadozóira fókuszáló monitoringprogram részeként zajlott, elsősorban két, határokon átnyúló mintaterületen: a Szlovák-karszt és az Északi középhegység, illetve a szlovák–lengyel–ukrán határ találkozásánál az Északkeleti-Kárpátokban. A hiúzállomány vizsgálatához a szakemberek vadkamerákat és genetikai vizsgálatot alkalmaztak. A hiúzok bundájának mintázata ugyanis az emberi ujjlenyomathoz hasonlóan minden állat esetében egyedi, ez pedig lehetővé teszi a megfelelő vizsgálati módszertan mellett, hogy az állatokat kameracsapdák segítségével egyedileg azonosítsuk. Ennek eredményeként a monitoring során az Északkeleti-Kárpátokban[1] 17, a Szlovák karszt és az Északi-középhegység mintaterületen[2] pedig mindössze 2 kifejlett egyedet tudtak azonosítani. Utóbbi mintaterületen ez csak a határtól északra, a szlovák oldalon sikerült. Az összegyűjtött adatok értékes információkat szolgáltatnak a hiúzok állományainak méretéről, az állatok mozgásáról, viselkedéséről és területhasználatáról.
A tévhitek veszélyeztetik a természetvédelmet
A hiúz rejtőzködő életmódja és kevésbé konfliktusos viselkedése ellenére gyakran válik tévhitek áldozatává. Tőlünk északabbra elsősorban haszonállatok elejtését róják fel a fajnak. Míg Európa-szerte az őzek és a gímszarvasok – a hiúz legfontosabb zsákmányállatai – évente több millió euró értékű kárt okoznak a mezőgazdaságban és az erdőgazdálkodásban, kutatások szerint a hiúzok juhállományokra gyakorolt hatása rendkívül csekély. A legtöbb országban a hiúzok által elejtett juhok aránya 0 és 0,03% között mozog, Norvégiában pedig 0,70%[3]. Az átlagos veszteség hiúzonként évente legfeljebb egy juh. De gyakran tekintik konkurenciának vadászat során is, amely szinten feszültséget, konfliktusokat szülhet a ragadozó jelenléte körül. A nagyragadozókkal kapcsolatos tévhiteknek a WWF Magyarország kétrészes cikksorozatot szentelt. A cikksorozat első részében azt vizsgálja, hogyan és miért terjedtek el a nagyragadozókat övező tévhitek, a második részben pedig végig veszi a leggyakoribb tévhiteket, és a legfrissebb tudományos kutatásokra támaszkodva igyekszik árnyalni a nagyragadozókról festett gyakran negatív képet.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaBeton alá kerülnek a legjobb termőtalajok
-
Zöld Közlekedés1 hét telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás ótaPapírszámla helyett digitális ügyintézés: ezt kéri az MVM az ügyfelektől
-
Zöld Közlekedés6 nap telt el a létrehozás ótaKínai elektromos autók hódítanak: már több mint 30 Geely talált gazdára

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés