Zöldinfó

Kész aranybánya az emberi ürülék

Létrehozva:

11 év telt el a létrehozás óta

2015-03-31

Szerző:

Hell

Az Egyesült Államok Földtani Intézetének kutatói szó szerint aranylázban égnek, igaz eléggé szokatlan helyen keresik az értékes fémek forrását: az emberi végtermékben.

A szennyvíziszap a szennyvíztisztítás legnagyobb mennyiségben keletkező hulladéka. Az Egyesült Államokban évente több mint hétmillió tonna szennyvíziszap keletkezik, amelynek felét elégetik esetleg hulladéklerakóba szállítják, másik felét pedig trágyaként hasznosítják. Ami meglepő, hogy a szilárd szennyeződésben több értékes elem is előfordul. Az arany mellett többek között ezüst, platina valamint az elektronikai eszközök és ötvözetek készítése szempontjából fontos palládium és vanádium is megtalálható benne. Mielőtt azonban a meggazdagodás reményében, nagy örömmel rohannánk a mellékhelyiségbe, fontos megemlíteni, hogy nem olyan egyszerű ezeket a „kincseket” az ürülékből kinyerni.

Két legyet egy csapásra
Kathleen Smith, a Földtani Intézet geológusa szerint két eredményt is elérhetnénk a fémszemcsék kinyerésével. Egyrészt a trágyázást korlátozó, zavaró elemeket eltávolíthatnánk, másrészt ezzel párhuzamosan értékes fémekhez is jutnánk.

A kutatók a bányászatban is ismert kémiai eljárásokat alkalmaznák a fémek kinyeréséhez. Ezen technológiák egy részét azonban többen környezetszennyezőnek tartják. Smith úgy véli, kontrollált környezetben a fémek kinyerése biztonságosan, az ökoszisztéma megterhelése nélkül megvalósítható lenne.

Az egyelőre nem ismert, honnan jut ennyi fém az emberi székletbe. Smith teóriája szerint akármerre nézünk, mindenütt fémekbe botlunk: élelmiszerekben, hajápoló szerekben, mosószerben, de még a zokniban is. Ezek aztán valamilyen módon utat találnak tápcsatornánkba, ahonnan persze végül széklet formájában távoznak a külvilágba.

13 millió dollárnyi fém
A kutatók nagyvárosok és ritkábban lakott vidékek szennyvíztisztítóitól is kértek mintákat. A mintavétel helyszínétől függetlenül a platina, az arany és az ezüst jól mérhető koncentrációban volt jelen a vizsgált masszában. Olyannyira, hogy Smith szerint, ha szikla lenne, megérné kibányászni. Egy, az Environmental Science & Technology című szaklapban megjelent másik tanulmány arra jutott, hogy egymillió amerikai egy év alatt termelt ürülékéből 13 millió dollár értékben lehetne az említett fémeket kinyerni.

forrás: origo.hu

Kapcsolódó tartalom:arany emberi ürülék

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Klímaadaptáció a gyakorlatban természetalapú megoldások a településeken

Tovább kell adni a klímaalkalmazkodás tapasztalatait.

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2025-10-14

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A települések klímaalkalmazkodási képességének erősítésére tett intézkedések számbavétele mellett a valódi kérdés, hogy hogyan lehet a gyakorlati eredményeket továbbadni – mondta a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium önkormányzati államtitkára Esztergomban, a klímaalkalmazkodásról és a vízmegtartásról szóló konferencián. Dukai Miklós hozzátette, a kétnapos esemény célja, hogy összekapcsolja a szakembereket, kutatókat és döntéshozókat a klímaváltozás hatásainak kezelése, a klímaváltozással szemben ellenálló közösségek építése érdekében – írja az alternativenergia.hu. Dukai Miklós szólt arról, hogy idén zárul Magyarország első olyan projektje, mely a települések együttműködésén alapuló, fenntartható területi vízgazdálkodási megoldások gyakorlati alkalmazását helyezte a klímaadaptáció középpontjába.

Kiemelte, hogy a projekt során egy síkvidéki és dombvidéki vízgyűjtő mintaterületen, mintegy 400 négyzetkilométeren összesen 14 önkormányzattal együttműködve hoztak létre kis léptékű, természetalapú vízvisszatartást célzó megoldásokat. Ezek képesek kezelni a túl sok és a túl kevés víz problémáit. Az államtitkár elmondta, a vízgyűjtő pályázati programokkal egy teljesen új és egyedi pályázati formát alakítottak ki, és ezt szemléletet a környezeti és energiahatékonysági operatív programban is alkalmazták. A kétnapos konferenciát a Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztérium a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel együtt szervezte, Áder János volt államfő fővédnökségével. A témák között szerepel a klímaváltozás és emberi egészség kapcsolata, a vízgazdálkodás természetalapú megoldásai és azok finanszírozása, a közösségi részvétel és az önkormányzatok szerepe az éghajlati kihívások kezelésében.

Tovább olvasom