Zöldinfó
Kész aranybánya az emberi ürülék

Az Egyesült Államok Földtani Intézetének kutatói szó szerint aranylázban égnek, igaz eléggé szokatlan helyen keresik az értékes fémek forrását: az emberi végtermékben.
A szennyvíziszap a szennyvíztisztítás legnagyobb mennyiségben keletkező hulladéka. Az Egyesült Államokban évente több mint hétmillió tonna szennyvíziszap keletkezik, amelynek felét elégetik esetleg hulladéklerakóba szállítják, másik felét pedig trágyaként hasznosítják. Ami meglepő, hogy a szilárd szennyeződésben több értékes elem is előfordul. Az arany mellett többek között ezüst, platina valamint az elektronikai eszközök és ötvözetek készítése szempontjából fontos palládium és vanádium is megtalálható benne. Mielőtt azonban a meggazdagodás reményében, nagy örömmel rohannánk a mellékhelyiségbe, fontos megemlíteni, hogy nem olyan egyszerű ezeket a „kincseket” az ürülékből kinyerni.
Két legyet egy csapásra
Kathleen Smith, a Földtani Intézet geológusa szerint két eredményt is elérhetnénk a fémszemcsék kinyerésével. Egyrészt a trágyázást korlátozó, zavaró elemeket eltávolíthatnánk, másrészt ezzel párhuzamosan értékes fémekhez is jutnánk.
A kutatók a bányászatban is ismert kémiai eljárásokat alkalmaznák a fémek kinyeréséhez. Ezen technológiák egy részét azonban többen környezetszennyezőnek tartják. Smith úgy véli, kontrollált környezetben a fémek kinyerése biztonságosan, az ökoszisztéma megterhelése nélkül megvalósítható lenne.
Az egyelőre nem ismert, honnan jut ennyi fém az emberi székletbe. Smith teóriája szerint akármerre nézünk, mindenütt fémekbe botlunk: élelmiszerekben, hajápoló szerekben, mosószerben, de még a zokniban is. Ezek aztán valamilyen módon utat találnak tápcsatornánkba, ahonnan persze végül széklet formájában távoznak a külvilágba.
13 millió dollárnyi fém
A kutatók nagyvárosok és ritkábban lakott vidékek szennyvíztisztítóitól is kértek mintákat. A mintavétel helyszínétől függetlenül a platina, az arany és az ezüst jól mérhető koncentrációban volt jelen a vizsgált masszában. Olyannyira, hogy Smith szerint, ha szikla lenne, megérné kibányászni. Egy, az Environmental Science & Technology című szaklapban megjelent másik tanulmány arra jutott, hogy egymillió amerikai egy év alatt termelt ürülékéből 13 millió dollár értékben lehetne az említett fémeket kinyerni.
forrás: origo.hu

Zöldinfó
Rekord már nincs, de a küzdelem folytatódik: gyerekek, újoncok és külföldiek is tisztították a Tiszát
Lezárult a XIII. Tiszai PET Kupa, amely a folyótisztító versenyek sorában a legrégebbi, hiszen 2013-ban ezzel indult útjára a környezetvédelmi mozgalom.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A 15 résztvevő csapat augusztus 9-14. között 58 folyam kilométer hosszan tisztította meg az árteret Balsa és Tiszadob között – írja az alternativenergia.hu. Ezúttal azonban nem dőlt mennyiségi rekord: “csupán” 9 tonna hulladékot találtak a résztvevők, ami azt jelzi, hogy az egyszer már megtisztított területek lassabban szennyeződnek újra. 2024-ben rekord mennyiséggel, 17,5 tonna összegyűjtött ártéri hulladékkal zárult az V. Bodrogi – XII. Tisza PET Kupa. Szerencsére a tendencia nem folytatódott, köszönhetően részben a tavalyi alapos takarításnak (az idei szakasz egy része megegyezett a 2024-essel), részben annak, hogy kevesebb árhullám vonult le tavasszal a Tiszán, így nem érkezett utánpótlás Kárpátaljáról. Végül a kisebb mennyiség annak is köszönhető, hogy a szervező PET Kupa Egyesület lerövidítette a nagy futam időtartamát, 8 nap helyett ezúttal csak 6 napon át tartott a “flúgos futam”. Ez azzal is járt, hogy a szokásoktól eltérően a hajóépítésre csak 1 napjuk volt a csapatoknak, majd 5 napon keresztül dolgoztak a vízen, azaz kimaradt a pihenőnap. A tikkasztó hőségben ez komoly kihívást jelentett, ráadásul ezen a folyószakaszon a sodrás is kicsi, gyakran kellett vontatni a hajókat. Ennek ellenére a petkalózok hősiesen kitartottak! Mindez annak tükrében nagy szó, hogy a 260 fős mezőny 20%-a 18 év alattiakból állt.
A nagy számú gyereksereg mellett újoncok is erősítették a mezőnyt, a 15 csapatból 6-an először szálltak vízre. Közülük kettő nemzetközi volt, az osztrák Be Brave To Act csapat 4 fős legénységével is célba ért, csakúgy, mint az EYPW (European Youth Parliament of Water) csapata, amelynek legénységében francia, portugál, török, német és horvát résztvevőt is találhattunk. Az utolsó napi szakasz eddig ismeretlen vizekre vezette a petkalózokat, ugyanis PET Kupa verseny még sosem járt Tiszadada és Tiszadob között. A 8 folyamkilométeres távon kevés hulladékot találtak a folyótisztítók, ami okozott némi csalódást, de a tiszadobi pontonhíd nyitás és átkelés élménye kárpótolta őket. Természetesen a hagyományos – hulladékgyűjtésen túli – programok sem maradtak el: volt PETathlon, Kalóz ütközet, kvíz és PET-a-Sztár is, amelyeken szintén PETákokat lehetett gyűjteni. És hogy sikerült-e a címvédő Siemens Energy-t letaszítani a trónról?
Helyezések
A versenyben 5 éve részt vevő Siemens Energy csapata olyan összehangoltan és eltökélten végezte a folyótisztítást, hogy győzelmük ezúttal sem volt kétséges. Hamar megugrottak és jelentős PETák különbséggel nyerték a versenyt. A második helyen a barátokból, korábbi kollégákból álló PETardáltak csapat végzett, míg a dobogó harmadik fokára a Siemens Evező-SÖK csapatának tagjai állhattak fel, akik szintén rendszeres résztvevői a versenyeknek, ám ezúttal sok újonccal vágtak bele a küzdelembe.
- Siemens Energy – 20 095 PETák
- PETardáltak – 15 022,5 PETák
- Siemens Evező-SÖK – 14 964 PETák
- NYE-PET – 14 199,75 PETák
- TOMRA Collection – 8796,5 PETák
- Eurofins – 8254 PETák
- Pelikánok – 7342,5 PETák
- Mainstage – 7056 PETák
- EYPW – 6529,25 PETák
- RePETák – 6333,5 PETák
További csapatok: Backstage, Amerikalózok, Vitaquatores, Önkéntelenek-WWF, Be Brave To Act A Tisza Hőse díjat minden évben az a csapat nyeri el, amelynek tagjai fejenként a legtöbb hulladékot gyűjtik össze. 2025-ben ezt a megtisztelő címet is a Siemens Energy érdemelte ki, így még elképesztőbb az eredményük (különösképp, hogy a csapatban 6 gyermek volt). Érdekesség, hogy őket ebben a versenyben egy újonc csapat, a Nyíregyházi Egyetem oktatóiból és diákjaiból álló NYE-PET követte. A verseny végére összesen 2183 zsák hulladék, 25 db gumiabroncs és több mint fél tonna nagy darabos hulladék gyűlt össze. Ennek az óriási mennyiségnek megközelítőleg a 60%-a – a gondos szelektálásnak köszönhetően – újrahasznosításra alkalmas, azaz körforgásban tartható. A hulladék elszállításában a PET Kupa partnere a MOHU MOL Hulladékgazdálkodási Zrt. volt.
Mi rejlik a vízben?
A korábbi évekhez hasonlóan az Eurofins Environment Testing Hungary Kft. mintát vett a Tisza vízéből – ezúttal Tiszaladány magasságában –, hogy megvizsgálja, mennyi mikroműanyagot és pontosan milyen típusúakat visz a víz. Az 1000 literes vízmintát a laboratóriumban többlépcsős mintaelőkészítésnek vetették alá, majd értékelték a benne található mikroműanyag részecskék darabszámát, anyagtípusát és méretét. Összesen 156 részecskét lehetett azonosítani mikroműanyagként, ezek 80%-a polietilén, 9%-a polipropilén és 6%-a PET (polietilén-tereftalát) anyagú volt. A főleg csomagolóanyagokhoz használt anyagtípusokon túl megjelentek a háztartási, illetve építőipari termékek is, mint a PVC (polivinil-klorid) és polisztirol (hungarocell), de az egyes ruhák alapanyagául szolgáló poliamid is. A részecskék jellemzően 50‑500 µm közötti méretűek voltak, a korábbi eredményekhez hasonlóan megfigyelhető, hogy a részecskeméret csökkenésével a kimutatott mikroműanyag‑darbaszám nő.
„Az eredmények a korábbi hazai mérésekhez képest némiképp nagyobb koncentrációt mutatnak, de fontos megjegyezni, hogy a mikroműanyag részecskék változatossága, a környezetben való eloszlásuk heterogenitása miatt nem lehet egzakt darabszámokat összehasonlítani, hanem nagyságrendeket kell figyelni” – mondta Dr. Bordós Gábor, az Eurofins Environment Testing Hungary Kft. mikroműanyag vizsgáló laboratóriumának vezetője. Ez a heterogenitás térben és időben is jelentkezhet, így fontos a vizsgálatokat több alkalommal elvégezni. Az eligazodásban segíthetnek a közeljövőben rendelkezésre álló adatok is, hiszen a Duna Régió Interreg Aquatic Plastic projekt keretében – amelynek vezetője a PET Kupa Egyesület –, idén több alkalommal végeztek méréseket a szakemberek a Dunán és a Tiszán az Országos Vízügyi Főigazgatóság megbízásából.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Megkezdődött a vízpótlás a gemenci erdőben a Duna árhulláma nyomán
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Magyarország első önellátó naperőműve indul – teljesen független a hálózattól
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Bécsben jön a palackbetétdíj, de a szakértők a többutas megoldást ajánlják
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás óta
Ősi erdők, fosszíliák és évszázados fák – Bécs rejtett természeti csodái
-
Zöld Energia3 nap telt el a létrehozás óta
Itt a lehetőség: geotermikus fejlesztésekre indulnak a támogatási programok
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés