Otthon
A jövő berendezései: levegő és geotermikus hőszivattyú

A szinte minden térre kiterjedő fejlődés az ember egyik legfontosabb adottsága, aminek köszönhetően temérdek olyan berendezés lát napvilágot, ami nem csak az emberiségnek segíthet, hanem a környezetnek is.
Az energiaforrások felhasználását, kiaknázását tekintve értelemszerűen központi szerep jut az ipari forradalomnak, ami mentesítette az emberiség egyre nagyobb részét a nehéz testi munkától, illetve ez hozzájárult a különféle, hasznosabbnál hasznosabb berendezések, járművek feltalálásához. Régebben még, és sajnos sok esetben még ma is, az egyre növekvő energiaigényt a fosszilis energiahordozók kitermelése biztosította. Sajnos mára már az emberiség rájött, hogy ezeknek a tartalékai nem kimeríthetetlenek és a kitermelésük is egyre költségesebbé válik, arról nem is beszélve, hogy növekvő felhasználásuk hátrányokat is hozott. A környezetünk alig kétszáz év fosszilis energiaforrásokra való támaszkodás után már mutatja azokat a jeleket, amelyek alig pár évszázad múlva roppant károsak és veszélyesek lehetnek az emberiségre nézve.
Talán pontosan ezen ok miatt válik egyre sürgetőbbé az olyan berendezések feltalálása, alkalmazása és térnyerése, amelyek mindenképp segíthetnek megoldani az energiakérdést és emellett segítik a természet zöld jellegének a megtartását. Azonban az energia felét olyan célra hasznosítjuk, ahol nem szükséges az extrém magas hőmérséklet. Ilyen a fűtés, vízmelegítés, sok vegyi folyamat. Ezeket már bevált alacsony hőfokú energiát előállító készülékekkel meg lehet oldani. A Nap, a földhő az emberiség energia-igényének többszörösét ajándékozza. Több ilyen forog a köztudatban: vízi, szél és ár-apály erőművek, fatüzelés, napenergia, biogáz, biodízel. Ezek között kiemelkedő helyet foglal el a hőszivattyú. A fejlett országokban óriási kultúrája van a hőszivattyús hőtermelésnek, pl. a nálunk hidegebb klímájú Svájcban 2000-ben 53000 hőszivattyú 1000 MW teljesítménnyel működött. Nálunk viszont hiányzik a tájékoztatás ennek a fűtőgépnek az előnyeiről.
Ezen tulajdonságok miatt mindenképp érdemes megismerkedni a hőszivattyúkkal, és leginkább a két legismertebb fajtával, a levegő és geotermikus hőszivattyú modellekkel. Először is nem árt tisztázni, hogy mit is jelent egy ilyen eszköz. Nos, a ez a berendezés nem különbözik egy háztartási hűtőszekrénytől. A hűtőszekrény a belehelyezett ételt lehűti, vagyis kivonja a hőtartalmát, és azt a hátán vagy alján lévő hőcserélő segítségével kisugározza a környezetbe. A hőszivattyú ugyanezzel a szerkezettel ezt fordítva csinálja. A környezetet hűti le, a kinyert energiával pedig fűteni, melegíteni lehet.
A hőszivattyú elméletét 1780 körül Carnot dolgozta ki a Carnot-körfolyamat megfordíthatóságával. Míg a hőből munkát csak veszteségek árán lehet termelni (ebből ered a másodfokú perpetuum mobile kizárása), addig a munka hővé könnyen, veszteségek nélkül alakítható. Csak megfelelő technika kell hozzá. Temérdek típusú vásárolható meg manapság, és talán nem hibás az a kijelentés, hogy a levegő és geotermikus az, amelyik a leginkább elterjedtebbnek mondható.
Nem csak Európa temérdek nyugati országában és a többi fejlett kontinens államában bizonyul közkedveltnek a levegő hőszivattyú, hanem Magyarországon is. Számtalan teszt, kutatás és felhasználó is rámutatott már arra, hogy a levegő hőszivattyúval történő lakásfűtés gazdaságossága igenis biztosított, ugyanis a speciális hőszivattyús áramtarifa alkalmazásával akár -15 fokos külső hőmérsékletnél is alacsonyabb költségek jönnek ki, mint gázfűtés esetén. A hőszivattyú optimális méretezésénél viszont kicsit másképpen kell gondolkozni, mint egy hagyományos kazánnál. Annak érdekében, hogy minden remekül működjön, több éven keresztül, nagy hangsúlyt kell fektetni a méretezésre. A siker érdekében a felhasználó és a tervező közösen kell részt vegyen. Ez azért van, mert nem létezik ugyanis egyetlen, jól kiszámolható, optimális méretezés, hanem közösen kell keresni a felhasználó számára elfogadható kompromisszumot.
Ezen kívül nem lehet megfeledkezni a geotermikus hőszivattyúról sem. Ez is, akárcsak a levegő típus, olyan fűtési/hűtési rendszer, amely a talajból vesz fel vagy a talajba bocsát ki hőt. Ez nyilván függ a beállítástól is. A hőszivattyú télen a hőforrásként használt talajból vonja el a hőt és adja le az épület felé, miközben nyomásváltoztatással magasabb hőmérsékletté alakítja. Nyáron éppen fordítva működik, tehát a ház belsejéből vonja el a hőt, majd adja le a talaj felé. A geotermikus hőszivattyú rendszer gyakorlatilag a talaj állandó hőmérsékletét használja ki annak érdekében, hogy csökkentse a hűtés és a fűtés működési költségeit és hogy növelje ezek hatékonyságát. A még nagyobb hatékonyság érdekében a geotermikus hőszivattyú kombinálható napkollektoros rendszerekkel.

Otthon
Luxusnégyzetméterek Budán: akár 2 millió forint is lehet az ára
Az örökpanorámás, kulcsrakész budai villákat keresik a luxusingatlan-piacon.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A magyarországi luxusingatlan-piacon a prémium felszereltségű, örökpanorámás, kulcsrakész villák iránt van a legnagyobb kereslet, elsősorban a budai villanegyedekben, a belépési küszöb 300 millió forinttól indul, de az “igazi luxus” inkább az 1 milliárd forint feletti ingatlanoknál kezdődik – ismerteti az alternativenergia.hu. A kereslet elsősorban a budai I., II. és XII. kerületekre, valamint a XI. kerület Sas-hegyhez közeli részeire koncentrálódik, és egyre több új luxusingatlan épül a III. kerületben is, ám ezek értékesítése tovább tarthat. Vidéken elsősorban Pest vármegye dominál, de a Balaton térségéből Balatonfüred is megjelent. A Duna House által 2025-ben a legmagasabb ársávban értékesített lakóingatlanok adatai alapján a medián eladási ár 350 millió forint, az átlagos ár 431 millió forint, míg a csúcsár 1,8 milliárd forint volt, amely az utóbbi hónapok messze legnagyobb értékű lakóingatlan ügylete a Duna House-nál – közölték.
Ebben a szegmensben a medián négyzetméterár 1,6 millió forint négyzetméterenként, az ügyletek 41 százaléka 1,6 millió forint fölötti, 31 százaléka 2,0 millió forint fölötti négyzetméterenkénti áron zárult. Az ingatlantípusok megoszlása a házak felé billent (72 százalék), a lakások aránya 28 százalék volt. A tranzakciók 84 százaléka Budapesten, zajlott, ezen belül a II. kerület adta a forgalom 48 százalékát, majd a III. és XI. kerület 15-15 százalékkal következett, és az V. kerület 11 százalékkal, a XII. kerület 7 százalékkal. A piaci trendekről kifejtették: a luxus szegmensben a vevők nem szeretnek felújítani. Leginkább a 70-100 négyzetméteres nappalival, legalább öt hálószobával, külön vendégrésszel rendelkező okosházakat keresik, korszerű gépészeti és energiahatékony megoldásokkal, és ahol van legalább 3-4 garázs (nagyobb villáknál akár 6-8 kocsibeálló). Hozzátették: az egységes belső kialakítása – belsőépítészek és lakberendezők bevonásával – ebben a szegmensben felárat jelenthet. Az 1990-2000-es évek belső medencés, mediterrán stílusú “hodályházaira” ma alig van kereslet – jegyezték meg. Az elemzésből kiderült: a luxusingatlan-piacon a jól pozícionált, szépen fotózott, igényes ingatlanok jellemzően 2-4 hónap alatt kelnek el, míg a túlárazott vagy korszerűtlen házak akár évekig is a piacon maradhatnak.
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Életveszély és milliós károk: barnamedvék uralják a közép-erdélyi térséget
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás óta
Így verik át az MVM ügyfeleit hamis számlákkal és fenyegető levelekkel
-
Zöldinfó4 nap telt el a létrehozás óta
Aranysakálok jelzik a környezet mikotoxinszennyezését a dél-magyarországi térségben
-
Zöld Energia7 óra telt el a létrehozás óta
Magyarország világelső lett a napelemes áramtermelés arányában
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás óta
Egyszerű ügyintézéssel kínál korszerű klímát az MVM
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés