Otthon
A jövő berendezései: levegő és geotermikus hőszivattyú
A szinte minden térre kiterjedő fejlődés az ember egyik legfontosabb adottsága, aminek köszönhetően temérdek olyan berendezés lát napvilágot, ami nem csak az emberiségnek segíthet, hanem a környezetnek is.
Az energiaforrások felhasználását, kiaknázását tekintve értelemszerűen központi szerep jut az ipari forradalomnak, ami mentesítette az emberiség egyre nagyobb részét a nehéz testi munkától, illetve ez hozzájárult a különféle, hasznosabbnál hasznosabb berendezések, járművek feltalálásához. Régebben még, és sajnos sok esetben még ma is, az egyre növekvő energiaigényt a fosszilis energiahordozók kitermelése biztosította. Sajnos mára már az emberiség rájött, hogy ezeknek a tartalékai nem kimeríthetetlenek és a kitermelésük is egyre költségesebbé válik, arról nem is beszélve, hogy növekvő felhasználásuk hátrányokat is hozott. A környezetünk alig kétszáz év fosszilis energiaforrásokra való támaszkodás után már mutatja azokat a jeleket, amelyek alig pár évszázad múlva roppant károsak és veszélyesek lehetnek az emberiségre nézve.
Talán pontosan ezen ok miatt válik egyre sürgetőbbé az olyan berendezések feltalálása, alkalmazása és térnyerése, amelyek mindenképp segíthetnek megoldani az energiakérdést és emellett segítik a természet zöld jellegének a megtartását. Azonban az energia felét olyan célra hasznosítjuk, ahol nem szükséges az extrém magas hőmérséklet. Ilyen a fűtés, vízmelegítés, sok vegyi folyamat. Ezeket már bevált alacsony hőfokú energiát előállító készülékekkel meg lehet oldani. A Nap, a földhő az emberiség energia-igényének többszörösét ajándékozza. Több ilyen forog a köztudatban: vízi, szél és ár-apály erőművek, fatüzelés, napenergia, biogáz, biodízel. Ezek között kiemelkedő helyet foglal el a hőszivattyú. A fejlett országokban óriási kultúrája van a hőszivattyús hőtermelésnek, pl. a nálunk hidegebb klímájú Svájcban 2000-ben 53000 hőszivattyú 1000 MW teljesítménnyel működött. Nálunk viszont hiányzik a tájékoztatás ennek a fűtőgépnek az előnyeiről.
Ezen tulajdonságok miatt mindenképp érdemes megismerkedni a hőszivattyúkkal, és leginkább a két legismertebb fajtával, a levegő és geotermikus hőszivattyú modellekkel. Először is nem árt tisztázni, hogy mit is jelent egy ilyen eszköz. Nos, a ez a berendezés nem különbözik egy háztartási hűtőszekrénytől. A hűtőszekrény a belehelyezett ételt lehűti, vagyis kivonja a hőtartalmát, és azt a hátán vagy alján lévő hőcserélő segítségével kisugározza a környezetbe. A hőszivattyú ugyanezzel a szerkezettel ezt fordítva csinálja. A környezetet hűti le, a kinyert energiával pedig fűteni, melegíteni lehet.
A hőszivattyú elméletét 1780 körül Carnot dolgozta ki a Carnot-körfolyamat megfordíthatóságával. Míg a hőből munkát csak veszteségek árán lehet termelni (ebből ered a másodfokú perpetuum mobile kizárása), addig a munka hővé könnyen, veszteségek nélkül alakítható. Csak megfelelő technika kell hozzá. Temérdek típusú vásárolható meg manapság, és talán nem hibás az a kijelentés, hogy a levegő és geotermikus az, amelyik a leginkább elterjedtebbnek mondható.
Nem csak Európa temérdek nyugati országában és a többi fejlett kontinens államában bizonyul közkedveltnek a levegő hőszivattyú, hanem Magyarországon is. Számtalan teszt, kutatás és felhasználó is rámutatott már arra, hogy a levegő hőszivattyúval történő lakásfűtés gazdaságossága igenis biztosított, ugyanis a speciális hőszivattyús áramtarifa alkalmazásával akár -15 fokos külső hőmérsékletnél is alacsonyabb költségek jönnek ki, mint gázfűtés esetén. A hőszivattyú optimális méretezésénél viszont kicsit másképpen kell gondolkozni, mint egy hagyományos kazánnál. Annak érdekében, hogy minden remekül működjön, több éven keresztül, nagy hangsúlyt kell fektetni a méretezésre. A siker érdekében a felhasználó és a tervező közösen kell részt vegyen. Ez azért van, mert nem létezik ugyanis egyetlen, jól kiszámolható, optimális méretezés, hanem közösen kell keresni a felhasználó számára elfogadható kompromisszumot.
Ezen kívül nem lehet megfeledkezni a geotermikus hőszivattyúról sem. Ez is, akárcsak a levegő típus, olyan fűtési/hűtési rendszer, amely a talajból vesz fel vagy a talajba bocsát ki hőt. Ez nyilván függ a beállítástól is. A hőszivattyú télen a hőforrásként használt talajból vonja el a hőt és adja le az épület felé, miközben nyomásváltoztatással magasabb hőmérsékletté alakítja. Nyáron éppen fordítva működik, tehát a ház belsejéből vonja el a hőt, majd adja le a talaj felé. A geotermikus hőszivattyú rendszer gyakorlatilag a talaj állandó hőmérsékletét használja ki annak érdekében, hogy csökkentse a hűtés és a fűtés működési költségeit és hogy növelje ezek hatékonyságát. A még nagyobb hatékonyság érdekében a geotermikus hőszivattyú kombinálható napkollektoros rendszerekkel.
Az egyedi konstrukció meghódította a piacot. Az ökokapszula egy 750W szélturbinával és egy 880W napelemmel rendelkezik, s mind a két berendezés rá van kötve a 10 kWh akkumulátorra.
Emellett a kis méretű otthon összegyűjti a tetőről az esővizet, amelyet aztán egy szűrő segítségével tisztít meg. A vécé egy biokomposztálóból áll, de a jövőben várhatók olyan modellek is, amelyek eltüzelik majd a keletkező anyagokat. A teljes ház 1350 kilogrammot nyom, mindezt az teszi lehetővé, hogy a külső borítás szénszálba burkolt alumínium. Az egyetlen problémát a kis méret mellett az jelenti, hogy az ökokapszula jelenleg nagyon drága: az ára 79 900 euró vagyis 24.850.000 forint, amely négyzetméterenként 3.017.000 forintot jelent.
forrás: alternativenergia.hu
Elon Musk egyik legerősebb, a napelemes tetőcserép mellett szóló érve, hogy olcsóbb lesz, mint az új tető és az új napelem panelek összege, ez az, amivel Musk a háztulajdonosok legtöbbjeinél érvelt, írta az mnnsz.hu.
A közeljövőben minden bizonnyal a hagyományos napelemek fogják még uralni a piacot, hisz már több évtizedes kiforrott technológiával rendelkeznek. Azonban elkerülhetetlenül feltételezésekre alapozunk, és a Tesla új napelemes tetőcserepekből álló tetőjét a napelemmel ellátott „prémium tetővel” hasonlítják össze. „Az esetek 80 vagy még magasabb százalékában a Tesla Solar Roof tetőcserepeinek van gazdasági szempontból értelme, és ezek néznek ki a legjobban, és ezek lesznek a legtartósabbak” – állította Musk. Bár a gazdaságosság fontos a tömeggyártásra áttérés szempontjából, a túlzott összpontosítás félrevezető lehet. Egy üvegből készült, integrált fotovoltaikus elemekkel rendelkező cserép prémium terméknek minősül, amelyen nem lehet összehasonlítani a piacon kapható legolcsóbb napelemekkel felszerelt tetővel.
0 Ft-os villanyszámla, egyszerűen. Kérjen itt ajánlatot napelemes rendszerre. 15 percen belül részletes, személyre szabott árajánlatot kap. (x)
Kint 37°-ot mutat a hőmérő, bent ha szerencsénk van csak 28-at. Szellőztetni nem tudunk, hacsak nem akarjuk beengedni a forróságot. Mi tévők legyünk?
Elutaznánk, de mi legyen a rendszerrel? Menjen-ne menjen?
Tud-e hűteni a rendszer?
Sok hasonló kérdés merül fel nyár közepén. Hiszen amikor a rendszer beépítéséről gondolkodik az ügyfél, elsősoran a téli időszak kérdéskörét szokták vizsgálni. Nézzük meg, mit tesz a lakásszellőztetés a fülledt, meleg nyári napok leküzdésére!
Az első kérdés, amit rendre feltesznek az ügyfelek: tud-e hűteni a rendszer?
A légkezelőgép önmagában jelentős mértékben nem alkalmas hűtésre. Lehetséges utóhűtő hozzákapcsolása a rendszerhez, azonban családi ház mértékben ez nagyon jelentős többletköltséggel jár, és nem éri meg. Ugyanis a lakászszellőztető rendszer kis légmennyiségekkel dolgozik, eltérően egy közösségi tértől, egy bevásárlóközponttól, ahol sokkal magasabb légcsereszámokkal, nagyobb légkezelőgépekkel kombináni lehet és érdemes is a szellőztetést és a hűtést. A lakások, családi házak esetében a kis légmennyiségek miatt csak kis mértékben járulna hozzá az épület hűtéséhez az utóhűtő beépítése, ezért ez a beruházás jellemzően nem éri meg a befektetett összeget.
Azonban önmagában a légkezelőgép is hozzájárul 1-1,5°-kal a hűtéshez az automata bypass funkcióval. Ez azt jelenti, hogy éjszaka, amikor kinn felfrissül a levegő, és lejjebb megy a hőmérséklet, a légkezelőgépben nem megy át a hőcserélőn a kinti hideg levegő, hanem elkerüli azt, és egyenesen beáramlik a belső befújó ágakba. Azaz a hőcserélőt kihagyva nem forgatja vissza a napközben bent felgyűlt hőenergiát a rendszerbe a hőcserélő. Így hozzá járul a légkezelőgép az épület felfrissüléséhez.
Mondhatnánk azt is, hogy ezt ablaknyitással is elérhetjük, és ez így igaz is. Azonban akkor a szűrőt is kihagyjuk a rendszerből, és pont a nyári pollenszezon idején szűretlenül engedjük be a levegőt a háztartásba, az arra érzékeny családtagjaink legnagyobb sajnálatára.
A lakásszellőztető rendszer tehát nagyban segíti az allergiás megbetegedésben szenvedők pollenmentesebb, tisztább levegőhöz jutását a nyári szezonban.
Akkor hogy hűtsük a lakásunkat, mit tehet még a rendszer a további komfortérzet növekedéséért?
Családi házunk hűtésére javasolni szoktuk egyéb hűtésre alkalmas rendszerek kiépítését. Lehet az split klíma, vagy felülethűtés.
A hűtési teljesítmény növelésében azonban nagy szerepet játszhat, ha a légkezelőgépünket entalpiás hőcserélővel kiegészítve választjuk ki.
Entalpiás hőcserélős légkezelőgép választása esetén ugyanis a klímás, fan coilos hűtési rendszer kiegészítése szellőztetéssel nagyon hasznos, és nagyban növeli a hűtés hatékonyságát.
Ekkor a külső levegő jellemzően nedves, meleg (azaz fülledt), a benti levegő pedig hideg és száraz. Ezáltal az entalpia hőcserélővel felszerelt gépünkben a benti száraz levegő a kinti nedves levegőt szárítja, azaz párát von el a kívülről érkező levegőből. Ez az energiaelvonás azzal is jár, hogy a befújt szárított levegő felmelegítése rövidebb időt vesz igénybe. Így csökkentve a hűtési költségünket.
Azaz az entalpia hőcserélős légkezelőgép jelentősen hozzájárul a hűtési rendszer hatásfokának javításához, valamint a fülledt kinti levegőből páraelvonással teszi elviselhetőbbé ezeket a záporokkal-zivatarokkal terhelt időszakokat.
Felülethűtés esetén ez a folyamat sokkal rövidebb ideig érvényes, így ebben az esetben az entalpia hőcserélő kisebb mértékben növeli a hűtési hatásfok emelkedését a klímás, fan coilos hűtési rendszer teljesítmény jellemzőinek emelkedéséhez képest.
Elutazunk, kikapcsoljuk-e a rendszer?
A légkezelőgépek típustól függően 3-4 fokozaton képesek működni. Amennyiben elutazunk, érdemes a rendszert alapfokozatra állítani, így a belső légtér minimális légcseréje végbemegy, de csökken a rendszer energiafelhasználása ebben az időszakban, hiszen emberi tevékenységgel amúgy sem emeljük a helyiségek páratartalmát.
Amennyiben ódzkodunk hetekre magára hagyni a rendszert, természetesen le is lehet állítani teljesen. Ekkor a megérkezésünkkor érdemes maximális fokozatra kapcsolni, hogy gyorsabban frissüljön fel, cserélődjön le a távollétünk alatt bepállott levegő.
Nagyon fontos ilyen esetekben, hogy a kiépítéskor be legyen építve a két külső ágba visszacsapószelep. Amennyiben leállítjuk a rendszert, és nincs légmozgás, a szelep zár, és így nem tudnak bemenni a külső rácson, tetőn elhelyezett kifúvófejen esetleg bejutó bogarak a lakásba.
Láthatjuk tehát, hogy habár a hűtésben közvetlenül kevés szerepet játszik a légkezelőgép, mégis közvetve nagyon nagy hatással lehet az épületünk hűtési teljesítményének növelésében. Az entalpia hőcserélő felhasználásával minőségi javulás érhető el a komfortérzetünk emelésében.
Nem utolsó sorban pedig ne felejtsük el, hogy a légkezelőgép használatával a szűrt levegő nagyban hozzájárul az allergiás megbetegedések tüneteinek csökkentéséhez!
A lakásszellőztető rendszer életünk sok szegmensét teheti kellemesebbé, komfortosabbá. Keresse a C3 Technik Studio kft munkatársait, akik segítenek a műszaki tervezésben és a megfelelő kiegészítők kiválasztásában is!
Legyen kellemes a lakás klímája a nyári hőségriadó idején is!
forrás: www.c3technik.hu
Szarvasmarhák gyomra lebontja a műanyagot
Hibrid vaddisznók élnek a fukusimai katasztrófa környékén
Milliós megtakarítás és energiahatékonyság a Junior Energiagazda képzéssel
Bemutatták az újahasznosított műanyagból készült Lego kockát
A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés