Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Évtizedes csúcsot ért el az erdőirtás az Amazonas brazíliai térségében

Létrehozva:

|

Évtizedes csúcsot ért el az erdőirtás az Amazonas brazíliai térségében 2020 augusztusa és 2021 júliusa között.

Az Imazon brazil kutatóintézet legfrissebb jelentése szerint az esőerdőkből 10 476 négyzetkilométert irtottak ki az elmúlt egy évben, miközben világszerte egyre nagyobb aggodalomra ad okot a Jair Bolsonaro elnök 2019-es hivatalba lépése óta felgyorsult erdőirtás. A 2020 augusztusa és 2021 júliusa között kiirtott 10 476 négyzetkilométernyi esőerdő csaknem hétszer akkora, mint London, és 13-szor akkora mint New York – idézte a The Guardian az Imazon adatait. Az intézet 2008 óta követi nyomon az amazonasi őserdők irtását. Mint kiderült, az egy év alatt kipusztított erdő nagysága 57 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és ez az érték 2012 óta a legrosszabb. Carlos Souza, az Imazon kutatója szerint Brazília szembe megy a globális éghajlatvédelmi trenddel, amely az üvegházhatású gázok kibocsátásának sürgős csökkentésére törekszik. Souza kormányzati intézkedéseket sürgetett, beleértve az illegális mezőgazdasági termőterületek kialakítása miatti erdőirtás elleni fellépést, amit a költségvetési megszorítások akadályoznak.

Bolsonaro ugyan több ezer katonát vetett be az illegális erdőirtás és a tüzek elleni küzdelemre, a klímavédelemmel foglalkozó Marcio Astrini, a Climate Observatory szervezet főtitkára szerint azonban az adatok jól mutatják, hogy ez a beavatkozás már nem volt elegendő: semmi sem tudja elfedni a szövetségi kormány késlekedését. A szakember arra számít, hogy az erdőirtás mértéke 2021-ben várhatóan csaknem 50 százalékkal magasabb lesz, mint 2018-ban, Bolsonaro hivatalba lépése előtt volt. A rekordnagyságú erdőpusztításról szóló adatok nyilvánosságra kerülésével egy időben a brazil törvényhozásban meghallgatást tartottak, hogy elérjék az ország környezetvédelmi politikájának megváltoztatását. Eliziane Gama szenátor a meghallgatáson hangsúlyozta: a brazil történelem nagyon nehéz pillanatához érkezett. “Sok a tagadás és a környezetvédelmi politika gyengítésére tett kísérlet” – fogalmazott.

Advertisement

Zöld Energia

Napelemes rendszerük van, de horrorvillanyszámlát fizetnek! Mi történt Budakeszin?

A budakeszi napelemek túltermelése miatt ingadozó hálózati feszültség sorra károsítja a háztartási készülékeket és megbénítja a napelemes rendszerek működését.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Budakeszi Makkosmária városrészében az utóbbi hónapokban súlyos problémákat okozott a helyi elektromos hálózat túlterheltsége. A gondok forrása – ahogy azt a helyi lakók, az E.ON, valamint az érintett hatóság is elismeri – a körzetben üzemelő, egyre nagyobb számban telepített háztáji napelemes rendszerek. Az elmúlt években robbanásszerűen nőtt a napelemek száma Budakeszin: 2020-ban még csak 140, 2025-re viszont már 782 lakossági napelemet telepítettek a városban. Ez a növekedés azonban meghaladta a helyi villamosenergia-hálózat kapacitását, írja a nepszava.hu. A rendszer túlterheltsége miatt egyes háztartásokban sorra füstölnek el az elektromos eszközök – számolt be lapnak egy helyi olvasó, aki több károsulttal is kapcsolatban áll. A panaszokat követően az E.ON mérésekkel igazolta a túlzott feszültségingadozást, és ötezer forintos kötbért fizetett az érintetteknek. A feszültségingadozás oka az, hogy verőfényes napokon a háztáji napelemek egyszerre túl sok áramot próbálnak feltáplálni a hálózatba, amit az elosztórendszer – különösen az egyetlen trafóállomás – már nem tud kezelni. Ilyenkor a feszültség ingadozása akár olyan mértékű is lehet, hogy az tönkreteszi a régebbi vagy érzékenyebb elektromos készülékeket, és még a ház vezetékrendszere is károsodhat.

További gondot jelent, hogy az ilyen esetekben a napelemekhez csatlakozó inverterek automatikusan leválasztják a rendszert a hálózatról, hogy megóvják azt a túlfeszültségtől. Ez viszont azt is jelenti, hogy a rendszer nem termel áramot – jellemzően éppen napközben, amikor a legtöbb energiát lehetne előállítani. Az egyik panaszos arról számolt be, hogy napeleme február óta reggeltől estig nem tud termelni, mivel az inverter folyamatosan veszélyesnek ítéli a hálózati feszültséget. Emiatt a család a szokásosnál több százezer forinttal magasabb villanyszámlát kapott.

A helyzet nemcsak azokat sújtja, akik aktívan használják napelemeiket: a túlzott feszültségingadozás minden, az adott transzformátorállomásra kötött háztartást érinthet – függetlenül attól, hogy van-e napelemes rendszerük. A kártérítések ügyében ugyan lehetőség van panasz benyújtására, de az E.ON csak akkor köteles megtéríteni a károkat, ha egyértelműen bizonyítható a felelőssége.

Advertisement

A hálózati kapacitáskorlátok miatt jelenleg az érintett budakeszi körzetben új napelemes rendszerek csatlakoztatására sem adnak ki engedélyt – ezt a vállalat hivatalosan is megerősítette. Az E.ON Hungária Csoport tájékoztatása szerint Budakeszin már történt trafóbővítés, ami részben megoldotta a feszültségingadozást. Emellett országosan 36,5 milliárd forintot fordítanak hálózatfejlesztésre, és további 160 milliárdot szánnak a bővítésekre Budapest, Pest vármegye és a Dunántúl területén.

A panaszosok a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (MEKH) is fordultak, de eddig csak hiánypótlásra szólították fel őket. A hatóság tájékoztatása szerint minden beadványt egyedileg vizsgálnak ki, és csak az eljárás lezárultával adnak tájékoztatást az érintetteknek.

Advertisement

A probléma jól mutatja a megújuló energiaforrások gyors terjedése és az elavult hálózatok közötti feszültséget – szó szerint és átvitt értelemben is. Miközben a kormány a napelemes rendszerek terjedését ösztönzi, a hálózatfejlesztés üteme gyakran nem tud lépést tartani a lakossági beruházásokkal. Ez pedig mind a napelem-tulajdonosok, mind a hagyományos fogyasztók számára súlyos következményekkel járhat.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák