

Zöldinfó
Fizessek piaci árat az energiáért vagy telepítsek napelmes rendszert?
A kormány július 13-án jelentette be, hogy részben véget ér a rezsicsökkentés rendszere. Ez azt jelenti, hogy a későbbiekben az átlagfogyasztás felett a lakosságnak piaci áron kell fizetnie az energiáért – kilowattóránként a jelenlegi értékek mellett 242 forintot, köbméterenként pedig 913 forintot. A határ a gáznál havi 144 köbméternél, illetve évi 1729 köbméternél, áramnál pedig havi 210 kilowattóránál, valamint évi 2523 kilowattóránál húzódik. A változás már augusztus 1-én életbe lép, a kormány becslései alapján a háztartások negyede lehet érintett.
A kormány szerint a rezsicsökkentés rendszerének átalakításával a cél nem az, hogy a lakosság többet fizessen, hanem hogy spóroljon az energiával. Sokan valószínűleg ezt követően odafigyelnek majd, hogy bekapcsolva hagyják-e a tévét, illetve hogy milyen gyorsan zuhanyoznak. Ez egyszerű, könnyen tartható megoldások mellett azonban bonyolultabb, de hosszú távon mindenképpen kényelmesebb és fenntarthatóbb lehetőségek is adottak. Ezek az energiahatékonyságot érintő beruházások. A szakértők régóta hangoztatják, hogy a legtöbb energiát azzal spórolhatjuk meg, ha otthonunkban hatékonyan kezeljük az energiát. Ennek a legismertebb módszere a hőszigetelés: amennyiben a nyílászárókon, falakon vagy éppen a tetőn keresztül télen kevésbé hűlik le, nyáron pedig kevésbé forrósodik fel az otthon, jóval kevesebb energiát kell elhasználnunk.
Egy másik hasznos megoldás az, ha az energiát – vagy legalábbis egy részét – helyben állítjuk elő háztartási méretű kiserőmű segítségével. Hazánkban erre ma a legelterjedtebb technika az otthoni napelemek alkalmazása. Könnyen elképzelhető, hogy a rezsicsökkentés átalakítása miatt egyre többeknek lesz csábító az ilyen rendszerek telepítése, a bejelentés óta a hazai céges tapasztalatok alapján mintha fokozódott is volna az érdeklődés.
A napelemes beruházásoktól még mindig sokan ódzkodnak, mivel a projektek igen költségesek. Egyrészt nem árt tisztában lenni vele, hogy a ráfordítás néhány év alatt megtérül, másrészt itthon több olyan program is elérhető, amelyben támogatás kérhető az ilyen rendszerekre. Ezek miatt az utóbbi időkben eleve komoly fellendülés kezdődött a magyarországi napelemes piacon.
Ilyen támogatás az előreláthatóan év végéig elérhető otthonfelújítási program, amelyben különböző kül- és beltéri beruházások, többek között napelem-telepítés után kérhető utólagosan pénz. Ehhez az szükséges, hogy az igénylő minden munkafolyamatot számlával tudjon igazolni. A maximálisan megkapható összeg 3 millió forint, a támogatás minden esetben a teljes projekt felét jelenti, a pénzt pedig az anyagköltség és a munkadíj után fele-fele arányban osztják meg. A konstrukció gyermeket nevelő családok számára érhető el, a programmal párhuzamosan otthonfelújítási kölcsönt is kialakítottak azoknak, akiknek problémát okoz az előfinanszírozás.
Specifikus, kifejezetten a napelemes és fűtéskorszerűsítési beruházásokat serkentő támogatást is elindítottak tavaly év végén. A programot alacsony jövedelmű háztartások számára dolgozták ki, és regionális bontásban, két ütemben valósítják meg. Az első szakasz már lezárult, a következő területtől függően idén szeptemberben vagy októberben nyílhat meg.

Zöldinfó
Mélyponton az újrahasznosítás Romániában: az EU-s átlag töredékét teljesíti az ország
Az európai uniós statisztikákban amúgy is sereghajtó Romániában nemhogy javult volna, hanem romlott a hulladék újrahasznosításának aránya.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A GNM közösségi oldalán megjelent éves összegzés szerint míg 2023-ban országos szinten a hulladék 12,9 százalékát sikerült újrahasznosítani, tavaly ez az arány 8,1 százalékra csökkent- írja az alternativenergia.hu. A környezetvédelmi őrség 3125 településen – a romániai községek és városok 99 százalékában – végzett ellenőrzései nyomán minden korábbinál nagyobb, 17 millió lej (1,36 milliárd forint) értékben szabott ki bírságot a szabálytalan hulladékkezelés miatt. “Nem örülünk annak, hogy bírságolhatunk, mindenütt javaslatokat is megfogalmaztunk a helyzet javítása érdekében. Amíg a hulladékot olcsóbb lesz tárolni, mint feldolgozni, addig szükség lesz valamilyen ösztönzőre az újrahasznosítás arányának növelése érdekében” – idézték hatáság Facebook-bejegyzésében a Andrei Corlant, a GNM főfelügyelőjét. A környezetvédelmi őrség jelentéséből egyebek mellett kiderül, hogy a települések 90 százalékában gondoskodnak a szelektíven gyűjtött hulladék elszállításáról, de csak 36 százalékuk biztosítja a hulladék szelektív gyűjtéséhez szükséges elkülönített tárhelyet és a települések több mint 80 százalékában a szolgáltatás díja nem függ a szemetelés mértékétől.
Az újrahasznosítás terén a Duna-deltát magába foglaló Tulcea megye áll a legjobban 34 százalékkal, de az ország megyéinek több mint felében 10 százalék alatt volt tavaly az anyagában hasznosított hulladék aránya. A székelyföldi megyék közül Maros a sereghajtó között volt 3,3 százalékkal Hargita az országos átlag körül 9,1 százalékkal, egyedül Háromszéken jobb a helyzet, Kovászna megyében ugyanis a hulladék 22,6 százalékának újrahasznosításáról gondoskodtak tavaly. Drámai visszaesés következett be a GNM statisztikája szerint Kolozs megyében, ahol az előző évi 30,4 százalékról 4 százalékra csökkent a hulladékhasznosítás aránya, a Partiumban azonban javultak a mutatók: Szatmár megyében 14,3-ról 26, Bihar megyében pedig 14,5-ről 27,1 százalékra. Akárcsak egy évvel korábban, 2023-ban is Románia termelte a legkevesebb települési hulladékot az uniós tagországok közül – derül ki az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közölt adataiból. Az Eurostat szerint 2023-ban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 511 kilogramm volt az EU-ban. Lakosságarányosan Ausztriában gyűjtötték össze a legtöbb szemetet (803 kg/fő) Romániában pedig a legkevesebbet (303 kg/fő). Az Európai Unió országaiban 2023-ban személyenként átlagosan 246 kilogramm háztartási hulladékot hasznosítottak újra. Ez a mennyiség a termelt települési hulladék 48 százalékát tette ki. Ezen a téren is Ausztria állt az élen az egy főre jutó 516 kilogrammal és Románia az utolsó helyen, az egy főre jutó 36 kilogramm újrahasznosított hulladékkal – derül ki az uniós statisztikákból.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Kritikus helyzet Parajdon: sóbánya elöntve, ivóvízhiány és ökológiai válság fenyeget
-
Zöld Energia6 nap telt el a létrehozás óta
Kiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
A nap ereje lenyomta az árakat – szinte fizettek, hogy fogyasszunk
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Zsilip, szivattyú, tározó – így készül Magyarország az aszályos jövőre
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Két fogás, ami megváltoztathatja a jövőt