Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Kedvezményes lakossági energiaárakat vezetne be jövőre a lengyel kormány

Kétezer kilowattóra évi fogyasztásig kedvezményes, az idei szintnek megfelelő lakossági energiaárakat vezetne be jövőre a lengyel kormány azon tervezet értelmében, amelyet csütörtökön a Mateusz Morawiecki kormányfő részvételével rendezett sajtóértekezleten ismertettek Varsóban.

Létrehozva:

|

Morawiecki ismertette a kisfogyasztói energiaárak ugrásszerű növekedését megakadályozó, egyúttal – mint mondta – az energiatakarékosságot elősegítő intézkedéscsomagot. A kormány napi kapcsolatban áll az energiaszabályozási hivatal elnökével és az energiaszolgáltató vállalatokkal, amelyekkel együttműködve megfelelő törvényhozói megoldásokat dolgoznak ki – közölte. A javasolt csomag értelmében 2023-ban minden háztartásnak évi kétezer kilowattóra fogyasztásig szabályozott, az ideivel azonos tarifát garantálnak. Ez a kormányfő szerint akár havi 150 zloty (12,9 ezer forint) megtakarítást jelenthet a piaci árakhoz képest. A nagycsaládok, a fogyatékossággal élőkről gondoskodó családok és a gazdák háztartásai számára magasabb, 2,6 ezer kilowattóra fogyasztási küszöböt szabnak meg. A kedvezményes árakkal a lengyel háztartások mintegy 66 százaléka élhet – mondta el Morawiecki. “Láttam olyan elemzéseket is, hogy akár 10 millió háztartásról is szó lehet, mert egyesek talán elkezdenek takarékoskodni” – tette hozzá. Külön 10 százalékos árkedvezményt kapnak azok a háztartások, amelyek jövőre 10 százalékkal csökkentik áramfogyasztásukat.

A fogyasztási küszöb túllépése esetén a háztartások a piaci tarifa szerint fizetnek majd a többletfogyasztásért. A vonatkozó tarifákat az idei év végén hagyják jóvá – közölte a sajtóértekezleten Anna Moskwa klímaügyi és környezetvédelmi miniszter. Morawiecki bejelentette továbbá: államilag támogatott villamosenergia- és gázbeszerzésre számíthatnak az energiaigényesnek minősített vállalatok is. Támogatásuk becslések szerint még idén 5-6 milliárd zlotyval (430-516 milliárd forint) terheli meg az állami háztartást. A közigazgatási intézményeket viszont október 1-jétől az áramfogyasztás 10 százalékos csökkentésére kötelezik – közölte a kormányfő. A háztartásoknak és az energiaigényes vállalatoknak nyújtandó energiaár-támogatások költségét Morawiecki több mint 30 milliárd zlotyra (2,6 ezer milliárd forint) becsülte.

 

Advertisement

 

mti

Advertisement

Zöldinfó

Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig

Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.

Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.

Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák