Zöldinfó
Az Illatos úti méregraktár felszámolását sürgeti a Greenpeace és a ferencvárosi polgármester
A budapesti Illatos úti illegális méregraktár miatt a Greenpeace az Európai Bizottsághoz és az ENSZ-hez fordult, ezzel egyidejűleg Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester levélben kérte a mérgek elszállítását magyar hatóságoktól.
A környezetvédő szervezet kedden az MTI-vel közölte, a Greenpeace Magyarország azt szeretné elérni, hogy az ENSZ égisze alatt működő Stockholmi Egyezmény titkársága, valamint az egyezmény uniós végrehajtásáért felelős Európai Bizottság környezetvédelmi főigazgatósága gyakoroljon nyomást a magyar kormányra, hogy tartsa be a nemzetközi egyezményeket, és tisztítsa meg az Illatos út egyik pincéjét 100 tonnányi rákkeltő vegyszertől. Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője a közleményben kiemelte, a magyar környezetvédelmi hatóságnak több mint hét éve van tudomása arról, hogy a Budapesti Vegyiművek Zrt. volt telephelyén, az Illatos úton egy romos pincehelyiségben olyan veszélyes anyagot tárolnak, amelyből folyamatosan szivároghatnak ki világszerte betiltott mérgek. A ferencvárosi önkormányzat ugyanakkor közleményben tájékoztatott arról, hogy Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester levélben kérte a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Közép-Pesti Katasztrófavédelmi Kirendeltségétől, hogy haladéktalanul szállíttassák el és semmisíttessék meg az Illatos úti – becslések szerint – 100 tonnányi rovarirtószer-alapanyagot.
Az önkormányzat tájékoztatása szerint egy másik levélben Baranyi Krisztina hat hatóság – a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Katasztrófavédelmi Hatósági Osztály, a Vízügyi és Vízvédelmi Hatóság, a Pest Megyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Munkaügyi és Munkavédelmi Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Műszaki Engedélyezési és Mérésügyi Főosztály, Budapest Főváros Kormányhivatala Népegészségügyi Főosztály Közegészségügyi Osztály Kémiai Biztonsági szakterület, Budapest Főváros Kormányhivatala, VI. Kerületi Hivatala Népegészségügyi Osztály – számára tette fel a kérdést, hogy a 2022. augusztus 24-i helyszíni szemléjük óta intézkedtek-e a veszély megszüntetése és felszámolása érdekében. A polgármester törvénymódosítást kezdeményez annak érdekében, hogy a korábban állami hatáskörbe tartozó tevékenységek okozta szennyezések felszámolása legyen állami feladat, amennyiben a tulajdonos ezt nem képes végrehajtani – közölte a ferencvárosi önkormányzat.
mti
Zöldinfó
Egyre többen vesznek fel zöld hitelt
Bővített programmal támogatja a zöld ágazatokat a jegybank.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A banki portfóliók nagyobb része továbbra is magas üvegházhatású gázkibocsátással járó tevékenységeket finanszíroz – írja az alternativenergia.hu. A banki portfóliókban a zöld ágazatok előtérbe helyezését, és ezáltal a klíma- és környezeti kockázatok mérséklését, az MNB bővített, újabb egy évvel meghosszabbított Zöld tőkekövetelmény-kedvezmény (TKK) programja immár még szélesebb körben támogatja – emelte ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Zöld pénzügyi jelentése. Magyarországon jelentősen nőtt a zöld hitelállomány, illetve a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat érvényesítő (ESG) befektetési alapok és életbiztosítások mögé választható ESG befektetések volumene. A hazai bankrendszer klímakockázati kitettsége nem változott.
A TKK programba bevont banki zöld kitettségek értéke elérte a 1728 milliárd forintot tavaly, ami dinamikus, 28 százalékos éves bővülést jelent. Az egyéb, TKK programon kívüli zöld hitelekkel együtt 6,3 százalékra nőtt a zöld lakáshitelek aránya a hazai lakáshitelpiacon (ezek 40 százaléka a legmagasabb energetikai besorolású ingatlanokat finanszírozta). A zöld vállalati és önkormányzati hitelek aránya 7 százalék volt 2025 végén, döntő részben napenergia-termelést és fenntartható kereskedelmi ingatlanokat finanszírozva – ismertette az MNB. Mint hozzátették, a zöld állampapírok aránya stagnált, bár állományuk mintegy 500 milliárd forinttal bővült, emellett a zöld jelzáloglevelek volumene is nőtt.
Számottevően nőtt a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási, illetve fenntarthatósági fókuszú befektetési alapok, továbbá befektetési életbiztosításokhoz (unit-linked) választható ESG szempontú eszközalapok volumene is: együttes nettó eszközértük a 3300 milliárd forintot közelíti. Szem előtt tartva a befektetők megfelelő tájékoztatását és a “zöldre festés” kockázatának csökkentését, a fenntartható célokkal rendelkező, kollektív befektetési eszközök átláthatóságát elősegítve az MNB Névhasználati ajánlást adott ki, illetve továbbfejlesztette a Zöld Pénzügyi Termékkeresőjét – emlékeztetett a jegybank.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaMár egy hónap alatt látványos eredményt hozhat a galambbefogási program
-
Zöldinfó3 nap telt el a létrehozás ótaKutatók szerint újra kell gondolni az Alföld földhasználatát
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaSzázezreket spórolhat a hőszivattyú telepítésén: mutatjuk a legegyszerűbb megoldást
-
Zöld Közlekedés2 nap telt el a létrehozás ótaEgyre kevesebben keresnek dízelautót, de az árak tovább emelkednek
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaEgyre erősödik az El Niño: veszélybe kerülhetnek a termések és nőhet az energiaigény
