A rezsiszabályok módosítása óta rengeteg háztartás küzd az energiafogyasztás mérséklésével. A hétköznapi szokások megváltoztatása mellett gyakori irány a hőszigetelés, a fűtéskorszerűsítés, illetve a nyílászárók cseréje. Bár ezek a beruházások igen költségesek lehetnek, az egyre növekvő energiaárak mellett hamar megtérülhet a ráfordított összeg. A Baranya megyei hírportál a nyílászárókkal kapcsolatban szedte össze a legfontosabb tudnivalókat. A lap szerint aki most szeretne új ablakot vagy ajtót beszerezni, annak arra kell számítania, hogy a megrendeléstől számított 4-6 héten belül lesz beszerelhető az adott nyílászáró.
Az új építésű ingatlanokban a nagy üvegfelületű nyílászárók ma már kizárólag háromrétegűek, a régebbi épületeknél viszont anyagi okokból sokan még mindig a kétrétegű üveg mellett döntenek. A háromrétegű energiatakarékosság szempontjából természetesen jobb választásnak számít: az ilyen ablakok hőáteresztő képessége 0,6–0,8 W/m2K között mozog, míg a kétrétegűeknél az érték átlagosan 1-1,1 W/m2K. Az mindegy, hogy fa- vagy műanyag keretet választunk, mivel a fa természetes légáteresztő képessége a hőátbocsátás szempontjából nem mérvadó, írta az alternativenergia.hu.
Csanádi Norbert, a nyílászárókra is szakosodott Alino Plusz Kft. ügyvezetője szerint az ablakok méretét felesleges mérsékelni. „Attól nem lesz kevesebb a kiadás, ha a korábbi nyílászáró méretét csökkentjük, hiszen a falazásnak is van költsége, ezért a pénzt tekintve máris ott vagyunk, mint az eredeti méretű, nagyobb nyílászáróval, sőt, átlagosan másfélszer annyiba kerül. A kisebb munkákra nehezebb kőművest találni, és ha sikerül is, drága lesz” – nyilatkozta a szakértő. Csanádi Norbert egyébként saját „Kádár-kocka” házát leszigetelve, teljes nyílászárócserével majdnem egyharmadával csökkentette gázszámláját. Végezetül érdemes kiemelni, hogy bár ezt kevesen tudják, de a nyílászárók esetében a redőny jelentőségét nem szabad alábecsülni: a szakember szerint használatuk átlagosan 2 Celsius-fokos különbséget jelenthet az otthon hőmérsékletében – az eleve strapabíró alumíniumredőny hatásfoka még a műanyagénál is jobb, méghozzá 1 Celsius-fokkal. A redőny egyébként nem önmagában szigetel, az árnyékoló és az ablak között megrekedt levegő segíthet a ház melegen tartásában.
Zöldinfó
Évente 205 ezer tonna élelmiszer vész kárba, cél a drasztikus csökkentés 2030-ig
Magyarország élen jár az élelmiszer-pazarlás elleni küzdelemben.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az élelmiszer-pazarlás csökkentése és a vízgazdálkodás fejlesztése kulcsszerepet játszik a klímaváltozás kedvezőtlen hatásainak mérséklésében – jelentette ki Nagy István agrárminiszter a Zero Waste Foundation Étel- és vízpazarlás-megelőzési konferenciáján, Isztambulban az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint – írja az alternativenergia.hu. A tárcavezető a konferencián kiemelte, az agrárium globális célkitűzése, hogy jó minőségű, megfizethető termékekkel lássuk el a fogyasztókat, miközben a gazdálkodók versenyképességét és megélhetését is biztosítjuk. Különös figyelmet igényelnek az élelmiszereket és az élelmiszeripart érintő szabályozások, valamint az élelmiszer-pazarlás visszaszorítása. A fejlett országokban a kidobott élelmiszer több mint fele a háztartásokban keletkezik. Magyarországon, ezt felismerve, már 2016-ban elindította a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal “Maradék nélkül” programját. Az azóta eltelt időszak bizonyította a kezdeményezés sikerességét, hiszen több mint harmadával tudtuk csökkenteni az egy főre eső élelmiszer-pazarlást. Hazánk, az ENSZ fenntartható fejlődési céljaival is összhangban, a következő években is kiemelten támogatja a programot.
Ambiciózus, de elérhető kezdeményezésünk, hogy 2030-ra a felére csökkentsük a magyar háztartásokban keletkező élelmiszer-hulladék mennyiségét. Ez a törekvés a kiskereskedelemben és az élelmiszerlánc más szakaszaiban keletkező hulladékra is vonatkozik – hívta fel a figyelmet a miniszter a közlemény szerint. Kifejtette, a csomagolási technológiák fejlesztése további lehetőségeket kínál a veszteségek elkerülésére, de a jelenlegi, évi mintegy 205 ezer tonna lakossági pazarlás így is hatalmas kihívás. Ez az élelmiszer-mennyiség 380 ezer ember egyéves ellátására lenne elegendő, és össztársadalmi szinten több százmilliárd forintos veszteséget jelent. Céljaink elérése érdekében a legfontosabb a fogyasztói edukáció. Fel kell hívnunk az emberek figyelmét a tudatos vásárlásra, az élelmiszerek helyes tárolására, valamint a maradékok felhasználására – írták.
Nagy István kitért arra is, hogy a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás egyik kulcsterülete a vízmegtartás, a gazdálkodók pedig több módszerrel is növelhetik ezt a képességet. Példaként említette a téli talajtakarást, a nem termelő területek kijelölését, azaz a szántóterületek 10 százalékának megfelelő nem termelő tájképi elemek és területek vagy ezek kombinációjának fenntartását, valamint a mikrobiológiai, talaj- és növénykondicionáló készítmények alkalmazását. A forgatás nélküli talajművelés szintén hatékony eszköze a víz tájban tartásának – hangsúlyozta a tájékoztatás szerint az agrártárca vezetője.
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaHőszivattyú vagy kondenzációs kazán? Melyik a jobb választás a magyar KKV-knak?
-
Zöld Energia7 nap telt el a létrehozás ótaHároméves az energiaválság: a magyar lakosság jelentős része hőszivattyús fűtésre állt át
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaMagyarországon is bővült az autópiac: robbanásszerűen nőtt az elektromos és plug-in hibrid értékesítés
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaA Legionella-kockázat, amit sok épület nem vesz komolyan
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTuristalátványosság lett a velencei delfinből, de a hatóságok óva intenek a közeledéstől