

Zöld Közlekedés
A Budapest Airport bővíti a repülőtéri e-töltő infrastruktúráját
A Budapest Airport 83 elektromos töltőállomást telepít – 102 töltőponttal – a reptéren, 1,3 milliárd forint beruházással a repülőtér-üzemeltető flottájába tartozó járművek és a légikikötőben tevékenykedő partnercégek kiszolgálására – közölte a Budapest Airport szerdán az MTI-vel.
A költségek felét az Európai Unió 650 millió forintos támogatása adja, a másik felét a társaság önerőből biztosítja. A tájékoztatás szerint a töltőpontokat 2025. augusztus 31-ig, három ütemben telepítik. A közleményben felidézik, hogy a Budapest Airport 2022-ben pályázott az Európai Unió CEF 2 Transport – Alternative Fuels Infrastructure Facility elnevezésű támogatási programjára a Net Zero Airport című projektjével, ennek keretében írták alá a közelmúltban a 83 töltőállomás telepítéséről szóló támogatási szerződést. A közleményben ismertetik, hogy a Budapest Airport már eddig 66 elektromos autótöltőpontot telepített, amelyből 35 a repülőtér nyilvánosság előtt elzárt területén, míg 31 a repülőtér egyéb helyén található.
A Budapest Airport hangsúlyozta: évek óta fejlesztik az elektromosjármű-töltő infrastruktúrát, és a partnervállalatokat is ösztönzik az e-mobilitásra. A repülőtér-üzemeltető emlékeztetett: a közelmúltban 134 földi kiszolgáló járművet, illetve 24 flotta- és menedzserautót cseréltek hagyományos meghajtásúról elektromos vagy hibrid modellre, ezzel évi 412 000 liter üzemanyag, és megközelítőleg 1080 tonna szén-dioxid-kibocsátás takarítható meg. Kitér arra, hogy a Főtaxi, a Budapest Airport szerződött partnere is kiemelten kezeli az e-mobilitás előmozdítását, és flottájának 30 százalékát már elektromos vagy hibrid járművekre cserélte. A Főtaxi repülőtéri pufferparkolójában már hat ultragyors elektromos töltőpont működik, amelyek száma 2025 végéig várhatóan 26 töltőponttal bővül.

Zöld Közlekedés
Hidrogénhajtású kukásautót tesztelnek Bécsben
A Duna-szigeten kezdték el tesztelni az osztrák főváros első hidrogénhajtású hulladékgyűjtő járművét.

Az elektromos kukásautóhoz képest kétszer akkora távot tud megtenni és gyorsabb a tankolása is. Mindkét haszongépjármű-típus tesztjét tudományosan követik. Melyik a jobb – az elektromos vagy a hidrogénhajtású? – a kérdés nem csak a személyautóknál, de a nehézgépjárműveknél is aktuális. Hogy választ kapjon a kérdésre, az osztrák főváros a meglévő két elektromos kukásautó mellett a napokban egy hidrogénhajtású hulladékgyűjtő jármű tesztjét is megkezdte. A forradalmi kukásautó a Duna-szigetet járja, és a kommunális hulladék valamint a sárga kukák ürítését végzik vele. A csupán prototípusként létező jármű egyik előnye – az alváz a Mercedestől, a felépítmény a Stummertől van –, hogy a vezetőfülke alacsonyan van, így a sofőr pontosan látja, van-e gyalogos, biciklis az induló jármű előtt. Különösen fontos szempont ez, mivel a Duna-sziget a bécsiek egyik kedvelt pihenőhelye, ahova sokan járnak sétálni, biciklizni, futni.
A 85 kilowattórás akkumulátort menet közben két, egyenként 30 kilowattos üzemanyagcella tölti. Nemcsak a jármű meghajtása, de a hulladékgyűjtő edények kiürítése és a hulladék tömörítése is elektromosan zajlik. A 17 tonna önsúlyú jármű 23 köbméternyi szemetet tud begyűjteni és körülbelül 160 kilométer a gyűjtőjárata hossza. Ezzel kétszer akkora területet tud ellátni, mint a Bécsi Köztisztasági Vállalat elektromos kukásautója és gyorsabb a tankolása is. A hidrogénhajtású kukásautó egy dízeles járművet váltott le, így sokkal csendesebb, tisztább és biztonságosabb, mint hagyományos elődje. Tankolni a Wien Energie Floridsdorfban található hidrogénkútjához jár, ahol zöldhidrogénnel töltik fel.
A tesztüzemet a Bécsi Műszaki Egyetem követi nyomon, hogy a végén eldönthessék, az elektromos vagy a hidrogénhajtású kukásautó praktikusabb-e Bécs számára. Vizsgálják a járművek és az akkumulátorok viselkedését küldönböző hőmérsékleteknél, különböző távokon illetve különböző típusú hulladékok esetén. Az osztrák főváros célja, hogy lehetőség szerint már 2030 előtt klímasemlegesre cserélje a város 3.100 járműből álló járműparkját. Az alternatív hajtású járművekre váltás különösen a haszon- és nehézgépjárművek esetén jelent nagy kihívást.
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
WMO: ötven év alatt több mint kétmillióan haltak meg a szélsőséges időjárási, éghajlati és vízzel kapcsolatos katasztrófákban
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Elegáns napelemes cserepet mutattak be
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Terepmotorosok veszélyeztetik a természetvédelmi területeket Erdély több megyéjében
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás óta
Áder János: az alapvető erőforrásokkal bánunk a legfelelőtlenebb módon
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Árcsökkentésre készül több mint 150 német energiaszolgáltató