Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A globális atomenergia jövője már nem Nyugaton, hanem a Dél országaiban dől el

A Roszatom ütemterv szerint valósítja meg a Paks II projektet, jelenleg is folynak aktív munkálatok az építési területen – mondta Kirill Komarov.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu oldalon kifejtetik: elkészült a 23 méter mély munkagödör, folyik a úgynevezett első beton kiöntésének előkészülete. Amint a magyar nukleáris hatóság kiadja a vonatkozó engedélyt, két hónapon belül megtörténik az első beton kiöntés, ami után hivatalosan is épülő atomerőműnek minősül majd a Paks II. Hozzátette, már szerződést kötöttek jónéhány berendezés gyártására, szállítására. Példaként említette, hogy gyártják a reaktortartályokat orosz üzemekben, készülnek a turbinák, illetve tart az automatikus irányitórendszer gyártása részben francia beszállító bevonásával. Kirill Komarov úgy fogalmazott, nincs befolyással az Európai Bíróság ítélete a Paks II beruházásra. Megjegyezte, ennek a vitának a Roszatom nem részese. Szerinte eljárásjogi kérdésről van szó, ilyenek mindig adódnak, de a legfontosabb, hogy a projekt egy percre sem állt meg, halad előre. Az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatban a Roszatom vezérigazgatójának első helyettes elmondta, ezeket nem tartják jogerővel bíró intézkedéseknek, politikai döntésekről van szó, amelyek nem a jogrenden alapulnak. Sem az amerikai, sem az európai szankciók nem vonatkoznak az atomenergetikára, ezek hatálya nem terjed ki a Roszatomra.

Kiril Komarov elmondta, 2022 és 2024 között a Roszatom külföldi bevételei megduplázódtak, 9 milliárd dollárról 18 milliárd dollárra nőttek. Rámutatott arra, hogy egyetlen egy projektjüket sem állították le a finnországi kivételével. Ez utóbbi ügy jelenleg nemzetközi döntőbíróság előtt van. A bíróság majd eldönti, mennyire volt jogszerű a finnek lépése. A Roszatom vezérigazgatójának első helyettese hangsúlyozta, egyaránt folytatódik az együttműködés a globális Dél országaival, és a nyugati országokkal. Jó a kapcsolatuk a közép-európai államokkal, továbbra is biztosítják az üzemanyagot, a szervízszolgáltatásokat, egyebek közt a Paksi Atomerőmű számára is.

Kirill Komarov felhívta a figyelmet arra, hogy nagy az érdeklődés az atomenergia iránt. Moszkvában az Atomenergetikai Világhéten 118 ország vesz részt. Az atomenergetika fejlődésének központja viszont nem a Nyugat, hanem a globális Dél – Kína, India, a délkelet-ázsiai országok -, ahol hatalmas mennyiségű energiára van szükség, Felidézte, hogy a világon mintegy 700 millió ember nem rendelkezik hozzáféréssel a villamos energiához, köztük az afrikai országok, amelyek megbízható partnerei Oroszországnak, és Oroszország is megbízható partnere ezen országoknak.

Advertisement

A nemzetközi projekteknél a megrendelő elvárásainak megfelelően járnak el. Ami Paks II projektet illeti, a magyar megrendelőnkkel kidolgoztak egy technológiai tervet, ami alapján meghatározták, hogy mely berendezést szállít, és milyen munkát végez az orosz fél, mi a magyar rész. Egyik fő feladatuknak tartják azt is, hogy a magyar ipart, így a magyar építőipart helyzetbe hozzák, és meggyőződése, hogy magas lesz a magyar beszállítói arány a projektbe. A Paks II atomerőműben francia lesz a turbina, részben francia részegységekből áll majd az automatikus rendszerirányítás, amelyben lesznek orosz elemek is. A különböző szivattyúkat több országból szerzik be a paksi projekthez. A legjobb megoldásokat választják, miután az atomenergetikában bevett gyakorlat a széleskörű nemzetközi együttműködés. A Paks II atomerőművet is azokkal fogják megépíteni, akik hozzájuk hasonlóan teljesítik a vállalt kötelezettségeiket – fogalmazott Kirill Komarov.

Advertisement

Zöldinfó

A klímaváltozás nyomai: rekordokat dönt a hőség Magyarországon

1901 óta több mint három nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az elmúlt 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írta a HungaroMet Zrt. a honlapján közölt elemzésben – írka az alternativenergia.hu. Azt írták: a júniusi középhőmérséklet 22,5 Celsius-fok volt, ezzel ez volt országos átlagban 1901 óta a második legmelegebb június. A június végén kialakult hőhullám során több hőmérsékleti rekord is megdőlt, 30-án Szécsényben 42,0 fokig emelkedett a levegő hőmérséklete, ami új abszolút maximum-hőmérsékleti rekord Magyarországon. Az elemzésben megvizsgálták a legalább 27 Celsius-fokos középhőmérsékletű napok gyakoriságát és területi eloszlását a mérések kezdete óta. Eszerint 1901 és 2025 között országos átlagban 1 és 15 nap között teljesült ez a magas középhőmérsékleti kritérium, de az időszak első évtizedeiben, valamint az 1970-as évek során voltak olyan évek, amikor nem fordult elő ilyen nap az ország területén. A legtöbb, 15 nap 2024-ben következett be. A teljes időszakot tekintve, lineáris trendet feltételezve 125 év alatt 3,3 nappal nőtt a 27 Celsius-fokot elérő középhőmérsékletű napok száma országos átlagban – írták.

Az elemzés szerint az ország délkeleti részén, a Kiskunság, a Nagykunság, valamint a Körös-Maros-köze területén átlagosan 4-6 ilyen, 27 fokos középhőmérsékletű nap fordult elő 1991-2020 között, míg az Északi-középhegységben és a nyugati országrészben éves átlagban 1-2 napon adódott ilyen magas középhőmérséklet. A Kisalföldön és az Észak-Alföldön 2-4 nap közötti értékek voltak a jellemzőek. Vizsgálták a budapesti hőhullámos időszakokat is. Hőhullámnak tekintették azt az időszakot, amikor a napi középhőmérséklet értéke legalább három egymást követő napon elérte a 27 Celsius-fokot. Két egymást követő hőségperiódust akkor tekintettek különbözőnek, ha közöttük számottevő lehűlés történt, azaz a napi középhőmérséklet 21 fok alá esett, vagy legalább három napig 25 fok alatt maradt.

Az így beazonosított 11 hőhullámos időszakok közül kettő az 1990-es években (1950-ben és 1994-ben) alakult ki, a többit már az ezredforduló után tapasztalták. A legtovább tartó hőségperiódus Budapesten 2024 nyarán következett be, ami 13 napig tartott, és ekkor a legmagasabb napi középhőmérséklet 31,4 °C volt. Ettől egy nappal maradt el az idén bekövetkezett, 12 napos forró időszak, amelynek során a legmagasabb napi középhőmérséklet 34 Celsius-fok volt. A tanulmányban felhívták a figyelmet arra: a hosszú ideig tartó, magas napi középhőmérsékletű időszakok gyakran magukkal vonják az éjszakai felfrissülés hiányát, ami komoly hőstresszt jelent nem csak az emberi szervezetnek, hanem a természetes ökoszisztémáknak is. A magas hőmérsékletek az épített környezetre is hatással vannak, a hőhullámokkal együtt járó aszály pedig nagy kihívást jelent a mezőgazdaságban és a vízgazdálkodásban.

Advertisement

A jelen hőhullámai előrevetítik, hogy mire számíthatunk a jövőben. A HungaroMet új éghajlati portálja (https://eghajlat.met.hu/) 200 év mérési és modellezési adataira építve nyújt átfogó képet a hazai éghajlati folyamatokról és várható tendenciákról, ezzel támogatva a döntéshozókat, a gazdasági szereplőket és a lakosságot az alkalmazkodásban – jegyezték meg.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák