Zöldinfó
A globális atomenergia jövője már nem Nyugaton, hanem a Dél országaiban dől el
A Roszatom ütemterv szerint valósítja meg a Paks II projektet, jelenleg is folynak aktív munkálatok az építési területen – mondta Kirill Komarov.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az alternativenergia.hu oldalon kifejtetik: elkészült a 23 méter mély munkagödör, folyik a úgynevezett első beton kiöntésének előkészülete. Amint a magyar nukleáris hatóság kiadja a vonatkozó engedélyt, két hónapon belül megtörténik az első beton kiöntés, ami után hivatalosan is épülő atomerőműnek minősül majd a Paks II. Hozzátette, már szerződést kötöttek jónéhány berendezés gyártására, szállítására. Példaként említette, hogy gyártják a reaktortartályokat orosz üzemekben, készülnek a turbinák, illetve tart az automatikus irányitórendszer gyártása részben francia beszállító bevonásával. Kirill Komarov úgy fogalmazott, nincs befolyással az Európai Bíróság ítélete a Paks II beruházásra. Megjegyezte, ennek a vitának a Roszatom nem részese. Szerinte eljárásjogi kérdésről van szó, ilyenek mindig adódnak, de a legfontosabb, hogy a projekt egy percre sem állt meg, halad előre. Az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatban a Roszatom vezérigazgatójának első helyettes elmondta, ezeket nem tartják jogerővel bíró intézkedéseknek, politikai döntésekről van szó, amelyek nem a jogrenden alapulnak. Sem az amerikai, sem az európai szankciók nem vonatkoznak az atomenergetikára, ezek hatálya nem terjed ki a Roszatomra.
Kiril Komarov elmondta, 2022 és 2024 között a Roszatom külföldi bevételei megduplázódtak, 9 milliárd dollárról 18 milliárd dollárra nőttek. Rámutatott arra, hogy egyetlen egy projektjüket sem állították le a finnországi kivételével. Ez utóbbi ügy jelenleg nemzetközi döntőbíróság előtt van. A bíróság majd eldönti, mennyire volt jogszerű a finnek lépése. A Roszatom vezérigazgatójának első helyettese hangsúlyozta, egyaránt folytatódik az együttműködés a globális Dél országaival, és a nyugati országokkal. Jó a kapcsolatuk a közép-európai államokkal, továbbra is biztosítják az üzemanyagot, a szervízszolgáltatásokat, egyebek közt a Paksi Atomerőmű számára is.
Kirill Komarov felhívta a figyelmet arra, hogy nagy az érdeklődés az atomenergia iránt. Moszkvában az Atomenergetikai Világhéten 118 ország vesz részt. Az atomenergetika fejlődésének központja viszont nem a Nyugat, hanem a globális Dél – Kína, India, a délkelet-ázsiai országok -, ahol hatalmas mennyiségű energiára van szükség, Felidézte, hogy a világon mintegy 700 millió ember nem rendelkezik hozzáféréssel a villamos energiához, köztük az afrikai országok, amelyek megbízható partnerei Oroszországnak, és Oroszország is megbízható partnere ezen országoknak.
A nemzetközi projekteknél a megrendelő elvárásainak megfelelően járnak el. Ami Paks II projektet illeti, a magyar megrendelőnkkel kidolgoztak egy technológiai tervet, ami alapján meghatározták, hogy mely berendezést szállít, és milyen munkát végez az orosz fél, mi a magyar rész. Egyik fő feladatuknak tartják azt is, hogy a magyar ipart, így a magyar építőipart helyzetbe hozzák, és meggyőződése, hogy magas lesz a magyar beszállítói arány a projektbe. A Paks II atomerőműben francia lesz a turbina, részben francia részegységekből áll majd az automatikus rendszerirányítás, amelyben lesznek orosz elemek is. A különböző szivattyúkat több országból szerzik be a paksi projekthez. A legjobb megoldásokat választják, miután az atomenergetikában bevett gyakorlat a széleskörű nemzetközi együttműködés. A Paks II atomerőművet is azokkal fogják megépíteni, akik hozzájuk hasonlóan teljesítik a vállalt kötelezettségeiket – fogalmazott Kirill Komarov.
Zöldinfó
Legeltetéssel a természetvédelemért: nagyszabású fejlesztés indul a Hortobágyon
Természetvédelmi fejlesztések zajlanak a Hortobágyon.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A természetvédelmi fejlesztési források több mint kétharmadát a leromlott állapotú élőhelyek helyreállítására, veszélyeztetett fajok megőrzésére, valamint a rendszeres természetvédelmi kezelés feltételeinek javítására fordítja a kormány – mondta az Agrárminisztérium természetvédelemért felelős államtitkára Hortobágy községben. Rácz András A legeltetéshez, mint természetvédelmi célú kezeléshez kapcsolódó infrastrukturális feltételek komplex fejlesztése a Hortobágyi Nonprofit Kft.-nél című projekt nyitórendezvényén kiemelte: a 2022-ben jóváhagyott Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz (KEHOP Plusz) révén 42 milliárd forint áll rendelkezésre természetvédelmi beruházásokra. E forráskeret felhasználásával 2025 ben 60 kiemelt beruházás megvalósítása indult el, amelyek együttesen közel százezer hektárnyi Natura 2000 területet érintenek. Rácz András utalt rá, hogy ez szerves folytatása az 2014-2020 közötti fejlesztéseknek, amikor ugyancsak 42 milliárd forint támogatással 109 természetvédelmi beruházás valósult meg, amelyek 180 ezer hektárnyi védett természeti területet és Natura 2000 területet érintettek – írja az alternativenergia.hu.
A hortobágyi projekt hárommilliárd forint támogatással, az Építési és Közlekedési Minisztérium, mint konzorciumi partner bevonásával valósul meg a magyar szürke szarvasmarhával és házi bivallyal legeltetéssel kezelt több mint hatezer hektár védett területen 39 hónap alatt: ebben az időszakban három téli állattartó telep és egy gépműhely újul meg – hangzott el a projektnyitón. Nyul Zoltán, az Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM) magasépítésért felelős helyettes államtitkára hozzátette: a 3 milliárdos fejlesztésből 2,4 milliárd forintot fordítanak az épületek megújítására, amelynek során fontos szempont a hosszútávú fenntarthatóság mind a környezet, mind a gazdaságos üzemeltetés tekintetében. A környezetbe való beavatkozás a “szükséges és elégséges” elv alapján történik, szeretnének minőségi épített környezettel hozzájárulni a fejlesztéshez – mutatott rá a helyettes államtitkár, aki az együttműködést nevezte a projekt megvalósítása alapfeltételének.
Bodó Sándor (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője a hétezer hektáron elterülő Hortobágyot különleges helynek, az állattartó, a legeltetési és a pásztorhagyományokat különleges értéknek, az ott élőket különleges embereknek nevezte. “Itt nem követelőző emberek élnek, mindenki tudja a dolgát”, amit a hely szelleme, a tradíciók folytatása határoznak meg – mondta. A projektnyitón Budai Bernadett, a Hortobágyi Nonprofit Kft. ügyvezetője részletesen is bemutatta a beruházási programot megjegyezve, hogy az állattartó telepek komplex felújítása mellett megújulnak a gulyás szállások is. A tanácskozás kapcsán emlékeztek meg a Vizes élőhelyek világnapjáról. Rácz András felidézte, hogy 1971-ben kötötték meg a vizes élőhelyek és vízimadarak védelméről szóló Ramsari egyezményt, amelyhez napjainkig már 172 ország csatlakozott. A világon 2,5 millió négyzetkilométeren 2500 “ramsari területet” tartanak nyilván – fűzte hozzá megjegyezve, hogy Magyarország 1979-ben csatlakozott a szervezethez, 29 “ramsari hely” van az országban 260 ezer hektáron.
Az idén a világnap jelmondata a – Vizes élőhelyek és a hagyományos tudás: a vizes élőhelyekhez kötődő kulturális örökség védelme – témakör jól tükrözi a Ramsari egyezmény szellemiségét, ami támogatja a vizes élőhelyek “bölcs hasznosítását”, a vizes ökoszisztémák működésének fenntartását – jelezte Rácz András.
-
Zöldinfó2 nap telt el a létrehozás ótaRitkán látott szintet ért el a földgázkitermelés Magyarországon
-
Zöld Energia4 nap telt el a létrehozás ótaÚj napelemes megoldás biztosít egész évben meleg vizet
-
Zöldinfó7 nap telt el a létrehozás ótaTéli meglepetés nélkül: így spórolhat az elavult fűtési rendszeren
-
Zöldinfó1 nap telt el a létrehozás ótaKlímavédelem jogi úton: Hollandia új kibocsátáscsökkentési célokra kényszerül
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaÚj lakossági energiatároló-pályázat: gyors beadás és precíz dokumentáció kell
