Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A globális atomenergia jövője már nem Nyugaton, hanem a Dél országaiban dől el

A Roszatom ütemterv szerint valósítja meg a Paks II projektet, jelenleg is folynak aktív munkálatok az építési területen – mondta Kirill Komarov.

Létrehozva:

|

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Az alternativenergia.hu oldalon kifejtetik: elkészült a 23 méter mély munkagödör, folyik a úgynevezett első beton kiöntésének előkészülete. Amint a magyar nukleáris hatóság kiadja a vonatkozó engedélyt, két hónapon belül megtörténik az első beton kiöntés, ami után hivatalosan is épülő atomerőműnek minősül majd a Paks II. Hozzátette, már szerződést kötöttek jónéhány berendezés gyártására, szállítására. Példaként említette, hogy gyártják a reaktortartályokat orosz üzemekben, készülnek a turbinák, illetve tart az automatikus irányitórendszer gyártása részben francia beszállító bevonásával. Kirill Komarov úgy fogalmazott, nincs befolyással az Európai Bíróság ítélete a Paks II beruházásra. Megjegyezte, ennek a vitának a Roszatom nem részese. Szerinte eljárásjogi kérdésről van szó, ilyenek mindig adódnak, de a legfontosabb, hogy a projekt egy percre sem állt meg, halad előre. Az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatban a Roszatom vezérigazgatójának első helyettes elmondta, ezeket nem tartják jogerővel bíró intézkedéseknek, politikai döntésekről van szó, amelyek nem a jogrenden alapulnak. Sem az amerikai, sem az európai szankciók nem vonatkoznak az atomenergetikára, ezek hatálya nem terjed ki a Roszatomra.

Kiril Komarov elmondta, 2022 és 2024 között a Roszatom külföldi bevételei megduplázódtak, 9 milliárd dollárról 18 milliárd dollárra nőttek. Rámutatott arra, hogy egyetlen egy projektjüket sem állították le a finnországi kivételével. Ez utóbbi ügy jelenleg nemzetközi döntőbíróság előtt van. A bíróság majd eldönti, mennyire volt jogszerű a finnek lépése. A Roszatom vezérigazgatójának első helyettese hangsúlyozta, egyaránt folytatódik az együttműködés a globális Dél országaival, és a nyugati országokkal. Jó a kapcsolatuk a közép-európai államokkal, továbbra is biztosítják az üzemanyagot, a szervízszolgáltatásokat, egyebek közt a Paksi Atomerőmű számára is.

Kirill Komarov felhívta a figyelmet arra, hogy nagy az érdeklődés az atomenergia iránt. Moszkvában az Atomenergetikai Világhéten 118 ország vesz részt. Az atomenergetika fejlődésének központja viszont nem a Nyugat, hanem a globális Dél – Kína, India, a délkelet-ázsiai országok -, ahol hatalmas mennyiségű energiára van szükség, Felidézte, hogy a világon mintegy 700 millió ember nem rendelkezik hozzáféréssel a villamos energiához, köztük az afrikai országok, amelyek megbízható partnerei Oroszországnak, és Oroszország is megbízható partnere ezen országoknak.

Advertisement

A nemzetközi projekteknél a megrendelő elvárásainak megfelelően járnak el. Ami Paks II projektet illeti, a magyar megrendelőnkkel kidolgoztak egy technológiai tervet, ami alapján meghatározták, hogy mely berendezést szállít, és milyen munkát végez az orosz fél, mi a magyar rész. Egyik fő feladatuknak tartják azt is, hogy a magyar ipart, így a magyar építőipart helyzetbe hozzák, és meggyőződése, hogy magas lesz a magyar beszállítói arány a projektbe. A Paks II atomerőműben francia lesz a turbina, részben francia részegységekből áll majd az automatikus rendszerirányítás, amelyben lesznek orosz elemek is. A különböző szivattyúkat több országból szerzik be a paksi projekthez. A legjobb megoldásokat választják, miután az atomenergetikában bevett gyakorlat a széleskörű nemzetközi együttműködés. A Paks II atomerőművet is azokkal fogják megépíteni, akik hozzájuk hasonlóan teljesítik a vállalt kötelezettségeiket – fogalmazott Kirill Komarov.

Advertisement

Zöldinfó

A Balaton is érintett: egyre sürgetőbb a tavak védelme

A tavak védelmében ma kell cselekedni a jövő érdekében.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A tavak világnapjának legfontosabb üzente, hogy ma kell cselekedni a jövő érdekében – mondta az Országgyűlés elnöke a világnap alkalmából rendezett szakmai konferencián Balatonfüreden – olvasható az alternativenergia.hu. Forsthoffer Ágnes felhívta a figyelmet az Európai Bizottság környezetvédelemért, vízminőségért és versenyképes körforgásos gazdaságért felelős biztosa, Jessika Roswall részvételére a balatoni rendezvényen, hangsúlyozva: ennek üzenete, hogy a tavak problémái, a klímaváltozás, az aszályok, a szélsőséges időjárás, a vízszintváltozás, a szennyezések, a biodiverzitás csökkenése közös európai kihívás. Ezekre közösen, európai és nemzetközi szinten, egymással együttműködve lehet csak válaszolni – tette hozzá. A házelnök a Balatoni Integrációs és Fejlesztési Ügynökség rendezvényén kitért arra is, egy ország hozzáállását megmutatja, milyen szinten foglalkozik a környezetvédelemmel. Megjegyezte, büszke arra, hogy május óta önálló minisztérium felelős az élő környezetért.

Rámutatott, hogy az unió tavakat is érintő stratégiája fontos irányt jelöl ki a vízi ökoszisztémák védelmében, a víz hatékonyabb használatában és a fenntartható vízgazdálkodásba történő beruházásoknál. Hangsúlyozta: a Balaton egyszerre ökoszisztéma, ivóvízbázis, gazdasági erőforrás, turisztikai célpont, élőhely és közösségi tér. “Ezért is nagy szorongással tölt el bennünket, amikor azt látjuk, hogy a tó esetleg nincs jól, amikor azzal szembesülünk, hogy a víz mennyire érzékeny rendszer” – fogalmazott. Forsthoffer Ágnes hangsúlyozta, nem akkor kell foglalkozni a tóval, amikor megtörtént a baj, védelme mindennapos feladat a költségvetésben, a környezetvédelmi intézkedésekben, a településvédelmi döntésekben.

Rámutatott arra is, hogy komoly kihívás ezekhez kellő forrást rendelni, és olyan hosszútávú döntéseket hozni, amelyek ma kerülnek pénzbe, de a gyerekeink jövőjét biztosítják. “Ebben szükségünk van az európai unióra, a nemzeti kormányunkra, az önkormányzatokra, a tudományra, a gazdasági szereplőkre, a civil szervezetekre, tehát mindannyiunk együttműködésére” – fogalmazott az Országgyűlés elnöke. A konferencián bemutatták Kazuhiko Takemoto, a Nemzetközi Tóvédelmi Bizottság (ILEC) elnökének videóüzenetét is. A japán vezető kifejtette, hogy a tavak egyre összetettebb és egymással szorosan összefüggő kihívásokkal néznek szembe.

Advertisement

Ebben a helyzetben a tudósok, döntéshozók, szakemberek és civil társadalmi szervezetek számára globális fórumot biztosító tavak világnapja is hozzájárulhat ahhoz, hogy világszerte nagyobb figyelmet kapjon a fenntartható tógazdálkodás, és erősödjenek a kihívások kezelésére irányuló nemzetközi erőfeszítések – fogalmazott. A világ egyik legfontosabb tavának nevezte a Balatont, amelynek tudományos kutatása és fenntartó kezelését célzó gyakorlati intézkedései hosszú múltra tekintenek vissza.

Jessika Roswall kiemelte: a tavak az egyik legfontosabb erőforrásnak számítanak a Földön. Az unióban eközben minden tíz tó közül csak négynek megfelelő az ökológiai állapota, az utóbbiak közé sorolta a Balatont is. A tavak állapotában a nem fenntartható vízgazdálkodás okozza a problémát, és az, hogy végtelen erőforrásnak tekintik ezeket a vizeket – mondta. Az aszályokra is tekintettel különösen sürgősnek nevezte a tavak megvédését, amit szolgál az Európai Vízreziliencia Stratégia is – hangsúlyozta. Ismertetése szerint az unió fontos célja a vízkörforgás helyreállítása, amihez intézkedéseket dolgoztak ki. Első lépésnek a hatékony vízfelhasználás elérését nevezte, amelynek részeként 2030-ig 10 százalékkal kell csökkenteni a vízfelhasználást. Mint mondta, fontos az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás is, ezért a tagálamokkal aszálykezelési terveket dolgoznak ki.

Advertisement

Második lépésnek nevezte a vízinfrastruktúrák javítását. Az Európai Befektetési Bank 2027 végén 15 milliárd eurót kíván biztosítani ezekre a célokra, a vízreziliencia projektekre pedig a bizottság nyújt további 3 milliárd eurós forrást – ismertette. A harmadik lépés a digitális eszközök használatának ösztönzése a kutatásban, innovációkban – tette hozzá. Megszülettek a megfelelő jogszabályok, de kellő elszántság kell a vizek ellenállóképességének javításához. Magyarország számára ez azért is fontos, mert vízkészletének 97 százaléka külföldről érkezik – jegyezte meg. Végül szót ejtett arról is, hogy egyre nagyobb a figyelem és a tudatosság a vizek védelmének ügyében, amelynek fontos állomása lesz az ENSZ decemberi konferenciája Abu Dhabiban.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák