

Zöldinfó
A Holdon akarnak növényt termeszteni ausztrál kutatók
A Holdon akar növényt termeszteni már 2025-ben egy ausztrál űrkutatási start-up cég, amelynek küldetését mások mellett az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) is támogatja.
A Lunaria One ausztrál űrkutatási start-up cég pénteken indította el azt a kísérleti projektet, amely azt akarja kideríteni, hogy lehet-e növényt termeszteni a Hold felszínén. Hosszú távon olyan növények meghonosítása a cél, amelyek élelmiszert, gyógyszert és oxigént biztosítanának az emberi élet megteremtéséhez a Holdon – számolt be róla a citynews.com.au canberrai hírportál. Caitlin Byrt, az ANU Biológiai Kutatóintézetének és Űrkutatóintézetének tudósa rendkívüli lehetőséget lát a küldetésben, mivel a kísérlet meghatározhatja, hogy milyen növények képesek elviselni a Holdon lévő szélsőséges feltételeket. Byrt arra is rámutatott, hogy a Holdon végzendő kísérlet tapasztalatait később földi körülmények között is alkalmazni lehet az élelmiszertermelésben, hiszen a Földön is komoly gondokat okoz a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás. A küldetés számos tudományos műhely, köztük a Queenslandi Műszaki Egyetem (QUT), az RMIT Egyetem, az ANU és az izraeli Ben Gurion Egyetem, valamint ipari testületek nemzetközi együttműködésével valósul meg.
A Holdra szánt növényfajtákat az alapján válogatják ki, hogy milyen gyorsan csíráznak ki, nőnek és mennyire viselik el a szélsőséges hőmérsékletingadozásokat. Az egyik jelölt a füvek családjába tartozó, Ausztráliában őshonos Tripogon loliiformis, amely hónapokig kibírja víz nélkül, és jól tűri a szélsőséges körülményeket. A magokat a SpaceIL űrvállalat Beresheet 2 űrhajójával juttatják el a Holdra. A leszállás után 72 órán keresztül figyelik a növények növekedését és állapotát, az adatokat pedig visszaküldik a Földre.
mti

Zöldinfó
Napelemet, szigetelést, kevesebb fosszilis energiát – így vélekedik Európa a zöld átmenetről
Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből.

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
Az európaiak nagy többsége prioritásnak tartja a káros éghajlatváltozás kezelését, és fontosnak gondolja intézkedések meghozatalát a megújuló energiaforrások növelése, valamint az energiahatékonyság javítása érdekében – derült ki az Európai Bizottság által hétfőn közzétett Eurobarométer felmérésből. A brüsszeli közlemény szerint a megkérdezettek 81 százaléka támogatja az EU egészére kiterjedő klímasemlegességi célkitűzést 2050-re. Ezzel összefüggésben a válaszadók 77 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás okozta károk költsége jóval magasabb, mint a nettó nulla átmenethez szükséges beruházás. Az európaiak 85 százaléka gondolta úgy, hogy az éghajlatváltozás kezelésének prioritást kell élveznie a közegészségügy és az életminőség javításának érdekében. Hasonlóképpen, a megkérdezettek 83 százaléka értett egyet azzal, hogy az éghajlatváltozás káros hatásaira való jobb felkészülés javítani fogja az életminőséget. A megkérdezettek 38 százaléka gondolta úgy, hogy személyesen ki van téve a környezeti és éghajlattal kapcsolatos kockázatoknak és fenyegetéseknek. A válaszadók 88 százaléka gondolta fontosnak, hogy az EU intézkedéseket hozzon a megújuló energiaforrások növelése érdekében, és szintén 88 százalék volt azok aránya, akik úgy vélték, hogy az EU-nak intézkedéseket kell tennie az energiahatékonyság javítása érdekében, például azáltal, hogy ösztönzi az embereket otthonaik szigetelésére, napelemek telepítésére vagy elektromos autók vásárlására.
A fosszilis tüzelőanyagok importjának csökkentésével kapocslatban 75 százalék volt azok aránya, akik szerint ez az intézkedés növeli az energiabiztonságot és gazdaságilag előnyös az EU számára. Az európaiak 77 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozás elleni fellépés elősegíti az innovációt. 84 százalék értett azzal egyet, hogy nagyobb támogatást kell nyújtani az európai vállalatoknak, hogy versenyezhessenek a tiszta technológiák globális piacán, ami a tiszta ipari megállapodás iránti nyilvános támogatást mutatja.
A uniós tagállamok állampolgárainak 92 százaléka mondta azt, hogy egyéni éghajlatvédelmi intézkedéseket tesz, és fenntartható döntéseket hoz a mindennapi életében, ugyanakkor 28 százalékuk gondolta úgy, hogy ezen egyéni lépések révén fordítani lehet a helyzeten. A válaszadók a nemzeti kormányokat (66 százalék), az EU-t (59 százalék) és az üzleti és ipari szektort (58 százalék) jelölték meg a legalkalmasabbnak az éghajlatváltozás kezelésére.
Míg a felmérés szerint a megkérdezettek 84 százaléka egyetértett azzal, hogy az éghajlatváltozást emberi tevékenység okozza, a válaszadók több mint fele (52 százalék) úgy vélte, hogy a hagyományos média nem nyújt egyértelmű tájékoztatást az éghajlatváltozásról, annak okairól és hatásairól. A kommunikációs csatornákat szélesebb körben vizsgálva a válaszadók 49 százaléka vélte úgy, hogy nehéz különbséget tennie a megbízható információk és a klímaváltozással kapcsolatos dezinformáció között a közösségi médiában.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Állami ingyen pénzre pályázhat, ha szigetelné a födémet!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
Kiderült mi befolyásolja a napelemek teljesítményét nagymértékben!
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás óta
A nap ereje lenyomta az árakat – szinte fizettek, hogy fogyasszunk
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Zsilip, szivattyú, tározó – így készül Magyarország az aszályos jövőre
-
Zöldinfó18 óra telt el a létrehozás óta
Ingyenes támogatás társasházaknak: jön az okos mérés a távhőnél!