Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A Holdon akarnak növényt termeszteni ausztrál kutatók

A Holdon akar növényt termeszteni már 2025-ben egy ausztrál űrkutatási start-up cég, amelynek küldetését mások mellett az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) is támogatja.

Létrehozva:

|

A Lunaria One ausztrál űrkutatási start-up cég pénteken indította el azt a kísérleti projektet, amely azt akarja kideríteni, hogy lehet-e növényt termeszteni a Hold felszínén. Hosszú távon olyan növények meghonosítása a cél, amelyek élelmiszert, gyógyszert és oxigént biztosítanának az emberi élet megteremtéséhez a Holdon – számolt be róla a citynews.com.au canberrai hírportál.  Caitlin Byrt, az ANU Biológiai Kutatóintézetének és Űrkutatóintézetének tudósa rendkívüli lehetőséget lát a küldetésben, mivel a kísérlet meghatározhatja, hogy milyen növények képesek elviselni a Holdon lévő szélsőséges feltételeket. Byrt arra is rámutatott, hogy a Holdon végzendő kísérlet tapasztalatait később földi körülmények között is alkalmazni lehet az élelmiszertermelésben, hiszen a Földön is komoly gondokat okoz a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás. A küldetés számos tudományos műhely, köztük a Queenslandi Műszaki Egyetem (QUT), az RMIT Egyetem, az ANU és az izraeli Ben Gurion Egyetem, valamint ipari testületek nemzetközi együttműködésével valósul meg.

A Holdra szánt növényfajtákat az alapján válogatják ki, hogy milyen gyorsan csíráznak ki, nőnek és mennyire viselik el a szélsőséges hőmérsékletingadozásokat. Az egyik jelölt a füvek családjába tartozó, Ausztráliában őshonos Tripogon loliiformis, amely hónapokig kibírja víz nélkül, és jól tűri a szélsőséges körülményeket. A magokat a SpaceIL űrvállalat Beresheet 2 űrhajójával juttatják el a Holdra. A leszállás után 72 órán keresztül figyelik a növények növekedését és állapotát, az adatokat pedig visszaküldik a Földre.

 

mti

 

Advertisement

Zöldinfó

Februárban is megdőlt a mindenkori melegrekord az EU klímaváltozást figyelő szolgálata szerint

Az idei február volt az eddigi legmelegebb a feljegyzések kezdete óta – közölte csütörtökön kiadott jelentésében az Európai Unió klímaváltozást figyelő szolgálata, a Copernicus (C3S).

Létrehozva:

|

Szerző:

A C3S adatbázisa 1950-ig nyúlik vissza. Adataik szerint az idei volt globálisan a legmelegebb február: az átlagos felszíni levegőhőmérséklet 13,54 Celsius-fok volt, ami 0,81 fokkal meghaladja az 1991-2020 közötti időszak februári átlagát, és 0,12 fokkal több az eddig mért legmelegebb, 2016. februári hőmérsékletnél. Az uniós szolgálat korábbi jelentése szerint az 1850-től vezetett globális feljegyzések azt mutatják, hogy 2023 volt a Föld legmelegebb éve, az emberi tevékenység okozta klímaváltozás és a Csendes-óceán keleti részének felszíni vízrétegét felmelegítő El Nino jelenség miatt, amely emelte a globális hőmérsékletet. Tavaly június óta minden hónap a világ legmelegebbje volt a korábbi évek azonos időszakához képest. A Copernicus csütörtöki közlése szerint az idei február 1,77 Celsius-fokkal volt melegebb, mint az iparosodás előtti, 1850-1900 közötti időszak februári átlaghőmérsékletének becsült értéke. Az elmúlt tizenkét hónap globális átlaghőmérséklete is rekordmagas volt, 0,68 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát és 1,56 fokkal az 1850-1900 közötti átlagot.

A napi globális átlaghőmérséklet a hónap első felében kiugróan magas volt, négy egymást követő napon, február 8. és 11. között 2 Celsius-fokkal haladta meg az 1850-1900 közötti szintet. Európában a hőmérséklet 3,3 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020. februári átlagot, átlag feletti hőmérséklet különösen Közép- és Kelet-Európában volt tapasztalható. Európán kívül a hőmérséklet Észak-Szibériában, Észak-Amerika középső és északnyugati részén, Dél-Amerika jelentős részén, Afrikában és Nyugat-Ausztráliában volt átlag feletti. A december és február közötti időszak vonatkozásában azt közölték, hogy az ideit tél volt az eddigi legmelegebb a világon, a hőmérséklet 0,78 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020 közötti időszak átlagát. Az európai téli hőmérséklet az eddig mért második legmelegebb volt a 2019-2020-as tél után, és 1,44 Celsius-fokkal haladta meg az 1991-2020-as időszakban mért átlagot – tette hozzá jelentésében az uniós klímaváltozást figyelő szolgálat. Februárban 21,06 fokkal az óceánok felszíni átlaghőmérséklete is rekordmagasnak bizonyult.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák

© 2022 zoldtrend.hu | Minden jog fenntartva!