Zöldinfó
A hortobágyi vadlovakról szóló film nyerte a gödöllői természetfilm-fesztivált
Török Zoltán Vadlovak – Hortobágyi mese című alkotása nyerte a gödöllői Nemzetközi Természet- és Környezetvédelmi Fesztivál fődíját.
A filmes mustrán, amelynek elismeréseit szombaton adták át a Gödöllői Királyi Kastélyban, két szekcióban csaknem 1400 film versenyzett egymással. A Kék Bolygó Alapítvány Fődíját, a mozikban is nagy sikerrel játszott Vadlovak – Hortobágyi mese című egészestés film kapta. Ezzel elnyerte a trófeával járó másfél millió forint pénzdíjat is – közölték a szervezők az MTI-vel szombaton. A nemzetközi szekcióban az egészestés természetfilm kategória első helyezettje Angus MacInnes és Révész Bálint Uprooted – The Olympic Tribe című dokumentumfilmje lett. A rövid természetfilmek versenyében a zimbabwei Joanna Craig és Buck O’Donoghue Gonarezhou, az orrszarvúak visszatérése (Gonarezhou, Return of the Rhino) című filmje nyert. A rajz és animációs filmek közül Ana Stefaniak és Ignatz Johnson-Higham Miért fontos a biológiai sokféleség (Why is Biodiversity Important) című, David Attenborough közreműködésével készült skót rajzfilmet jutalmazta a zsűri.
A Kárpát-medence Természeti Értékei szekció részeként a természetfilmek közül Dan Dinu Vad Románia (Wild Romania) című alkotása, a rövid természetfilmek közül Drexler Szilárd és Kocsis Tibor Ezeréves vadvízország című, valamint Kriska György és Kriska Ferenc A dunavirág rejtély című munkája lett a legjobb. A Third Eye kategóriában Csolbár Ferenc Alpár Tavasz a siketfajdoknál című alkotását díjazta a zsűri.
A National Geographic hazai kiadásának különdíját Ran Levy Yamamori Zavaros vizek megfékezése (Briding Trouble Waters) című alkotása és a Bicajra fel című munka nyerte el. Az M5 csatorna különdíját Molnár Attila Dávid vehette át a Folyómentő teherautó című filmért. A fesztivál szervezőinek különdíját a Történetek rólad és rólam (Stories for You and I) című film kapta. A zsűri különdíját A Gangesz szelleme (The Spirit Of Ganga) című indiai film stábja nyerte el.
Zöldinfó
AM: elfogadták a 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégiát
A 3. Nemzeti Biodiverzitás Stratégia átfogó keretet biztosít a hazai élővilág, a természeti erőforrások hosszú távú fennmaradásához és meghatározza a 2030-ig elérendő célkitűzéseket, valamint az azok megvalósítását szolgáló intézkedéseket – közölte az Agrárminisztérium (AM) kedden az MTI-vel.
Kiemelték: a stratégia olyan témákat helyez előtérbe, mint a védelemben részesülő területek hálózata, a természetes és természetközeli ökoszisztémákat károsító inváziós idegenhonos fajok visszaszorítása, illetve a fenntartható mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás, vad- és halgazdálkodás. A jelenleg elfogadott terv kiemelt feladatai közé tartozik továbbá a beporzók csökkenésének megállítása, az ökoszisztémák klímaváltozással szembeni ellenálló képességének javítása, a zöld infrastruktúra hálózat elemeinek fejlesztése, illetve a biodiverzitást veszélyeztető szennyezések mérséklése – írták a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a biológiai sokféleség az élővilág változatosságát jelenti, Magyarország sokszínű természeti értékeinek hosszú távú megőrzése pedig elengedhetetlen a jelen és a jövő generációk jóllétének biztosításához. Emellett a biodiverzitás az élelmiszertermelés alapja, valamint nélkülözhetetlen a talajtermékenység és a beporzás biztosításában, a víz és a levegő tisztításában, miközben gyógyszer-alapanyagot és faanyagot is nyújt számunkra. Kiemelt szerepet játszik továbbá a katasztrófák, a járványok és betegségek elkerülésében, hatásainak enyhítésében, illetve a globális és a regionális klíma szabályozásában.
Magyarország egyedülálló és gazdag természeti értékei, a változatos adottságú és egyre többek által látogatott nemzeti parkok, a vadon előforduló, védett növény- és állatfajok és ezek természetes és természetközeli élőhelyei, az őshonos haszonállatok és növények, valamint az egyedi magyar táj és a hozzá kapcsolódó természeti és kulturális értékek mind hozzájárulnak Magyarország országimázsához – mutattak rá a közleményben. A természeti erőforrások védelme és a velük való bölcs gazdálkodás követendő elv, hiszen így biztosítható, hogy hosszú távon megmaradjon Magyarország gazdag és értékes természeti környezete és biodiverzitása, amely elengedhetetlen a magyar lakosság minőségi életéhez – tájékoztatott a szaktárca.