Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Újabb fejlesztések valósulnak meg a Hortobágyi Nemzeti Parkban

Magyarország természetvédelme ismét új lendületet kapott a KEHOP Plusz Programtól, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 3,7 milliárd forintot fordíthat újabb fejlesztésekre.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A közleményben ismertetik: a természetvédelem sikere csak széleskörű összefogással érhető el. Az állami erőfeszítések mellett elengedhetetlen a helyi gazdák, önkormányzatok, civil szervezetek és tudományos intézmények aktív részvétele. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén megvalósuló projekt célja az erdők és kunhalmok természetvédelmi kezelésének fejlesztése 430 millió forintos költségvetéssel.

A beruházás során speciális gépeket szereznek be, amelyek lehetővé teszik az inváziós növényfajok eltávolítását, őshonos fafajok telepítését, kunhalmok védelmét és kezelését. A projektben 11 kunhalom és több mint 700 hektárnyi terület kerül kedvezőbb természetvédelmi állapotba. Az inváziós fajok visszaszorítása érdekében szárzúzás, kaszálás, valamint szükség esetén fakivágás és gyepfelülvetés történik. A beszerzett gépek – például egytengelyes kistraktorok magágy-előkészítő adapterekkel – biztosítják a hatékony munkavégzést.

A közlemény szerint az államtitkár hosszú távú célként kiemelte, hogy az idegenhonos növényfajok eltávolítása mellett a projekt célja olyan elegyes erdők létrehozása, amelyek az adott tájegységekhez illeszkednek. A beavatkozások hosszú távon megakadályozzák az inváziós fajok újbóli térhódítását, miközben javítják a természeti környezet állapotát. A Nemzeti Park munkatársai végzik majd a területkezelési feladatokat, biztosítva a hatékony munkavégzést és a projekt céljainak elérését. A csütörtökön elindult fejlesztésen kívül további négy beruházás megvalósítása várható a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság jóvoltából – olvasható az AM közleményében.

Advertisement

Zöldinfó

Mesterséges intelligencia és műholdak segítik a városok jövőjének tervezését

Új műholdas megfigyelőrendszert fejlesztettek ki a városok terjeszkedésének monitorozására.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Világbank washingtoni központjában mutatták be azt az új, műholdas távérzékelési adatokra épülő térinformatikai adatbázist, amely a Föld kockázatos városi területeinek megfigyelésére szolgál – közölte a csillagaszat.hu. A világ városai soha nem látott ütemben növekednek; az ENSZ előrejelzései alapján 2050-re az emberiség közel 70 százaléka városi környezetben él majd – írja az alternativenergia.hu. A folyamat komoly kihívásokat teremt, mivel egyre több ember és infrastruktúra kerül árvizek, földrengések, szélsőséges hőhullámok vagy talajsüllyedés által veszélyeztetett területekre. Emiatt az Európai Űrügynökség (ESA) és partnerei egy új, globális megfigyelőrendszert hoztak létre a települések növekedésének és természeti veszélyeknek való kitettségüknek az együttes vizsgálatára – olvasható a csillagászati portálon közzétett cikkben.

A most bemutatott World Settlement Footprint (WSF) Tracker platform a korábbi, a Német Repülési és Űrkutatási Központ (DLR) által vezetett és az ESA által támogatott kezdeményezésre épül. A korábbi adatbázisokkal ellentétben a WSF Tracker folyamatos időbeli nyomon követést biztosít: a felhasználók 10 méteres felszíni felbontásban, félévente frissített adatok segítségével követhetik a települések terjeszkedését világszerte a 2016 és 2026 közötti időszakban. Ez lehetővé teszi annak vizsgálatát, hogy mikor, milyen gyorsan és pontosan hol jelentek meg új lakó- vagy ipari területek.

A platform újdonsága, hogy a településnövekedési adatokat különböző veszélyeztetettségi térképekkel kapcsolja össze, megmutatva, hogy az új fejlesztések mennyiben érintenek kockázatos régiókat. Az ESA kiemelte, ez különösen a gyorsan fejlődő országokban fontos, ahol a városi terjeszkedés gyakran kevésbé tervezett módon zajlik. A Világbank elemzései korábban már rámutattak, hogy számos nagyvárosban jelentősen nőtt a magas árvízkockázatú területeken létrejövő új települések aránya, ami hosszú távon komoly társadalmi és gazdasági következményekkel járhat. A WSF Tracker mögött egy több mint egy évtizede fejlődő nemzetközi program áll, amely az európai Copernicus Sentinel-1 és Sentinel-2 műholdak, valamint az amerikai Landsat program megfigyeléseire épül és a világ egyik legrészletesebb, nyílt hozzáférésű település-térképezési rendszere.

Advertisement

A nyílt hozzáférésű rendszer célja, hogy a várostervezők, kormányzati szervek, fejlesztési intézmények és a katasztrófavédelem mindennapi döntéshozatalát támogatva biztonságosabb és fenntarthatóbb pályára állítsa a globális urbanizációt. A térképi adatbázisból a csillagászati portál illusztrációul egy magyarországi helyszínt is bemutat. A Göd városát ábrázoló felvételeken szemléletesen kirajzolódik, hogy az elmúlt években hogyan növekedett óriásira a helyi akkumulátorgyár épületegyüttese.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák