Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Újabb fejlesztések valósulnak meg a Hortobágyi Nemzeti Parkban

Magyarország természetvédelme ismét új lendületet kapott a KEHOP Plusz Programtól, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 3,7 milliárd forintot fordíthat újabb fejlesztésekre.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A közleményben ismertetik: a természetvédelem sikere csak széleskörű összefogással érhető el. Az állami erőfeszítések mellett elengedhetetlen a helyi gazdák, önkormányzatok, civil szervezetek és tudományos intézmények aktív részvétele. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén megvalósuló projekt célja az erdők és kunhalmok természetvédelmi kezelésének fejlesztése 430 millió forintos költségvetéssel.

A beruházás során speciális gépeket szereznek be, amelyek lehetővé teszik az inváziós növényfajok eltávolítását, őshonos fafajok telepítését, kunhalmok védelmét és kezelését. A projektben 11 kunhalom és több mint 700 hektárnyi terület kerül kedvezőbb természetvédelmi állapotba. Az inváziós fajok visszaszorítása érdekében szárzúzás, kaszálás, valamint szükség esetén fakivágás és gyepfelülvetés történik. A beszerzett gépek – például egytengelyes kistraktorok magágy-előkészítő adapterekkel – biztosítják a hatékony munkavégzést.

A közlemény szerint az államtitkár hosszú távú célként kiemelte, hogy az idegenhonos növényfajok eltávolítása mellett a projekt célja olyan elegyes erdők létrehozása, amelyek az adott tájegységekhez illeszkednek. A beavatkozások hosszú távon megakadályozzák az inváziós fajok újbóli térhódítását, miközben javítják a természeti környezet állapotát. A Nemzeti Park munkatársai végzik majd a területkezelési feladatokat, biztosítva a hatékony munkavégzést és a projekt céljainak elérését. A csütörtökön elindult fejlesztésen kívül további négy beruházás megvalósítása várható a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság jóvoltából – olvasható az AM közleményében.

Zöldinfó

Több időt kaptak a cégek az ESG folyamatok kiépítésére

Az Európai Tanács elhalasztotta a fenntarthatósági kötelezettségek teljesítésének kezdetét.

Létrehozva:

|

Szerző:

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

Az Európai Tanács áprilisi döntésének értelmében a nem tőzsdén jegyzett nagyvállalatok számára a 2026-ról 2028-ra, a tőzsdén jegyzett kis- és középvállalkozásoknak (kkv-k) 2027-ről 2029-re kerül át kötelezettség kezdete. A tanácsadó cég szerint az STC irányelv csökkentheti az adminisztratív terheket és növelheti a beruházási hajlandóságot. Az EY az irányelvről szervezett tájékoztatóján megjelent 50 magyar vállalati vezető körében végzett felmérése azt mutatta ki, hogy csaknem 40 százalékuk nem készül fenntarthatósági jelentést készíteni 2025-ről. Többségük pedig a fenntarthatósági jelentésekről szóló (CSRD) irányelv szerint kívánja elkészíteni a fenntarthatósági jelentését a 2025-ös évről. A résztvevők töredéke gondolkodik más piaci szabványban vagy abban, hogy megvárja a kkv-k számára kialakított önkéntes fenntarthatósági jelentési szabvány (VSME) megújított változatát.

A vezetők csaknem fele saját bevallása szerint még csak ismerkedik a CSRD követelményeivel, amelyek célja, hogy a vállalatok átlátható és részletes módon számoljanak be ESG teljesítményükről. A válaszadók közel 25 százaléka készített eddig próbajelentést, ötöde kettős lényegességi (DMA – pénzügyi és társadalmi hatásokra fókuszáló) elemzést, és hasonló arányban vannak azok, akik már konzultáltak a könyvvizsgálójukkal a lehetőségekről. A hatályba lépett uniós jogszabályt a tagállamoknak legkésőbb 2025. december 31-ig kell átültetniük a nemzeti jogrendjükbe – tette hozzá az EY.

Tovább olvasom

Ezeket olvassák