Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

Újabb fejlesztések valósulnak meg a Hortobágyi Nemzeti Parkban

Magyarország természetvédelme ismét új lendületet kapott a KEHOP Plusz Programtól, a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság 3,7 milliárd forintot fordíthat újabb fejlesztésekre.

Létrehozva:

|

Spóroljon a villanyszámláján! Kérje ingyenes napelem kalkulációnkat itt! (x)

A közleményben ismertetik: a természetvédelem sikere csak széleskörű összefogással érhető el. Az állami erőfeszítések mellett elengedhetetlen a helyi gazdák, önkormányzatok, civil szervezetek és tudományos intézmények aktív részvétele. A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság működési területén megvalósuló projekt célja az erdők és kunhalmok természetvédelmi kezelésének fejlesztése 430 millió forintos költségvetéssel.

A beruházás során speciális gépeket szereznek be, amelyek lehetővé teszik az inváziós növényfajok eltávolítását, őshonos fafajok telepítését, kunhalmok védelmét és kezelését. A projektben 11 kunhalom és több mint 700 hektárnyi terület kerül kedvezőbb természetvédelmi állapotba. Az inváziós fajok visszaszorítása érdekében szárzúzás, kaszálás, valamint szükség esetén fakivágás és gyepfelülvetés történik. A beszerzett gépek – például egytengelyes kistraktorok magágy-előkészítő adapterekkel – biztosítják a hatékony munkavégzést.

A közlemény szerint az államtitkár hosszú távú célként kiemelte, hogy az idegenhonos növényfajok eltávolítása mellett a projekt célja olyan elegyes erdők létrehozása, amelyek az adott tájegységekhez illeszkednek. A beavatkozások hosszú távon megakadályozzák az inváziós fajok újbóli térhódítását, miközben javítják a természeti környezet állapotát. A Nemzeti Park munkatársai végzik majd a területkezelési feladatokat, biztosítva a hatékony munkavégzést és a projekt céljainak elérését. A csütörtökön elindult fejlesztésen kívül további négy beruházás megvalósítása várható a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság jóvoltából – olvasható az AM közleményében.

Advertisement

Zöldinfó

Mélyponton az újrahasznosítás Romániában: az EU-s átlag töredékét teljesíti az ország

Az európai uniós statisztikákban amúgy is sereghajtó Romániában nemhogy javult volna, hanem romlott a hulladék újrahasznosításának aránya.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A GNM közösségi oldalán megjelent éves összegzés szerint míg 2023-ban országos szinten a hulladék 12,9 százalékát sikerült újrahasznosítani, tavaly ez az arány 8,1 százalékra csökkent- írja az alternativenergia.hu. A környezetvédelmi őrség 3125 településen – a romániai községek és városok 99 százalékában – végzett ellenőrzései nyomán minden korábbinál nagyobb, 17 millió lej (1,36 milliárd forint) értékben szabott ki bírságot a szabálytalan hulladékkezelés miatt. “Nem örülünk annak, hogy bírságolhatunk, mindenütt javaslatokat is megfogalmaztunk a helyzet javítása érdekében. Amíg a hulladékot olcsóbb lesz tárolni, mint feldolgozni, addig szükség lesz valamilyen ösztönzőre az újrahasznosítás arányának növelése érdekében” – idézték hatáság Facebook-bejegyzésében a Andrei Corlant, a GNM főfelügyelőjét. A környezetvédelmi őrség jelentéséből egyebek mellett kiderül, hogy a települések 90 százalékában gondoskodnak a szelektíven gyűjtött hulladék elszállításáról, de csak 36 százalékuk biztosítja a hulladék szelektív gyűjtéséhez szükséges elkülönített tárhelyet és a települések több mint 80 százalékában a szolgáltatás díja nem függ a szemetelés mértékétől.

Az újrahasznosítás terén a Duna-deltát magába foglaló Tulcea megye áll a legjobban 34 százalékkal, de az ország megyéinek több mint felében 10 százalék alatt volt tavaly az anyagában hasznosított hulladék aránya. A székelyföldi megyék közül Maros a sereghajtó között volt 3,3 százalékkal Hargita az országos átlag körül 9,1 százalékkal, egyedül Háromszéken jobb a helyzet, Kovászna megyében ugyanis a hulladék 22,6 százalékának újrahasznosításáról gondoskodtak tavaly. Drámai visszaesés következett be a GNM statisztikája szerint Kolozs megyében, ahol az előző évi 30,4 százalékról 4 százalékra csökkent a hulladékhasznosítás aránya, a Partiumban azonban javultak a mutatók: Szatmár megyében 14,3-ról 26, Bihar megyében pedig 14,5-ről 27,1 százalékra. Akárcsak egy évvel korábban, 2023-ban is Románia termelte a legkevesebb települési hulladékot az uniós tagországok közül – derül ki az Európai Unió (EU) statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön közölt adataiból. Az Eurostat szerint 2023-ban az egy főre jutó települési hulladék mennyisége 511 kilogramm volt az EU-ban. Lakosságarányosan Ausztriában gyűjtötték össze a legtöbb szemetet (803 kg/fő) Romániában pedig a legkevesebbet (303 kg/fő). Az Európai Unió országaiban 2023-ban személyenként átlagosan 246 kilogramm háztartási hulladékot hasznosítottak újra. Ez a mennyiség a termelt települési hulladék 48 százalékát tette ki. Ezen a téren is Ausztria állt az élen az egy főre jutó 516 kilogrammal és Románia az utolsó helyen, az egy főre jutó 36 kilogramm újrahasznosított hulladékkal – derül ki az uniós statisztikákból.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák