Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A leghatékonyabban ezzel a módszerrel tüzelhet fával

Létrehozva:

|

A rezsicsökkentés átalakítása miatt sokan próbálkoznak a tűzifa használatával, a Levegő Munkacsoport tanácsaival a fűtés még hatékonyabb lehet.

Mióta a kormány júliusban bejelentette, hogy augusztustól részben megszűnik a rezsicsökkentés rendszere, rengeteg háztartásban próbálnak spórolni a fogyasztáson. Az egyszerű szokásbeli változtatások, például az alacsonyabb hőfokra történő fűtés önmagában csökkentheti az energiahasználatot, de léteznek olyan beruházások is, amelyek még látványosabban segítenek a rezsi mérséklésében. A napelemek telepítése az egyik legnépszerűbb módja ennek. Az utóbbi időkben drasztikusan megnőtt a kereslet az ilyen rendszerek iránt, a hazai cégek egyre inkább leterheltek az érdeklődési hullám miatt. A folyamat hátterében egyrészt az olyan programok állnak, amelyek segítik a projekteket. Ilyen többek között az év végéig futó otthonfelújítási támogatás, melynek keretében a családok akár a napelemes beruházás árának 50 százalékát is visszakaphatják. A másik ok, hogy a rezsicsökkentés átalakításának hatására sokan inkább önerőből belevágnak a beruházásba, annyira megrövidült a megtérülés.

A napelemek mellett a tűzifahasználat iránti érdeklődés is fokozódott az elmúlt hetekben. A Levegő Munkacsoport ezt felismerve a Facebookon tett közzé olyan tippeket, amelyekkel a fűtés a lehető leghatékonyabb és leginkább környezetbarát lehet. A szervezet szerint 20 százalékos nedvességtartalom alatti száraz keményfát, bükköt, tölgyet, akácot, gyertyánt érdemes használni. A fát hasábokra vágva, egymásra merőlegesen kell lehelyezni a tűztérbe, felülre a vékonyabb hasábokat. A gyújtóst puhafából, például fenyőből ajánlott készíteni, ebből néhány 2-3 centiméteres hasábot a máglya tetejére kell helyezni. A begyújtás ily módon akár egy hosszú gyufával is megoldható, papír vagy egyéb gyújtós használata nélkül.

Advertisement

Kép forrása: Levegő Munkacsoport Facebook oldala

A Levegő Munkacsoport szerint a fentieknek megfelelően megrakott máglya, illetve begyújtott tüzelő felülről lefelé ég el. A máglyát azért nem szabad alulról meggyújtani, mert az így beinduló láng az egész máglyán végigfut, a hasábok nem tudnak kellő gyorsasággal átmelegedni, és később érik el a megfelelő hatásfokú égéshez szükséges hőmérsékletet. A lassabb indulás után emellett szinte egyszerre kezd bomlani az összes tűzifa, ezért a keletkező fagáz nem kap elegendő levegőt az égéshez, és végül hasznosulatlanul távozik a kéményen keresztül. „Ha a fentiek szerint járunk el hatékonyabb lesz a fűtésünk, azonos mennyiségű fából tovább lesz meleg lakásunkban, és nem utolsó sorban sokkal kevesebb füst keletkezik a végig megfelelő hőfokú és kellő levegőt kapó égés miatt” – olvasható a bejegyzésben.

Zöldinfó

Csak világoszöld a magyar ingatlanpiac – egyelőre nincs sötétzöld alap

Akár több száz milliárd forintnyi további fenntartható befektetés valósulhatna meg Magyarországon ingatlanalapokon keresztül.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

A Magyarországi Fenntartható Befektetési és Finanszírozási Egyesület (HuSIF) és a Greenbors Consulting Kft. közös tanulmánya szerint a hazai nyilvános ingatlanalapok összvagyona nagyjából 2000 milliárd forintra tehető, ebből mintegy 34 százalék minősül zöldnek, azaz ennyit kezelnek az EU definíciók szerinti ESG (környezeti-társadalmi irányultságú) befektetési kritériumokkal – írja az alternativenergia.hu. Zártkörű ingatlanalapokban ugyancsak körülbelül 2000 milliárd forintot tartanak befektetők, de ezekről nincsenek nyilvánosan elérhető ESG-adatok. Így összességében az ismert zöld ingatlanvagyon aránya jelenleg 15-20 százalék, 600-800 milliárd forint lehet. Ez az arány nemzetközi összehasonlításban nem kiugróan alacsony, ugyanis európai uniós szinten az ingatlanalapok vagyonának körülbelül 42 százalékát kezelik ESG alapon. Ugyanakkor Magyarországon ma még csak egy nyilvános ESG ingatlanalap működik, a kifejezetten fenntartható ingatlanbefektetéseket célzó “sötétzöld” alap pedig egyelőre nincs.

Az uniós 42 százalékból 39 az ESG, és 3 százalék a “sötétzöld” befektetés. Ez utóbbi minősítést azzal lehet kiérdemelni, hogy az alapkezelők a portfólió összeállításánál nemcsak figyelembe veszik a fenntarthatósági szempontokat, hanem kifejezetten a zöld célok elérését támogató befektetésekre fókuszálnak. Magyarországnak érdeke, hogy felzárkózzon az uniós átlaghoz ezen a téren, ideális esetben beelőzze azt. Ezt nemcsak a klíma- és egyéb környezetvédelmi szempontot indokolják, hanem az is, hogy ezáltal csökkenhet az ország energiafüggősége és javulhat versenyképessége – hívták fel a figyelmet.

A tanulmány a felzárkózás érdekében számos szakmai javaslatot fogalmaz meg, egyebek mellett szabályozási egyértelműsítéseket. Javasolják például, hogy egy felújításra vásárolt, induláskor nem energiahatékony épület is lehessen zöld befektetés, ha megfelelő felújítási terv kapcsolódik hozzá. Az ajánlások között szerepel a hiteles, mérhető kritériumrendszerek használata is. Az ingatlanalap, mint forma népszerű Magyarországon, de az ESG-tudatosság még alacsony. A javaslat szerint fontos a társadalmi edukáció, hogy a lakossági befektetők is tudjanak az ESG-befektetésekről, illetve értsék azok jellemzőit. Az új befektetési formák kapcsán megjegyezték: az European Long Term Investment Fund (ELTIF-ek) és a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok (SZIT-ek) szintén elősegíthetnék a zöld ingatlanberuházásokat. Támogatni kell elterjedésüket, illetve azt, hogy megjelenjenek bennük a fenntarthatósági szempontok. A tanulmány szerint ideális esetben elérhető jövőkép lehet, hogy több alapkezelő indítson ESG megközelítésű ingatlanalapot, a “világoszöldek” mellett akár “sötétzöldeket” is, és a fenntarthatósági szempontok szerint kezelt összvagyon jelentősen megnőhet, akár 1000 milliárd forint fölé.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák