Zöld Közlekedés
A polcok mennek az emberekhez az Amazon okosraktárában
Mikor egy online boltba beérkezik egy megrendelés, a kiszedő munkatárs a rendelési listával a kezében körbesétál, összegyűjti a termékeket a polcokról, visszaviszi az asztalához, összerakja a csomagot, majd kezdődik minden előről a következő rendeléssel.
Ezt hívják a kereskedelemben komissiózásnak. Az e-commerce fejlődésével egyre nagyobb rendelési mennyiséggel, és egyre nagyobb raktárakkal bíró kereskedőknél ez a folyamat drasztikusan megnövelte a raktárakban dolgozó alkalmazottak számát, ezáltal a cégek működési költségeit.
Hogyan lehet javítani a hatékonyságon?
A dotkom láz idején épp a túl magas működési költségek miatt csődbe ment online élelmiszerbolt, a Webvan egykori alkalmazottja, Mick Mountz a következőképp gondolta újra a problémát:
Milyen lenne egy raktár, ha a munkaerő ingyen lenne? A válasz egyszerű volt, minden reggel odamenne tízezer raktáros, mindegyik fogna egy terméket, és amelyikre éppen szükség van egy rendelésnél, azokat előrehívnák, hogy adják oda a kiszedőknek.
A valóságban azonban nincs ingyenmunka, így valamilyen módon mozgó polcokkal kell helyettesíteni a tízezer embert. De mivel nincs minden termékre minden nap szükség, ezért felesleges beruházás az összes polcot robotizálni. Elég, ha a robotok odagurulnak, felemelik a szükséges polcot, és odaviszik a kiszedőkhöz.
Mountz összeállt két, robotikában jártas mérnökkel, és megalapították a Kiva Systems-t. Több évnyi iteráció után az ötlet a piacon is megállta a helyét, nagyobb raktárak esetében akár harmadannyi idő alatt lehetett összeállítani a csomagokat. Több kereskedő mellett az Amazon is használta a technológiájukat, és annyira megtetszett nekik, hogy senki mással nem akartak osztozkodni rajta. 2012-ben inkább megvették az egész céget 775 millió dollárért, hogy csak nekik szállítsanak.
Hogyan értek el háromszoros hatékonyságot?
A rendszer két alapvető eleme a könnyű szerkezetű, mobil polc, valamint az önjáró porszívóhoz hasonló szállítórobot. A raktárat széles autópályákra, valamint polcsorokkal szegélyezett utakra bontják.
Amikor beérkezik egy megrendelés, a raktárkezelő szoftver lokalizálja, mely polcon vannak a szükséges termékek, és a legközelebb eső inaktív szállítórobotot odaküldi. Az üres robotok a kertek (polcok) alatt is tudnak közlekedni, hogy tehermentesítsék az utakat.
A robot megemeli a polcot, és elindul a kijelölt csomagösszeállító pult irányába. Videókon jön ki legjobban, milyen látványosan nyüzsögnek a polcokkal megrakott robotok a raktárban. A robotok alján egy kamera vizsgálja a padlón méterenként elhelyezett 2D vonalkódokat, amelyek a tájékozódást segítik. Folyamatosan kommunikálnak az útvonalról a központi logisztikai szoftverrel, de a roboton lévő szenzor is figyeli a környezetét, elkerülendő az ütközést.
Mikor a polc a kiszedőhöz ér, beáll az adott pultnál sorban álló polcok mögé. Amikor sorra kerül, egy lézer lámpa megvilágítja a polcon a szükséges terméket, így a raktárban dolgozók szinte emberi robotként, gondolkodás nélkül vehetik le a szükséges termékeket.
Ezután a logisztikai szoftver kijelöli a robotnak a polc új helyét. Minél gyakrabban vásárolnak a polcon tárolt termékekből, annál közelebb a kiszedőkhöz.
Ez a végletekig fokozott optimalizálás teszi lehetővé, hogy egy 10 000 négyzetméteres, Kiva rendszerrel felszerelt raktárban 75 ember munkáját már csak 25 végezze.
forrás: smart.blog.hu
Zöld Közlekedés
Hatótáv, ár, töltés: ezek döntik el az elektromos autók jövőjét a fiataloknál
Sok a korlátozó tényező, de vennének elektromos autót a magyar fiatalok.
Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)
A Magyar Elektromobilitási és Technológai Egyesület saját közvéleménykutatást végzett a 18-35 éves lakosság körében az elektromos autózással kapcsolatos általános vélekedésre vonatkozóan – ismertette az alternativenergia.hu. Az online kérdőív egyértelmű eredményeket mutat. Továbbra is sok a korlátozó tényező, de vennének elektromos autót a magyar fiatalok.
A válaszadók 80 százalékának van jogosítványa, illetve a jogosítvánnyal rendelkezők 90 százaléka jelenleg használ valamilyen autót a családon belül. A mindennapi ingázásban az autó kiemelt szerepet játszik, gyakran más közlekedési módokkal (tömegközlekedés, e-roller, kerékpár) kombinálva. Az éves futásteljesítmény jelentős részben 10. 000 km alatt realizálódik a hétköznapi átlagos napi távolság pedig leggyakrabban 25-50 km közé esik. A válaszadók szerint közel 90 százaléka tudja, mi a különbség a meghajtásmódok között (tisztán elektromos, plug-in hibrid, hibrid). A válaszadók 70 százaléka tájékozottnak érzi magát az elektromos autókat illetően, közel 20% rendszeresen követi az elektromos autózással kapcsolatos híreket. Az elektromos autók előnyei között a válaszadók jellemzően a környezetbarát működést, az alacsonyabb fenntartási költségeket, a csendes működését, az innovatív technológiai megoldásokat, adókedvezményeket, ingyenes parkolást, otthoni töltés kényelmét emelték ki. Sokak számára vonzó, hogy az elektromos autók lokálisan nem bocsátanak ki káros anyagokat, illetve a jövő közlekedésének kulcselemeként tekintenek rájuk.
A hátrányok oldalán ugyanakkor markánsan jelenik meg néhány korlátozó tényező. A legfontosabb a magas beszerzési ár, amelyet szinte minden válaszadó problémaként jelölt meg. Emellett gyakoriak a korlátozott hatótávval, a kevés töltőállomással, a hosszú töltési idővel és az akkumulátor élettartamával kapcsolatos aggályok. Továbbá olyan tévhitek is tartják még mindig magukat, mint a néhány évenkénti meghajtó akkumulátorcsere, az e-autók gyakori kigyulladása vagy az elektromágneses sugárzásveszély. A kitöltők 36%-a 301-400 km, 27%-a 401-600 km, további 37%-a pedig 600 km feletti hatótávot tartaná ideálisnak. A válaszadók 80 százaléka 5 éven belül szeretne elektromos autót vásárolni. 73% az árhoz köti a vásárlást (“olcsóbb lenne”, “lejjebb mennének az árak”, “ha lenne rá pénzem”), de jelentős részük a hatótáv növekedését, a töltőinfrastruktúra javulását, az állami támogatások elérhetőségét és a használtpiaci kínálat javulását is feltételként jelölte meg. A válaszadók 60 százaléka az európai és a kínai autók között nem lát egyértelmű, markáns minőségi különbséget. A következő vásárlásnál már 80% fontolóra venné a kínai e-autók vásárlását. A hagyományos belsőégésű motorral szerelt új autók 2035 utáni EU-s értékesítési tilalma tekintetében elmondható, hogy a válaszadók fele nem ért egyet a szabályozással, 30% támogatja azt, míg 20% nem tudja megítélni.
A kutatási eredmények alapján a képlet egyértelmű, az elektromos autókkal kapcsolatos korlátok és a tévhitek lebontása kizárólag edukáción keresztül valósulhat. Ennek érdekében a vállalati, állami és a civil szerepvállalás nélkülözhetetlen, az érintettek hatékony és eredményes együttműködése a kulcstényező. Civil szervezetünk egyik fő küldetése ezen tévhitek lebontása, illetve ezen keresztül a hazai elektromobilitás térnyerésének elősegítése. További részletek a civil szerveztünk honlapján elérhetőek.
-
Zöld Közlekedés4 nap telt el a létrehozás ótaElektromos járművek: most éri meg igazán váltani
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaIngyenes hőszigetelés és bónuszrendszer: új lendületben a hazai épületfelújítás
-
Zöld Energia1 hét telt el a létrehozás ótaEnergiatárolás: ki pályázhat a 2,5 milliós állami támogatásra?
-
Zöldinfó5 nap telt el a létrehozás ótaFöld alá kerültek a kábelek: időjárásállóbbá vált a helyi villamosenergia-hálózat
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás ótaVízre hangolt jövő: Debrecen átfogó fejlesztésekkel válaszol a klímaváltozás kihívásaira

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés