Kapcsolatfelvétel

Zöld Közlekedés

A polcok mennek az emberekhez az Amazon okosraktárában

Létrehozva:

|

Mikor egy online boltba beérkezik egy megrendelés, a kiszedő munkatárs a rendelési listával a kezében körbesétál, összegyűjti a termékeket a polcokról, visszaviszi az asztalához, összerakja a csomagot, majd kezdődik minden előről a következő rendeléssel.

Ezt hívják a kereskedelemben komissiózásnak. Az e-commerce fejlődésével egyre nagyobb rendelési mennyiséggel, és egyre nagyobb raktárakkal bíró kereskedőknél ez a folyamat drasztikusan megnövelte a raktárakban dolgozó alkalmazottak számát, ezáltal a cégek működési költségeit.

Hogyan lehet javítani a hatékonyságon?
A dotkom láz idején épp a túl magas működési költségek miatt csődbe ment online élelmiszerbolt, a Webvan egykori alkalmazottja, Mick Mountz a következőképp gondolta újra a problémát:

Milyen lenne egy raktár, ha a munkaerő ingyen lenne? A válasz egyszerű volt, minden reggel odamenne tízezer raktáros, mindegyik fogna egy terméket, és amelyikre éppen szükség van egy rendelésnél, azokat előrehívnák, hogy adják oda a kiszedőknek.

A valóságban azonban nincs ingyenmunka, így valamilyen módon mozgó polcokkal kell helyettesíteni a tízezer embert. De mivel nincs minden termékre minden nap szükség, ezért felesleges beruházás az összes polcot robotizálni. Elég, ha a robotok odagurulnak, felemelik a szükséges polcot, és odaviszik a kiszedőkhöz.

Mountz összeállt két, robotikában jártas mérnökkel, és megalapították a Kiva Systems-t. Több évnyi iteráció után az ötlet a piacon is megállta a helyét, nagyobb raktárak esetében akár harmadannyi idő alatt lehetett összeállítani a csomagokat. Több kereskedő mellett az Amazon is használta a technológiájukat, és annyira megtetszett nekik, hogy senki mással nem akartak osztozkodni rajta. 2012-ben inkább megvették az egész céget 775 millió dollárért, hogy csak nekik szállítsanak.

Hogyan értek el háromszoros hatékonyságot?
A rendszer két alapvető eleme a könnyű szerkezetű, mobil polc, valamint az önjáró porszívóhoz hasonló szállítórobot. A raktárat széles autópályákra, valamint polcsorokkal szegélyezett utakra bontják.

Amikor beérkezik egy megrendelés, a raktárkezelő szoftver lokalizálja, mely polcon vannak a szükséges termékek, és a legközelebb eső inaktív szállítórobotot odaküldi. Az üres robotok a kertek (polcok) alatt is tudnak közlekedni, hogy tehermentesítsék az utakat.

A robot megemeli a polcot, és elindul a kijelölt csomagösszeállító pult irányába. Videókon jön ki legjobban, milyen látványosan nyüzsögnek a polcokkal megrakott robotok a raktárban. A robotok alján egy kamera vizsgálja a padlón méterenként elhelyezett 2D vonalkódokat, amelyek a tájékozódást segítik. Folyamatosan kommunikálnak az útvonalról a központi logisztikai szoftverrel, de a roboton lévő szenzor is figyeli a környezetét, elkerülendő az ütközést.

 

Mikor a polc a kiszedőhöz ér, beáll az adott pultnál sorban álló polcok mögé. Amikor sorra kerül, egy lézer lámpa megvilágítja a polcon a szükséges terméket, így a raktárban dolgozók szinte emberi robotként, gondolkodás nélkül vehetik le a szükséges termékeket.

Ezután a logisztikai szoftver kijelöli a robotnak a polc új helyét. Minél gyakrabban vásárolnak a polcon tárolt termékekből, annál közelebb a kiszedőkhöz.

Ez a végletekig fokozott optimalizálás teszi lehetővé, hogy egy 10 000 négyzetméteres, Kiva rendszerrel felszerelt raktárban 75 ember munkáját már csak 25 végezze.

forrás: smart.blog.hu

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Zöld Közlekedés

Bőrönd méretű eszköz töltheti az elektromos autókat

Létrehozva:

|

Szerző:

A ZipCharge fejlesztése sokkal kényelmesebbé teheti az elektromos járművek használatát.

Az elektromos járművek terjedésének egyik nagy akadálya a töltési infrastruktúra hiányossága. Számos vállalat dolgozik azon, hogy kiépüljön a megbízható hálózat, a londoni ZipCharge szerint ugyanakkor nem biztos, hogy a töltőknek feltétlenül állomásoknak kell lenniük. A cég a közelmúltban egy különleges eszközt mutatott be: ez a GoHub, a világ első hordozható, közös használatra tervezett elektromosjármű-töltője – számol be a PV Magazine. A berendezést elsősorban azoknak hozták létre, akiknek nincs utcán kívüli, saját töltőhelye. A szerkezetnek köszönhetően bármelyik parkolóhelyből rövid idő alatt töltőállomás válhat. A GoHub azokat az akkumulátorokat használja, amelyeket a ZipCharge tavaly novemberben mutatott be. A könnyű, kompakt, kerekes bőrönd méretű, 4 kilowattórás egységeknek megannyi felhasználási módja lehet, és otthon vagy egy autó csomagtartójában is könnyedén tárolhatóak. Az eszközök 30 percnyi töltéssel akár 32 kilométerre elég energiát biztosíthatnak az elektromos járművek számára.

Az akkumulátorok már elérhetőek a piacon, a GoHub keretében pedig bérelni is lehet majd őket. A GoHub egyik nagy előnye, hogy az adott közösség igényeinek megfelelően alakítható, nagyvárosi és vidéki környezetben pedig egyaránt jól alkalmazható. A rendszer további akkumulátoros kiegészítéssel ráadásul nap- vagy szélerőművel is kombinálható. A gyártó szerint az eszköz telepítése háromszor olcsóbb és gyorsabb lesz, mint a statikus utcai töltőké. Jonathan Carrier, a vállalat alapítója kiemelte, 2030-ig globálisan 100 ezer GoHubot akarnak eladni.

Az ABB és a Shell is a rugalmas és minőségi elektromos töltés elősegítésén dolgozik. A két vállalat 2019-ben megkötött partnerségének célja az infrastruktúra látványos feljavítása, a Shell 2025-ig 500 ezer, 2030-ra pedig 2,5 millió otthoni, kereskedelmi és saját kiskereskedelmi töltőt szeretne telepíteni. A Volkswagen Group kifejezetten Európában próbálja felgyorsítani a fejlesztést: 2024-ig több lépcsőben több ezer új töltőpontot telepítene Németországba, az Egyesült Királyságba és más európai országokba.

 

 

Kép: ZipCharge

Tovább olvasom

Zöld Közlekedés

Magyarországon is nő az érdeklődés az elektromos autók iránt

Létrehozva:

|

Szerző:

Minden harmadik magyar járművezető mérlegeli elektromos autó vásárlását a kedvezőbb fenntartási költségek és az alacsonyabb károsanyag-kibocsátás miatt – közölte az EY nemzetközi tanácsadó cég reprezentatív, tavaly novemberben készült kutatása alapján az MTI-vel.

A felmérés szerint a magyarok 80 százaléka még sosem vezetett tisztán elektromos meghajtású kocsit, ennek ellenére a megkérdezettek 53 százaléka egy kedvező ajánlat esetén megfontolná, hogy alternatív hajtású járműre váltson. Az e-autó mellett leginkább a kedvezőbb fenntartási költségek és az alacsonyabb károsanyag-kibocsátási értékek miatt döntenének a válaszadók, 9 százalékuk már legközelebb is ilyen autót venne, 14 százalékuk pedig mindenképpen átülne egy elektromos kocsiba a jövőben. A kutatásba bevontak 47 százaléka azt mérlegeli, hogy hibrid autót vásároljon. A potenciális vevők számára a legfőbb aggályt a magasabb árszint, valamint az akkumulátor esetleges hibáinak és cseréjének költségei jelentik. Ezen kívül aggódnak a rövid hatótáv, a lassú töltési idő, és a jármű gyorsan csökkenő értéke miatt is. A válaszadókat leginkább a vételár-támogatásokkal, az adó- és illetékkedvezményekkel, valamint a töltőállomások számának növelésével lehetne arra ösztönözni, hogy e-mobilitásra váltsanak – írják a közleményben.

László Roland, az EY üzleti tanácsadással foglalkozó területének vezetője a közleményben kiemelte, személyre szabott ajánlatokkal növelhető az elektromos és hibrid autók iránti vásárlási kedv. Ehhez azonban a kereskedőknek olyan ügyfélkapcsolat-kezelési rendszert kell üzemeltetniük, amely hatékonyan támogatja az egyedi igények kiszolgálását. Vékási Tamás, az EY adótanácsadás üzletágának vezetője a közleményben felhívta a figyelmet arra, hogy a hazai vállalatoknak lehetőségük van ösztönözni az e-mobilitás terjedését. Környezetbarát beruházásokhoz ugyanis számos kedvező adózási lehetőség érhető el cégek számára. Sokan nem tudják, hogy ebbe a kategóriába tartozik az is, ha egy munkáltató elektromos közlekedési eszközök használatát biztosítja munkavállalói részére.

Tovább olvasom

Zöld Közlekedés

Lemerült az elektromos autója? A magyar fejlesztés segít a bajban!

Létrehozva:

|

Szerző:

Kihirdették az MVM Edison startup verseny idei győzteseit; az innovatív kezdeményezéseket ötlet és érett (scale up) fázis kategóriákban díjazták – tájékoztatta az MVM az MTI-t.

Közölték, hogy az ötlet fázisban a Diverzum diákokat és márkákat összekötő platformja állt a dobogó legfelső fokára, második az automatizált otthoni kertészetet megvalósító MikroKert, a bronzérmes pedig az okos hulladékkezelésre ösztönző GreenMap csapata lett. Az érett fázisú fejlesztések között az első helyezést a városnézést új szintre emelő szabadulószoba-alkalmazás, a CityRoom érte el, második a fiataloknak ökotudatos, digitális közösségi alkotóműhelyt létrehozó RoboKaland, és harmadik az elektromos autók számára töltés-asszisztencia szolgáltatást biztosító Green Assistance csapata lett. A versenyt 2016-ban szervezték meg először, azóta minden évben megtartották; eddig összesen csaknem félezer pályázat érkezett, 59 döntőst mentoráltak és 16 csapat került a nyertesek közé. Idén 186 pályázat érkezett be a vállalathoz.

A szervezők olyan ötleteket díjaztak, amelyek valós problémákra kínálnak megoldásokat, miközben hatékonyabbá teszik az energetikai szektor működését – írták. Az érett és az ötlet fázis első helyezettjei 5 millió forintos fődíjat kaptak, a második és harmadik helyezettek pedig 3, illetve 1 millió forintot nyertek.

Tovább olvasom

Zöldtrend a Facebookon

Címkék

Ezeket olvassák