

Zöldinfó
A regionális élelmiszertermelés környezetvédő és növeli a belföldi hozzáadott értéket
Emellett a helyben termesztés növeli a belföldi gazdaságban előállított hozzáadott értéket is – írja az osztrák VCÖ közlekedési környezetvédelmi szervezet honlapján kedden megjelent tanulmány. A “VCÖ – Mobilität mit Zukunft” környezetvédelmi szervezet kimutatása alapján a regionálisan megtermelt élelmiszereket átlagosan 150 kilométert, míg a más régiókban megtermelt élelmiszereket átlagosan 1700 kilométert utaztatják. A regionális termelés tehát kilencven százalékkal rövidebb szállítási igényt támaszt. A regionalitás mellett azonban a szezonalitást is figyelembe kell venni, hiszen például a spanyol paradicsom egy kilogrammjának előállítása csak a szállítás miatt kilogrammonként plusz 400 gramm szén-dioxid-kibocsátással jár, ami az ötszöröse a helyi, ausztriai termesztésnek. A szezonon kívül helyben melegházban termesztett paradicsom viszont tizennégyszer annyi károsanyag-kibocsátással jár, mint a bio-termesztés szezonban.
Az élelmiszertermelés teljes károsanyag-kibocsátásából a szállítás 13 százalékkal veszi ki a részét. A zöldség- és gyümölcstermelés és kereskedelem estében az arány ennél valószínűleg magasabb, hiszen Ausztriában 2021-ben 42 százalékkal több zöldséget és 52 százalékkal több gyümölcsöt fogyasztottak el, mint amennyit belföldön megtermeltek. A termelés-feldolgozás-fogyasztás-hulladékhasznosítás körforgásának regionális határok között lebonyolított arányának a növelésével jelentős mértékben le lehet csökkenteni a szállítási útvonalak hosszát, és az így megtett rövidebb út jelentős hányadát át is lehet helyezni a mobilitás “éghajlatbarátabb” formáira – írja a tanulmány. A regionalitás erősítése a gazdasági körforgás környezeti hatékonyságát javító gazdaságpolitika kiindulópontja. Ez egyrészt erősíti a régiókat, másrészt csökkenti a környezeti és közlekedési szennyezést – mondta Lina Mosshammer, a VCÖ szakértője keddi sajtóközleményében.
A regionálisan előállított termékek vásárlása erősíti a gazdaságot, és ezáltal munkahelyeket biztosít a régióban. Ez pedig a regionális termékkínálat bővüléséhez vezet. A VCÖ számításai szerint az élelmiszerimport 20 százalékos csökkentése 46 ezer új munkahelyet teremtene Ausztriában, és évente 4,6 milliárd euróval növelné a helyileg előállított hozzáadott értéket. Statisztikailag regionálisnak minősül az a gazdasági tevékenység, ami a feldolgozást és az értékesítést a nyersanyag származási helyétől légvonalban 75 kilométeres körzeten belül végzi el.

Zöldinfó
Mire jó a homlokzati hőszigetelés?
A homlokzati hőszigetelés fő feladata a hőmérséklet szabályzása, de egyéb előnyei is vannak.

A rezsicsökkentés rendszerének átalakítása óta sokaknak vált alapvető kérdéssé, hogy miként mérsékelhetik energiafogyasztásukat. A hétköznapi használati szokások átalakítása mellett költségesebb, ám hatékonyabb megoldások is adottak, ezek a különböző, a háztartás energiahatékonyságát fokozó beruházások.
A legismertebb ilyen fejlesztés a hőszigetelés, amely nemcsak télen, a meleg megtartásával, hanem nyáron, a hűvös biztosításával is komoly segítséget jelenthet, írja az okodrive.hu.
Ezért éri meg
A homlokzati hőszigetelés legfőbb célja, hogy a meleg és a hideg időszakokban egyaránt segítsen az otthoni klíma szabályzásában. A beruházással jelentősen csökkenthetjük a rezsiköltségeket, a homlokzati hőszigetelés emellett a hőmérsékletingadozásoktól, a páratartalom változásaitól, a fagytól, illetve a falak vizesedésétől és penészedésétől is véd, ráadásul a zavaró utcazajt is mérsékli. Általánosságban elmondható, hogy a homlokzati hőszigetelés adja az épület külső burkolatainak legnagyobb felületét, így a teljes ház hőveszteségének 30 százalékáért is felelhet.
A szigeteléskor számos szempontot figyelembe kell venni: milyen az ingatlan fekvése, melyik irányból, melyik szoba kapja a legtöbb napfényt, milyen az ingatlan szélnek való kitettsége, melyek a leghidegebb falak, milyenek a nyílászárók, milyen a tető. A homlokzati hőszigetelést gyakran egyéb beruházással is érdemes kiegészíteni, a nyílászárók cseréjével például csökkenthetjük a zajszintet, a magas olvadáspontú homlokzati hőszigetelés pedig a tűz ellen nyújthat védelmet.
Erre figyeljünk
A hőszigetelés szükséges vastagságát elsősorban az ingatlan műszaki adatai határozzák meg, értékét a jogszabályba foglalt (7/2006. (V. 24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról), úgynevezett U érték (szerkezet minimálisan elérendő teljes hőszigetelő képessége) alapján kell kiszámítani – ezen belül is keressük a falakra vonatkozó hőszigetelés vastagsági előírásokat.
Az U érték nem más, mint a fajlagos hőátbocsájtási tényező (mértékegysége: W/m²K). Ez, a házszerkezetet jellemző mérőszám a fal négyzetméterein keresztül távozó hőveszteséget írja le, minél alacsonyabb az U érték, annál jobb a szerkezet hőszigetelő képessége. A homlokzati hőszigetelés 2023 szabályok szerint a külső falak hőszigetelésére az U≤0,24 W/m²K előírás vonatkozik. A szükséges vastagság meghatározásához mindenképp kérjünk szakértői segítséget.
A homlokzati hőszigetelés utólag, az építkezést követően is felhelyezhető, a felhasznált alapanyag pedig kulcsfontosságú a szigetelés minősége szempontjából. A leggyakoribb alapanyagok az alábbiak: expandált/extrudált polisztirol homlokzati hőszigetelés, azaz hungarocell, amely az egyik legolcsóbb megoldás; grafitos homlokzati hőszigetelés, amely szintén gyakori, és gyakran nevezik grafitos hungarocellnek is; valamint kőzetgyapot homlokzati hőszigetelés, amely igen népszerű, és gyakorlatilag bárhova felhelyezhető, akár fa-, vályog- és betonházakra is. A három legnépszerűbb anyag közül utóbbi a legmagasabb minőségű, egyben a legdrágább is.
Mennyibe kerül?
Sajnos az elmúlt 6-8 évben példátlan mértékű drágulás ment végbe az építőanyagok piacán, és az infláció sem segít a helyzeten. Hogy egy homlokzati hőszigetelés pontosan mennyibe kerül majd, azt a változatos igények és paraméterek miatt nehéz konkrétan megmondani, olyan egyedi díjak is bejönnek a képbe, mint a vakolás, a festés, az esztétikai rendezés vagy a munkadíj.
Szerencsére ma már elérhetőek olyan kalkulátorok, amelyeknél a megfelelő adatok bevitelével pontosabb képet kaphatunk a beruházás lehetséges költségeiről, ezeket a platformokat mindenképp érdemes használni. Az egyik kalkulátor alapján általánosságban elmondható, hogy hungarocellnél 3500 Ft/m2, kőzetgyapotnál pedig 4000-5000 Ft/m2 környékén mozog a munkadíj, ám érdemes több vállalkozót is megkeresni a lehető legjobb ajánlatért. Ha nagyjából össze akarjuk szedni a költségeket, akkor a homlokzati hőszigetelés ár színre vakolással együtt előreláthatólag 7500-10000 Ft/m2 körül fog kijönni.
-
Zöld Energia2 nap telt el a létrehozás óta
Itt az öngyógyító napelem
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Terepmotorosok veszélyeztetik a természetvédelmi területeket Erdély több megyéjében
-
Zöld Energia5 nap telt el a létrehozás óta
Elérte maximális teljesítményét a világ legnagyobb szélturbinája
-
Zöldinfó1 hét telt el a létrehozás óta
Áder János: az alapvető erőforrásokkal bánunk a legfelelőtlenebb módon
-
Zöldinfó6 nap telt el a létrehozás óta
Csaknem ezerötszáz fát ültetett el tavasszal Budapesten a Főkert