Kapcsolatfelvétel

Zöldinfó

A román bankok nem nyújthatnak több hitelt az energetikai szolgáltatóknak

Romániában az energetikai szolgáltatók által felvett bankhitelek elérték az egyetlen gazdasági ágazatnak nyújtható hitelállomány tízszázalékos küszöbértékét, ezért a hazai bankok nem nyújthatnak számukra további hiteleket – közölte hétfőn a Maszol.ro kolozsvári hírportál, egy jegybanki vezető sajtónyilatkozatára hivatkozva. 

Létrehozva:

|

Cristian Popa, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsi tagja az Economica.net gazdasági portálnak adott interjújában megerősítette, hogy a román energetikai szektor hitelállománya elérte a vállalatoknak (nem pénzügyi társaságoknak) nyújtott hitelek tíz százalékát, mintegy 17 milliárd lejt (1400 milliárd forint), így a hatályos elővigyázatossági szabályok miatt a hazai piacról nem vehetnek fel több hitelt. “Óvatos dolog minden pénzt ennek az ágazatnak adni? Azt hiszem, nem. Óvatos dolog az összes tojást ugyanabba a kosárba tenni? Azt hiszem, nem. (.) A bankszektornak óvatosnak kell lennie, mivel az emberek pénzével dolgozunk, minden egyes hitel mögött több millió ember pénze van, nekünk pedig óvnunk kell a betétesek pénzét” – jelentette ki Cristian Popa. Az energetikai szolgáltatók azért kénytelenek a bankokhoz fordulni, mivel a hatósági árszabályozás miatt sokkal drágábban veszik az áramot és a gázt, mint amennyiért továbbadják, a kormány pedig csak hosszú hónapok múlva téríti meg nekik a különbözetet. Popa véleménye szerint nem egészséges, hogy a szolgáltatóknak hitelek révén kell viselniük a kormány által bevezetett árszabályozás a költségeit.

“Azt hiszem, hogy más megoldást kellene keresni, talán gyorsabban kellene kifizetni az elosztókat és a szolgáltatókat. Eladósodás nélkül kellene megoldani ezt a helyzetet, ez volna az egészséges, nem pedig az, hogy az egyik sokkot egy másik sokká alakítsuk át. Mi azért vagyunk itt, hogy az egész ország pénzügyi stabilitását biztosítsuk” – mondta a BNR igazgatótanácsi tagja. A román kormány nemrég 2023. augusztus 1-ig meghosszabbította azt az április óta hatályos ársapkarendeletet, amely (bizonyos fogyasztásig) kilowattóránként 0,80 lejes (66 forint) kedvezményes tarifával védi a lakossági fogyasztókat a piaci energiaáraktól. A kis- és középvállalkozások és közintézményeknek kilowattóránként 1 lej a kedvezményes tarifa. Akik túllépik az ársapkarendeletben meghatározott fogyasztási küszöböt, azoknak a piaci árat kell fizetniük az elhasznált villanyáramért. Szeptembertől azonban az állam már csak megawattóránként 1300 lejes árig téríti meg az energiaszolgáltatók számára a piaci árak és a rendeletileg szabályozott fogyasztói árak közti különbözetet, így a korábbinál is nagyobb nyomás alá helyezve őket, mivel a nagybani piacról ennél drágábban tudják csak beszerezni a villanyáramot – mutatott rá a Maszol.ro hírportál.

 

Advertisement

mti

Advertisement

Zöld Energia

Állami ingyen pénzre pályázhat, ha szigetelné a födémet!

Az Országgyűlés döntése nyomán akár milliós nagyságrendű támogatást is kaphatnak a háztartások födémszigetelésre és egyéb energetikai korszerűsítésre – pályázat és önerő nélkül.

Létrehozva:

|

Szerző:

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Új távlatokat nyithat a lakossági energiahatékonysági felújítások előtt a nemrég elfogadott törvénymódosítás: az Országgyűlés április végén átalakította az energiahatékonyságról szóló jogszabályt, ezzel új lendületet adva az ingyenes födémszigetelési programoknak és más lakossági energetikai korszerűsítéseknek. A szakemberek szerint akár a tavalyi, 40 ezer ingatlanra kiterjedő szigetelési kampányt is túlszárnyalhatja az idei év második felének várható beruházási hulláma. A törvénymódosítás egyik kulcseleme, hogy megerősíti az úgynevezett EKR-t, azaz az Energiahatékonysági Kötelezettségi Rendszert. Ennek lényege, hogy a kötelezett energiaszolgáltatóknak, üzemanyag-forgalmazóknak és más piaci szereplőknek minden évben meghatározott mennyiségű energiamegtakarítást kell elérniük, vagy azt bírság formájában pénzben kell megváltaniuk. Juhász Attila, az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi tagozatának elnöke szerint a mostani módosítás „üzemanyagot tölt a rendszerbe”, hiszen a kötelező megtakarítási szintet a következő 2,5 évre megduplázták, ráadásul a HEM-ek – azaz a Hitelesített Energia Megtakarítások – 75 százalékát már lakossági projektekből kell biztosítaniuk a cégeknek, írja az alternativenergia.hu. Ez azt jelenti, hogy az energiaszolgáltatók számára most már valóban megéri támogatni a lakossági korszerűsítéseket, például az ingyenes födémszigetelést, a kedvezményes homlokzatszigetelést vagy a nyílászárócserét.

A HEM egy különleges értékpapír, amely energia-megtakarítást testesít meg, és kereskedni is lehet vele az erre szakosodott platformokon. Az ára változó, tavaly 5 és 12 ezer forint között mozgott gigajoule-onként. A kötelezettek ezen a piacon vásárolhatnak HEM-eket, ha saját projektjeik nem hoznak elég megtakarítást – vagy saját beruházásokat indítanak a lakosság körében, és így maguk termelik meg a HEM-et. A födémszigetelés különösen kedvelt, mert kis költséggel hoz nagy megtakarítást, így sok HEM-et lehet vele „termelni”.

Indulásra készen: már csak a végrehajtási rendelet hiányzik

Advertisement

A rendszer beindításához már csak a végrehajtási rendelet és a kapcsolódó katalógus hiányzik. Utóbbi részletesen leírja majd, hogy egy-egy beruházás – például 1 m² födémszigetelés – mekkora megtakarításként számolható el, vagyis mennyi HEM-et ér. Ez az alapja annak, hogy a támogatók – legyen az egy energiacég, kivitelező, önkormányzat vagy építőanyag-kereskedő pontosan kiszámolják, mennyi támogatást tudnak adni egy-egy projektben. Juhász szerint amint ez az útmutató napvilágot lát, indulhat a felújítási roham, amelyben akár többféle korszerűsítés is kombinálható: a födém mellett a homlokzat, a nyílászárók vagy a fűtésrendszer korszerűsítése is szóba jöhet.

Markovich: „Ez lehet az év meglepetésprogramja”

Advertisement

Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az EKR-alapú támogatásokról még mindig nagyon kevesen tudnak, pedig ez lehet 2025 egyik legjelentősebb lakossági lehetősége. Nem kell hozzá pályázat, jövedelemvizsgálat, életkori vagy családi állapothoz kötött feltétel, és az önerő sem feltétlenül szükséges.

„Padlásfödém-szigetelésnél akár 100 százalékos finanszírozás is elérhető, míg homlokzatszigetelésnél vagy nyílászárócserénél jellemzően 30–40 százalékos a támogatási arány” – mondta. Hozzátette, aki kombinálja az EKR-t a 0 százalékos energetikai hitellel vagy a vidéki felújítási támogatással, akár 6–7 millió forintos beruházást is megvalósíthat minimális saját forrással.

Advertisement

Időben lépni kulcsfontosságú

A szakértők egyetértenek abban, hogy érdemes már most elindítani a tervezést. Az év második felében ugyanis az építőanyagárak emelkedésére és kivitelezői kapacitáshiányra lehet számítani. Aki időben lép, az nemcsak pénzt takaríthat meg, hanem elkerülheti a torlódásokat és a hosszú várakozási időket is. A lakosság számára most minden adott ahhoz, hogy valóban rezsicsökkentő, komfortnövelő, és hosszú távon megtérülő felújításokat valósítson meg. Az EKR új szabályai révén az energiahatékonyság nemcsak elérhető, hanem egyre inkább megéri is – anyagilag, környezetvédelmi szempontból és az otthonok értékállóságának növelésében egyaránt.

Advertisement
Tovább olvasom

Ezeket olvassák