Zöldinfó

A zöldre szervezett partik menők

Létrehozva:

9 év telt el a létrehozás óta

2017-05-30

Szerző:

Hell

Felelősségteljes gondolkodás és környezettudatos szervezés jellemez egyre több hazai fesztivált. De vajon merre tovább a szelektív hulladékgyűjtésen túl? Vehetünk-e példát tőlük, ha a céges rendezvényt zöldítenénk?

A nyár a fesztiválok legaktívabb időszaka. Bármerre járunk az országban, szinte nincs olyan hétvége, vagy nap, hogy ne botlanánk egy kisebb vagy nagyobb tematikus eseménybe. Ami ennél is jobb hír, hogy a környezettudatos gondolkodásmód erősen kezd beszivárogni erre a területre is. Legutóbb például a múlthét végén rendezett Polar Kaptárkövek Trail futóversenyen találkoztunk zöld megoldásokkal, melyek betartatását komoly előírások segítették. A szervezők ugyanis nem tréfáltak. A versenykiírásban hangsúlyozták, hogy a frissítőpontokon nincs műanyag pohár, kötelezően mindenkinél legyen egy félliteres pohár vagy kulacs, ennek meglétét a versenybírók ellenőrzik is. A hiányos kötelező felszerelés egyébként azonnali kizárást is vonhatott maga után, ugyanúgy, mint a szemetelés. Bár a kizárással járó szabályok nem nagyon állnak meg a céges bulikon, azért a vállalati nyári partit is szervezhetjük zöldre, hiszen a tudatos gondolkodásmód nem áll meg a fesztiválok kapujában. Sőt, ha nyáron magánemberként kilátogatunk egy-egy eseményre, az ott látott zöld ötleteket adaptálhatjuk a saját rendezvényünkre is.

A 16. kerületben idén már másodszor rendezik meg a Vingardium Borligetet. A szervezők erősen elkötelezettek a környezettudatos gondolkodásmód mellett, így segítségünkre voltak abban, hogy egy fesztivál zöldítésének apró és nagyobb lépéseit sorra vegyük. A legjobb, ha már a helyszínt gondosan választjuk meg. Hagyjuk a lehető legkisebb nyomot a környezetben: a rendezvény végén az eredeti állapot helyreállítása nagyon fontos zárólépés, és az minél kisebb energiát, költséget, időt emészt fel, annál jobb. A Vingardium előre kialakított, kövezett sétautak mentén épül ki, így a füvet a látogatók nem járják ki, és így a porszennyezettség is minimális. Az Erzsébetliget e tekintetben az egyik legjobb választás.

A következő lépés, hogy a partnereinket és a kivitelezőket is előszűrjük aszerint, hogy mennyire környezettudatosak, mennyire nyitottak e tekintetben. A Vingardiumra ingyenes fesztiváljárattal lehet utazni, ezzel is kerülve az autóhasználatot, de a kerékpáros közlekedést is támogatják a szervezők. Az egyik legalapvetőbb, de sokszor elhibázott pont, ha zöld fesztivált szervezünk, a hulladékgyűjtés. Persze az rendben van, hogy szelektív, de ezt is lehet még okosabban tervezni. – Sokan nem tudják, hogy nem elég a hulladékot szelektív edényekbe gyűjteni, annak „tisztaságára” is ügyelni kell, ami adott esetben plusz erőforrásokat igényel (emberi oldalról), viszont a kellő odafigyelés nélkül nincs értelme. Péládul a szalvéta hiába készült papírból, ha zsíros, használt, a kommunális gyűjtőbe kell dobni. – hangsúlyozzák a rendezők. Ha üvegpoharakból kóstolunk, elegánsabb is, és nincs szemétkupac sem. Egy-egy ilyen esemény legnagyobb kiadása a technikai eszközök vásárlása, bérlése. Ám itt is lehetünk tudatosak. A technikai eszközöket lehet úgy válogatni, hogy minél kisebb energiát fogyasszanak, gondoljunk csak a világításra. Egy megfelelő LED izzósort használva akár 2 kilométernyi füzér is üzemeltethető egy egyszerű, 16A-es aljzatból. Arra a kérdésünkre, hogy vajon a szervezés a környezettudatos, zöld gondolkodás mentén drágább-e, a válasz egyértelmű igen. – Vannak olyan pontok, melyek betartása csak szervezés kérdése – ezeket bármely fesztivál megtehetné –, de van, ami költségesebb kezdéskor. A teljes cikk itt olvasható.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Természetvédelem, közösségépítés, ökoturizmus: erősödnek Magyarország nemzeti parkjai

Új korszak a természetvédelemben: 42 milliárd forint jut a nemzeti parkok fejlesztésére

Létrehozva:

1 óra telt el a létrehozás óta

2026-01-01

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet Önnek! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Hazánk nemzeti park igazgatóságainak munkája kiváló példa arra, hogy a teremtett világunk ösztönös szeretete és tudatos védelme hogyan kapcsolódik össze a fejlesztéseken, a programokon, látnivalókon, és az ökoturizmuson keresztül – közölte Nagy István agrárminiszter a közösségi oldalán. A tárcavezető az MTI-hez eljuttatott minisztériumi összegzés szerint hangsúlyozta, a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program Plusz megvalósítása 2025-ben új korszakot nyit Magyarország természetvédelmében – írja az alternativenergia.hu. A tíz nemzeti park igazgatóság számára elérhető 42 milliárd forintos keretből 59 projekt indul el, amelyek célja csaknem 100 ezer hektáron javítani a természeti környezet állapotát. Kifejtették: a program átfogó célkitűzései öt fő területre koncentrálnak. Az első és legfontosabb az élőhely-rekonstrukció, amely a források közel egyharmadát teszi ki. A vizes élőhelyek helyreállítása ezen belül is a legfajsúlyosabb: ezek a természet legfajgazdagabb, legértékesebb, de egyben legsérülékenyebb területei, ezért védelmük mindannyiunk közös felelőssége – hangsúlyozták, hozzátéve: mindez jól mutatja, hogy hazánk mindig élen járt a vizes élőhelyek védelmében, hisz 260 ezer hektárnyi Ramsari-területtel büszkélkedhetünk.

A második területként a kezelési infrastruktúra fejlesztését említették, amely magában foglalja az őshonos állatok génmegőrzését és a védett területek természetvédelmi kezelését. Jelenleg több mint 13 ezer őshonos haszonállat segíti a védett gyepek fenntartását, miközben korszerűsítjük az állattartó telepeket, itatókat és utakat – írták. Az Agrárminisztérium közleménye szerint a harmadik prioritás a bemutatási tevékenység erősítése, amelynek célja az ökoturizmus fejlesztése. A nemzeti park igazgatóságok ma már a hazai ökoturizmus legfőbb letéteményesei: évente 1,6 millió regisztrált vendéget fogadnak, 1000 fős szálláshelyhálózat és 1000 kilométer hosszú tanösvényrendszer áll rendelkezésre – emelték ki.

A negyedik terület az élettelen természeti értékek védelme. Magyarország több mint 4000 barlangot tart számon, és három, UNESCO által védett geoparkkal is büszkélkedhetünk – ismertették. Az ötödik területként a természetvédelmi őrzés feltételeinek javítását sorolták fel, jelezve: a környezetvédelmi őrszolgálat 250 főből áll, az őrszolgálati irodák, gépparkok fejlesztése, eszközök beszerzése fog megvalósulni a projektek keretében. Az ismertetés szerint a KEHOP Plusz program támogatásából az egyes nemzeti parkokra a következő összegek jutnak: az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóságnak 3,3 milliárd, a Balaton-felvidékinek 2,6 milliárd, a bükkinek 3,3 milliárd, a Duna-Dráva területre 2,8 milliárd, a Duna-Ipolyra 2,5 milliárd, a Fertő-Hanságra 2,3 milliárd, a hortobágyira 3,7 milliárd, a kiskunságira 4,3 milliárd, az őrségire 4,3 milliárd, a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóságra 4 milliárd forint.

Idézték Nagy Istvánt, aki kiemelte, az idei év ünnepek sorozatát is hozta a nemzeti parkok számára. Az Aggteleki Nemzeti Park háromszoros évfordulót ünnepel: a park 1985. január 1-én alakult, Vass Imre 200 éve fedezte fel a Baradla-barlang főágát, és 30 évvel ezelőtt az Aggteleki és Szlovák-karszt barlangjai felkerültek az UNESCO Világörökségi listára, egyetlen természeti világörökségként. Szintén idén ünnepli megalakulásának 50. évfordulóját a Kiskunsági Nemzeti Park. A két nemzeti park számos programmal, rendezvénnyel és pályázattal várta a természetkedvelőket – tette hozzá. A tárcavezető fontos mérföldkőnek nevezte a 2025-ös évet a természetvédelmi infrastruktúra bővítésében. A Jókai-kertben megnyílt a megújult Steindl-villában a Madárország elnevezésű kiállítás, amely Magyarország madárvilágát mutatja be.

Megújult továbbá a Kis-Balatonon a Vörsi Tájház, ahol az első természetvédelmi őr, id. Gulyás József megkezdte tevékenységét. Lezárult a Kiskunsági térség Böddi LIFE programja is, mely a térség legnagyobb élőhely-rehabilitációs projektje volt. Kiemelt jelentőségű, hogy Tata városa, amely elsőként nyerte el a Ramsari Város címet, idén először adott otthont a Ramsari Városok Polgármesterei 4. világtalálkozójának, amely egybeesett a tatai vadlúdsokadalom rendezvénnyel is – sorolta. Felidézte, a természetvédelem nem csupán értékmegőrző, hanem közösségépítő és gazdaságélénkítő eszköz is, különösen azokban a térségekben, ahol a természet közelsége a legnagyobb kincs. Ezért az Agrárminisztérium továbbra is támogatja a nemzeti park igazgatóságok munkáját, hogy a jövő generációi számára is megőrizzék Magyarország kiemelkedő természeti örökségeit – áll a közleményben.

Tovább olvasom