Zöldinfó

A zöldre szervezett partik menők

Létrehozva:

9 év telt el a létrehozás óta

2017-05-30

Szerző:

Hell

Felelősségteljes gondolkodás és környezettudatos szervezés jellemez egyre több hazai fesztivált. De vajon merre tovább a szelektív hulladékgyűjtésen túl? Vehetünk-e példát tőlük, ha a céges rendezvényt zöldítenénk?

A nyár a fesztiválok legaktívabb időszaka. Bármerre járunk az országban, szinte nincs olyan hétvége, vagy nap, hogy ne botlanánk egy kisebb vagy nagyobb tematikus eseménybe. Ami ennél is jobb hír, hogy a környezettudatos gondolkodásmód erősen kezd beszivárogni erre a területre is. Legutóbb például a múlthét végén rendezett Polar Kaptárkövek Trail futóversenyen találkoztunk zöld megoldásokkal, melyek betartatását komoly előírások segítették. A szervezők ugyanis nem tréfáltak. A versenykiírásban hangsúlyozták, hogy a frissítőpontokon nincs műanyag pohár, kötelezően mindenkinél legyen egy félliteres pohár vagy kulacs, ennek meglétét a versenybírók ellenőrzik is. A hiányos kötelező felszerelés egyébként azonnali kizárást is vonhatott maga után, ugyanúgy, mint a szemetelés. Bár a kizárással járó szabályok nem nagyon állnak meg a céges bulikon, azért a vállalati nyári partit is szervezhetjük zöldre, hiszen a tudatos gondolkodásmód nem áll meg a fesztiválok kapujában. Sőt, ha nyáron magánemberként kilátogatunk egy-egy eseményre, az ott látott zöld ötleteket adaptálhatjuk a saját rendezvényünkre is.

A 16. kerületben idén már másodszor rendezik meg a Vingardium Borligetet. A szervezők erősen elkötelezettek a környezettudatos gondolkodásmód mellett, így segítségünkre voltak abban, hogy egy fesztivál zöldítésének apró és nagyobb lépéseit sorra vegyük. A legjobb, ha már a helyszínt gondosan választjuk meg. Hagyjuk a lehető legkisebb nyomot a környezetben: a rendezvény végén az eredeti állapot helyreállítása nagyon fontos zárólépés, és az minél kisebb energiát, költséget, időt emészt fel, annál jobb. A Vingardium előre kialakított, kövezett sétautak mentén épül ki, így a füvet a látogatók nem járják ki, és így a porszennyezettség is minimális. Az Erzsébetliget e tekintetben az egyik legjobb választás.

A következő lépés, hogy a partnereinket és a kivitelezőket is előszűrjük aszerint, hogy mennyire környezettudatosak, mennyire nyitottak e tekintetben. A Vingardiumra ingyenes fesztiváljárattal lehet utazni, ezzel is kerülve az autóhasználatot, de a kerékpáros közlekedést is támogatják a szervezők. Az egyik legalapvetőbb, de sokszor elhibázott pont, ha zöld fesztivált szervezünk, a hulladékgyűjtés. Persze az rendben van, hogy szelektív, de ezt is lehet még okosabban tervezni. – Sokan nem tudják, hogy nem elég a hulladékot szelektív edényekbe gyűjteni, annak „tisztaságára” is ügyelni kell, ami adott esetben plusz erőforrásokat igényel (emberi oldalról), viszont a kellő odafigyelés nélkül nincs értelme. Péládul a szalvéta hiába készült papírból, ha zsíros, használt, a kommunális gyűjtőbe kell dobni. – hangsúlyozzák a rendezők. Ha üvegpoharakból kóstolunk, elegánsabb is, és nincs szemétkupac sem. Egy-egy ilyen esemény legnagyobb kiadása a technikai eszközök vásárlása, bérlése. Ám itt is lehetünk tudatosak. A technikai eszközöket lehet úgy válogatni, hogy minél kisebb energiát fogyasszanak, gondoljunk csak a világításra. Egy megfelelő LED izzósort használva akár 2 kilométernyi füzér is üzemeltethető egy egyszerű, 16A-es aljzatból. Arra a kérdésünkre, hogy vajon a szervezés a környezettudatos, zöld gondolkodás mentén drágább-e, a válasz egyértelmű igen. – Vannak olyan pontok, melyek betartása csak szervezés kérdése – ezeket bármely fesztivál megtehetné –, de van, ami költségesebb kezdéskor. A teljes cikk itt olvasható.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Beton alá kerülnek a legjobb termőtalajok

A túlbetonozás veszélyeire figyelmeztetnek hazai kutatók.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2026-06-10

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Magyarországon naponta 11–13 futballpályányi, azaz 4,5–10 hektárnyi területet vonnak ki a természetes körforgásból beépítés vagy burkolás miatt, míg 1990 óta mintegy 1,4 millió hektárral, közel 22 százalékkal csökkent az ország mezőgazdasági területe – hívták fel a figyelmet a Klímatudomány 10 Üzenete az Élhető Jövőért Nyilatkozatot kiadó kutatók legfrissebb felhívásukban. A szakértők közleménye szerint a folyamat nem fenntartható, környezeti, gazdasági és társadalmi kockázatokat hordoz, és közvetlenül veszélyezteti az ország élelmezésbiztonságát, valamint vízmegtartó képességét – emelte ki az alternativenergia.hu. A Green Policy Center zöldpolitikai műhely által közzétett adatok szerint a rendszerváltáskor még mintegy 6,4 millió hektáros hazai mezőgazdasági terület 2024-re körülbelül 5 millió hektárra zsugorodott. Csak a tavalyi évben több mint 16 ezer hektár termőföld került ki a művelésből. Jordán Ferenc rendszerökológus a közleményben hangsúlyozta: a talaj nem megújuló erőforrás, a lebetonozott területek akár évtizedekre elvesznek a természet és a mezőgazdaság számára. A beépítések ráadásul gyakran a legjobb minőségű termőtalajokat érintik.

“Ha mindent lebetonozunk, a városaink élhetetlenné válnak. A csapadék nem tud beszivárogni a földbe, a növények pedig nem tudják hűteni a környezetüket. Egy hőségtől lüktető, száraz kőrengeteg nem otthon, hanem egy holt pusztaság” – idézi a közlemény Köves Alexandra, ökológiai közgazdászt. A közlemény rámutat a hazai ingatlan- és úthálózat kihasználatlanságára és túlméretezettségére. A kutatók adatai szerint miközben folyamatosan új lakásokat építenek, Magyarországon több mint 570 ezer lakóingatlan áll üresen, ami a teljes állomány 12,5 százaléka. Ez jelentős növekedés a 2001-es 9,2 százalékos arányhoz képest. A meglévő épületek felújítása helyett újakat építeni nemcsak fenntarthatatlan, hanem kifejezetten környezetpusztító gyakorlat – hívják fel a figyelmet.

Mint írták, az úthálózat sűrűsége nemzetközi összevetésben is magas: 2023-ban a teljes hálózat hossza elérte a 219 ezer kilométert. Egy magyar lakosra átlagosan 22,81 méter út jut, miközben ez az érték Ausztriában 13,85 méter, Csehországban 11,91 méter, Szlovákiában pedig 8,3 méter. A szakértők szerint a csökkenő lakosságszám és a hazai népsűrűség nem indokolja az új utak építését. A közleményben Ürge-Vorsatz Diána klímakutató kiemelte, hogy a betonozott felületek a nyári hőségben akár 30 Celsius-fokkal is jobban felmelegedhetnek a környezetüknél. A hőt éjszaka is visszasugározzák, ami növeli a hőterhelést és a hűtési energiaigényt.

Zlinszky János biológus a felhívásban arra hívja fel a figyelmet, hogy egy hektárnyi, 10 centiméter mélyen lazított talaj képes lenne akár 25 ezer fürdőkádnyi vizet is elraktározni. A burkolás miatt azonban heves esőzéskor a csapadék nem tud beszivárogni, ami villámárvizek kialakulásához, majd azt követően aszályokhoz vezet. Köves Alexandra ökológiai közgazdász hozzátette: a növényzet hűtő hatása nélkül a városok élhetetlen, száraz kőrengeteggé válnak, miközben a leburkolt talaj a szén-dioxidot sem képes megkötni. A kutatók szerint az építkezések leállítása helyett irányváltásra van szükség. Sürgetik a meglévő épületállomány hatékonyabb hasznosítását, a barnamezős fejlesztések előtérbe helyezését, valamint a talajvédelmi szabályozás szigorítását.

A problémára és a zöldfelületek eltűnésére a szakértők egy fényképpályázat keretében kívánják felhívni a lakosság figyelmét. A túlzott beépítéseket, felesleges lebetonozásokat, természetkárosítást bemutató fotókat június 30-ig várják a www.aklimatudomany10uzenete.hu oldalon. A kiválasztott fotókat a nyár folyamán kiállításon mutatják be.

Tovább olvasom