Zöldinfó

A zöldre szervezett partik menők

Létrehozva:

9 év telt el a létrehozás óta

2017-05-30

Szerző:

Hell

Felelősségteljes gondolkodás és környezettudatos szervezés jellemez egyre több hazai fesztivált. De vajon merre tovább a szelektív hulladékgyűjtésen túl? Vehetünk-e példát tőlük, ha a céges rendezvényt zöldítenénk?

A nyár a fesztiválok legaktívabb időszaka. Bármerre járunk az országban, szinte nincs olyan hétvége, vagy nap, hogy ne botlanánk egy kisebb vagy nagyobb tematikus eseménybe. Ami ennél is jobb hír, hogy a környezettudatos gondolkodásmód erősen kezd beszivárogni erre a területre is. Legutóbb például a múlthét végén rendezett Polar Kaptárkövek Trail futóversenyen találkoztunk zöld megoldásokkal, melyek betartatását komoly előírások segítették. A szervezők ugyanis nem tréfáltak. A versenykiírásban hangsúlyozták, hogy a frissítőpontokon nincs műanyag pohár, kötelezően mindenkinél legyen egy félliteres pohár vagy kulacs, ennek meglétét a versenybírók ellenőrzik is. A hiányos kötelező felszerelés egyébként azonnali kizárást is vonhatott maga után, ugyanúgy, mint a szemetelés. Bár a kizárással járó szabályok nem nagyon állnak meg a céges bulikon, azért a vállalati nyári partit is szervezhetjük zöldre, hiszen a tudatos gondolkodásmód nem áll meg a fesztiválok kapujában. Sőt, ha nyáron magánemberként kilátogatunk egy-egy eseményre, az ott látott zöld ötleteket adaptálhatjuk a saját rendezvényünkre is.

A 16. kerületben idén már másodszor rendezik meg a Vingardium Borligetet. A szervezők erősen elkötelezettek a környezettudatos gondolkodásmód mellett, így segítségünkre voltak abban, hogy egy fesztivál zöldítésének apró és nagyobb lépéseit sorra vegyük. A legjobb, ha már a helyszínt gondosan választjuk meg. Hagyjuk a lehető legkisebb nyomot a környezetben: a rendezvény végén az eredeti állapot helyreállítása nagyon fontos zárólépés, és az minél kisebb energiát, költséget, időt emészt fel, annál jobb. A Vingardium előre kialakított, kövezett sétautak mentén épül ki, így a füvet a látogatók nem járják ki, és így a porszennyezettség is minimális. Az Erzsébetliget e tekintetben az egyik legjobb választás.

A következő lépés, hogy a partnereinket és a kivitelezőket is előszűrjük aszerint, hogy mennyire környezettudatosak, mennyire nyitottak e tekintetben. A Vingardiumra ingyenes fesztiváljárattal lehet utazni, ezzel is kerülve az autóhasználatot, de a kerékpáros közlekedést is támogatják a szervezők. Az egyik legalapvetőbb, de sokszor elhibázott pont, ha zöld fesztivált szervezünk, a hulladékgyűjtés. Persze az rendben van, hogy szelektív, de ezt is lehet még okosabban tervezni. – Sokan nem tudják, hogy nem elég a hulladékot szelektív edényekbe gyűjteni, annak „tisztaságára” is ügyelni kell, ami adott esetben plusz erőforrásokat igényel (emberi oldalról), viszont a kellő odafigyelés nélkül nincs értelme. Péládul a szalvéta hiába készült papírból, ha zsíros, használt, a kommunális gyűjtőbe kell dobni. – hangsúlyozzák a rendezők. Ha üvegpoharakból kóstolunk, elegánsabb is, és nincs szemétkupac sem. Egy-egy ilyen esemény legnagyobb kiadása a technikai eszközök vásárlása, bérlése. Ám itt is lehetünk tudatosak. A technikai eszközöket lehet úgy válogatni, hogy minél kisebb energiát fogyasszanak, gondoljunk csak a világításra. Egy megfelelő LED izzósort használva akár 2 kilométernyi füzér is üzemeltethető egy egyszerű, 16A-es aljzatból. Arra a kérdésünkre, hogy vajon a szervezés a környezettudatos, zöld gondolkodás mentén drágább-e, a válasz egyértelmű igen. – Vannak olyan pontok, melyek betartása csak szervezés kérdése – ezeket bármely fesztivál megtehetné –, de van, ami költségesebb kezdéskor. A teljes cikk itt olvasható.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

CO₂-ból érték: új eljárás a kibocsátás csökkentésére és alapanyaggyártásra

Különleges megoldással üzennek hadat a CO2-kibocsátásnak a szegedi egyetem tudósai.

Létrehozva:

9 óra telt el a létrehozás óta

2026-04-09

Szerző:

Vanessza

Töltse ki a napelem-kalkulátort, és tudja meg, mennyibe kerülhet az Ön rendszere! Ingyenes kalkulálás itt (x)

Elkerülni, hogy az ipari létesítményekből a légkörbe kerüljön a szén-dioxid és közben a vegyipar számára hasznos alapanyagokat előállítani – írja az alternativenergia.hu. Ezt, a bolygónk jövője szempontjából kiemelten fontos és üzletileg is ígéretes célt tűzték ki maguk elé a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói. A projektben – amely elnyerte az SZTE innovációs díját is – a rendkívül drága és kis mennyiségben rendelkezésre álló irídium helyett sikerrel alkalmaztak kobalt-oxidot anód katalizátorként a CO2 elektrolízise során, most pedig már azon dolgoznak, hogy átmeneti fémekkel még hatékonyabbá tegyék az eljárást. Hatalmas kihívást jelent az emberiség számára a klímaváltozás, amelynek egyik kiváltó oka a légkörben jelenlévő szén-dioxid (CO2) koncentrációjának folyamatos növekedése, ami egyértelműen az emberi tevékenységhez (pl. fosszilis energiahordozók elégetése) köthető. A CO2 elektrokémiai átalakítása révén azonban egyszerre lehetne csökkenteni az ipari létesítmények károsanyag-kibocsátását és a vegyipar számára hasznos anyagokat előállítani.

Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott a CO2 elektrolízis útján történő átalakítása. Ez egyrészt annak köszönhető, hogy a társadalom számára egyre nyilvánvalóbb a légköri CO2 növekvő koncentrációjának hatása a klímára. Másrészt pedig egyre nagyobb mennyiségben áll rendelkezésre olcsó és tiszta villamos
energia, köszönhetően a megújuló energiaforrások fokozódó hasznosításának. Bár laboratóriumi körülmények között már most is van lehetőség olyan elektrolizáló cellák működtetésére, amelyek képesek átalakítani a CO2-t és ennek eredményeképp a vegyipar számára hasznos termékeket (például etilént, szén-monoxidot és hangyasavat) előállítani, a módszer ipari méretű hasznosításának még csak ez elején tartunk. „Nagy kihívást jelent, hogy a folyamathoz jelenleg az elektrolizáló cellákban irídiumot használnak katalizátorként. Ez nagyon ritka fém – évente néhány tonnás kitermeléssel –, emiatt rendkívül drága, egy-egy elektrolizáló teljes előállítási
költségének akár a felét is kiteheti a katalizátor ára.

A mi kutatócsoportunk Dr. Janáky Csaba irányítása mellett már több mint 10 éve foglalkozik CO2 elektrolízissel. Az elmúlt 3–4 évben kezdtük azt vizsgálni, hogy milyen alternatív anód katalizátorokkal lehetne kiváltani az irídiumot. A kobalt-oxiddal, mint katalizátorral nagyjából két éve foglalkozunk. Az egyik legnagyobb problémát a kobalt-oxid félvezető tulajdonságai jelentették. Többek között emiatt ez korántsem annyira aktív
az elektrolízis folyamata alatt, mint az irídium. Viszont sikerült kidolgoznunk egy olyan szintézis módszert, amivel részben kiküszöböltük a kobalt-oxid kedvezőtlen tulajdonságaiból eredő problémákat” – mondta el Dr. Kormányos Attila, az SZTE TTIK Fizikai Kémiai és Anyagtudományi Tanszékének tudományos munkatársa.

A szegedi tudósok eredményeiket tavaly már a nemzetközi szaksajtóban is publikáltak, a „Kobalt-oxid alkalmazása anód katalizátorként szén-dioxid elektrolizáló cellákban” elnevezésű kutatásuk pedig kiérdemelte az SZTE Innovációs Díját a „Leginnovatívabb kutatómunka az élettelen természettudományok területén” kategóriában. A kutatók természetesen folytatják a munkát és Dr. Kormányos Attila beszámolója szerint most azon dolgoznak, hogyan lehet módosítani a kobalt-oxid szerkezetet különféle átmeneti fémekkel, ezáltal növelve a katalizátor aktivitását és hosszú távú stabilitását. Ez azért lenne fontos, mert bár az irídiumhoz képest a kobalt nagyobb mennyiségben áll rendelkezésre – évente többszázezer tonnát termelnek ki belőle –, azonban az akkumulátorgyártásban is fontos alapanyag, így gyorsan nő iránta a kereslet és emelkedik az ára.

„Vannak ígéretes eredményeink már ezen a vonalon is, de egyelőre a tesztelés fázisában vagyunk. Ha sikerül átmeneti fémekkel módosított kobalt-oxiddal is az irídium aktivitását és stabilitását megközelítő katalizátort kialakítani, akkor köszönhetően az általunk fejlesztett szintézismódszernek, utána már viszonylag gyorsan tudjuk majd felskálázni a módszert és növelni az elektrolizáló cella méretét. Erre az SZTE-n kialakított Science Parkban működő Energetikai Innovációs Tesztállomás egy bizonyos méretig kiváló lehetőséget nyújt. Várakozásaink szerint nagyjából két év alatt eljuthatunk oda, hogy ott ki tudjuk próbálni a már működő megoldást. Ez a laboratóriumi és az ipari pilot projektek közötti szint. Ezt követően pedig szeretnénk a technológiát ipari méretű projektekben is tesztelni” – tette hozzá Dr. Kormányos Attila.

Tovább olvasom