Zöldinfó

A zöldre szervezett partik menők

Létrehozva:

5 év telt el a létrehozás óta

2017-05-30

Szerző:

Hell

Felelősségteljes gondolkodás és környezettudatos szervezés jellemez egyre több hazai fesztivált. De vajon merre tovább a szelektív hulladékgyűjtésen túl? Vehetünk-e példát tőlük, ha a céges rendezvényt zöldítenénk?

A nyár a fesztiválok legaktívabb időszaka. Bármerre járunk az országban, szinte nincs olyan hétvége, vagy nap, hogy ne botlanánk egy kisebb vagy nagyobb tematikus eseménybe. Ami ennél is jobb hír, hogy a környezettudatos gondolkodásmód erősen kezd beszivárogni erre a területre is. Legutóbb például a múlthét végén rendezett Polar Kaptárkövek Trail futóversenyen találkoztunk zöld megoldásokkal, melyek betartatását komoly előírások segítették. A szervezők ugyanis nem tréfáltak. A versenykiírásban hangsúlyozták, hogy a frissítőpontokon nincs műanyag pohár, kötelezően mindenkinél legyen egy félliteres pohár vagy kulacs, ennek meglétét a versenybírók ellenőrzik is. A hiányos kötelező felszerelés egyébként azonnali kizárást is vonhatott maga után, ugyanúgy, mint a szemetelés. Bár a kizárással járó szabályok nem nagyon állnak meg a céges bulikon, azért a vállalati nyári partit is szervezhetjük zöldre, hiszen a tudatos gondolkodásmód nem áll meg a fesztiválok kapujában. Sőt, ha nyáron magánemberként kilátogatunk egy-egy eseményre, az ott látott zöld ötleteket adaptálhatjuk a saját rendezvényünkre is.

A 16. kerületben idén már másodszor rendezik meg a Vingardium Borligetet. A szervezők erősen elkötelezettek a környezettudatos gondolkodásmód mellett, így segítségünkre voltak abban, hogy egy fesztivál zöldítésének apró és nagyobb lépéseit sorra vegyük. A legjobb, ha már a helyszínt gondosan választjuk meg. Hagyjuk a lehető legkisebb nyomot a környezetben: a rendezvény végén az eredeti állapot helyreállítása nagyon fontos zárólépés, és az minél kisebb energiát, költséget, időt emészt fel, annál jobb. A Vingardium előre kialakított, kövezett sétautak mentén épül ki, így a füvet a látogatók nem járják ki, és így a porszennyezettség is minimális. Az Erzsébetliget e tekintetben az egyik legjobb választás.

A következő lépés, hogy a partnereinket és a kivitelezőket is előszűrjük aszerint, hogy mennyire környezettudatosak, mennyire nyitottak e tekintetben. A Vingardiumra ingyenes fesztiváljárattal lehet utazni, ezzel is kerülve az autóhasználatot, de a kerékpáros közlekedést is támogatják a szervezők. Az egyik legalapvetőbb, de sokszor elhibázott pont, ha zöld fesztivált szervezünk, a hulladékgyűjtés. Persze az rendben van, hogy szelektív, de ezt is lehet még okosabban tervezni. – Sokan nem tudják, hogy nem elég a hulladékot szelektív edényekbe gyűjteni, annak „tisztaságára” is ügyelni kell, ami adott esetben plusz erőforrásokat igényel (emberi oldalról), viszont a kellő odafigyelés nélkül nincs értelme. Péládul a szalvéta hiába készült papírból, ha zsíros, használt, a kommunális gyűjtőbe kell dobni. – hangsúlyozzák a rendezők. Ha üvegpoharakból kóstolunk, elegánsabb is, és nincs szemétkupac sem. Egy-egy ilyen esemény legnagyobb kiadása a technikai eszközök vásárlása, bérlése. Ám itt is lehetünk tudatosak. A technikai eszközöket lehet úgy válogatni, hogy minél kisebb energiát fogyasszanak, gondoljunk csak a világításra. Egy megfelelő LED izzósort használva akár 2 kilométernyi füzér is üzemeltethető egy egyszerű, 16A-es aljzatból. Arra a kérdésünkre, hogy vajon a szervezés a környezettudatos, zöld gondolkodás mentén drágább-e, a válasz egyértelmű igen. – Vannak olyan pontok, melyek betartása csak szervezés kérdése – ezeket bármely fesztivál megtehetné –, de van, ami költségesebb kezdéskor. A teljes cikk itt olvasható.

Hozzászólás küldése

A hozzászólás írásához bejelentkezés szükséges Bejelentkezés

Hozzászólás

Hozzászólás küldéséhez be kell jelentkezni.

Zöldinfó

Vízügy: súlyos volt az idei aszály, de nem rendkívüli

Bár nagyon súlyos volt az idei aszály, nem tekinthető rendkívüli méretűnek: hasonló súlyosságú aszályok 20-50 évente bekövetkeznek Magyarországon – áll az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) a honlapján közzétett elemzésében.

Létrehozva:

1 nap telt el a létrehozás óta

2022-09-23

Szerző:

Dalma

Az elmúlt évszázadokban viszonylag rendszeresen előfordultak aszályos időszakok, a 11. és a 19. század között eltelt nyolcszáz évben mintegy harminc rendkívül súlyos aszályt jegyeztek fel, amelyek idején nagyobb folyóink vízszintje jelentősen lecsökkent, az állatállomány nagyobb része elpusztult és éhínség ütötte fel a fejét. Az 1794. évi és az 1863. évi aszályt tekintették az eddig előforduló legnagyobbaknak – írták. A 20. század sem volt mentes az aszályoktól, 1930 és 2000 között 33 olyan év volt, ami aszályosnak minősíthető. Az 1904-ben, 1935-ben, 1952-ben és 1990-ben bekövetkező aszályok súlyosak voltak. Az 1952-es messze kiemelkedett közülük: június 27. és augusztus 17. között a csapadék mennyisége a sokéves átlag tíz százalékát sem érte el, az ötven százalékát is csak kis foltokban haladta meg. Az aszály jelentősen hozzájárult az életszínvonal 1952-es mélypontjának kialakulásához, 1953 első hónapjaira pedig élelmiszerhiány alakult ki – idézték fel.

Az elemzés szerint az idei aszály tekinthető a 21. század eddigi legkomolyabbjának. (A csapadék mennyisége már 2020-ban és 2021-ben is elmaradt a sokéves átlagtól, és nyaranta hosszú hőhullámok voltak.) Az agrárév csapadékösszege rendkívül alacsony volt, Szegeden mindössze 275 milliméter, ami a sokéves átlag fele, és máshol is alig haladta meg a 300 millimétert. A Dunán, a Tiszán és a Dráván elmaradt a tavaszi árhullám, mindhárom folyón rendkívül alacsony vízállások és vízhozamok voltak tapasztalhatók. A Dráván februárban megdőlt az addig mért legkisebb vízállás, de a Dunán és a Tiszán is a legkisebb vízálláshoz közeli értékeket mértek. A téli hónapok havi középhőmérsékletei 1-6 Celsius-fok körül mozogtak, a júliusi középhőmérséklet 24,7 fok volt, ami csaknem három fokkal magasabb a sokéves átlagnál. Az első becslések szerint az aszály következtében egymillió hektárt érintett-érint aszálykár, a napraforgó esetében hozzávetőleg ötvenszázalékos a terméskiesés – írták.

Megjegyezték: mind az 1794-es, mind az 1863-as, mind a 2022-es évet egy száraz időszak előzte meg. 1794-et megelőzően 1790-ben már aszály volt és 1793-ban is szárazság volt tapasztalható, szinte teljesen csapadékmentes őszi-téli időjárással. 1863-at megelőzően 1861 és 1862 is száraz is volt. Ezekhez az évekhez hasonlóan 2022-t megelőzően 2020-ban és 2021-ben is a sokéves átlagnál kevesebb csapadék hullott, idén pedig a sokéves átlagnál mintegy 45 százalékkal kevesebb. Az elemzés felhívja a figyelmet arra, hogy a meteorológiai aszály (a csapadékhiány) mindhárom esetben hidrológiai aszállyal párosult, azaz a folyók vízhozama elmaradt a szokásostól. Ugyanez tapasztalható a mostani aszály idején is: Magyarország folyóin 2017 óta nem vonult le nagyobb árhullám, 2022-ben legfeljebb közepes vízállás volt mérhető, míg júliusra a negatív vízszintrekordok dőltek meg. Az aszály kialakulásának harmadik tényezője a szokatlanul meleg időjárás: 1794-ben és 1863-ban is nagyon enyhe tél és kiugróan meleg nyár volt a jellemző, akárcsak 2022-ben.

Az idei aszály nagyon súlyosnak ítélhető, de az eddig tapasztalt legsúlyosabb, valóban katasztrofális aszályok mértékét nem érte el. “Ez egyben azt is jelenti, hogy egy, a jelenleginél is súlyosabb aszály nagy valószínűséggel be fog következni” – jegyezték meg. Azt írták, bár korábban rendszerint a folyamszabályozásokat jelölték meg az aszály okaként, a történelmi adatok azonban azt mutatják, hogy a folyamszabályozások előtt is rendszeresen sújtotta aszály az országot, ezért a folyók “vissza-kanyargósítása” nem jelent megoldást az aszályra, mivel a folyók drasztikusan csökkenő vízhozamát nem pótolja. Nem ígérkezik hatékony megoldásnak a vizek visszatartása, betározása sem, a legjelentősebb aszályok ugyanis a folyók alacsony vízhozamai mellett alakulnak ki, amikor elmaradtak a tavaszi árvizek és nincs eltárolható belvíz sem – írták, megjegyezve, hogy ez nem jelenti azt, hogy ne kellene törekedni a vizek visszatartására.

Hozzátették, az aszály kérdésével foglalkozó szakemberek szerint az erdőknek nagyobb szerepük lehet a klíma helyi szintű javításában, a szél erejének megtörése, a párologtatás és a felhőképződés elősegítése és a hőmérséklet csökkentése révén. Az öntözéssel szemben hatékonyabb megoldás lehet a talajvízszint emelése, ami akár a víz csatornák medrében történő tározásával (medertározás) is elérhető, a mederből elszivárgó víz ugyanis a medertől mintegy ötszáz méter távolságban is szignifikánsan emelheti a talajvíz szintjét. Szintén segíthet, ha a csapadékosabb évek vizét vagy árvizét szikkasztó mezőkkel juttatják vissza a talajba, de törekedni kell az eddig kárba vesző víz – például a városok területéről elfolyó csapadékvíz – hasznosítására is.